Covid-halálozás: valójában itt tart Magyarország

Fontos tanulmány látott napvilágot, ami a koronavírussal összefüggő halálozást vizsgálta Magyarországon és a V4-es országokban 2020 és 2022 között. A Magyar Belgyógyász Társaság hivatalos lapjában megjelent elemzést többek között olyan intézmények szakértői jegyzik, mint az Országos Onkológiai Intézet; a Semmelweis Egyetem; a Patológiai, Igazságügyi és Biztosítás Orvostani Intézet; Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vagy a Pécsi Tudományegyetem.

Ennek főbb megállapításai:

• a 2020-21-es időszakban vizsgált európai országok közül Magyarországon a 7. legmagasabb volt az 1 millió főre jutó többlethalálozás.
• az egyes európai országok többlethalálozása jelentős, ám Magyarország a standardizált kumulatív halálozási rátát illetően 2021 végére a V4-országok között a legjobb értékekkel rendelkezett. A standardizáció nem más, mint az országok eltérő korösszetételű lakosságait összehasonlíthatóvá tévő eljárás. A standardizált kumulatív halálozás pedig nem más, mint „görgetett” összes halálozás.
• a covid-halálozás jelentett esetszáma a V4-országok közül Magyarországon fedte le legjobban a 2020-21-es többlethalálozást. Ez azt jelenti, hogy ebben a körben az 1 millió főre eső, jelentett COVID-halálozás nálunk volt a legmagasabb, ezzel szemben a mért többlethalálozás nálunk volt a legalacsonyabb. Így összességében…
• …a V4 országokat tekintve Magyarországon volt a legkisebb eltérés a hivatalosan jelentett koronavírus halálozás és a többlethalálozás között (a jelentett halálozás a többlethalálozás 109,3%-a).

Mint arról korábban több ízben is beszámoltunk (főbb cikkeink erről itt, itt és itt érhetők el), az egyes országok koronavírussal összefüggő halálozási számait nem érdemes összehasonlítani, mivel az téves következtetések levonásához vezet. Ennek az az oka, hogy – bár az Egészségügyi Világszervezet irányelvei meghatározták a Covid-19 okozta halálozás definícióját – az egyes országokban a mortalitási adatok közzététele eltérő módszertannal történik. A téves következtetés pedig olyan, a valóságtól távol álló narratívát eredményezhet, mint az, hogy „Magyarországon halnak meg a legtöbben koronavírusban”. Noha valóban rengeteg honfitársunkat vesztettük el a járvány tragédiájában, önmagában ez igen távol áll a valóságtól. Az esetszámoknál egyébként megbízhatóbb a többlethalálozás mérése az egyes országok koronavírus-járvány veszteségeinek összevetésekor, ezért a tudományos életben is kialakult annak gyakorlata, hogy ezeket az adatokat vetik össze, nem a napi halálozási adatsorokat.

A többlethalálozás számításánál tehát a legegyszerűbb eljárás, hogy a 2020-as és 2021-es év halálozási adatait az utolsó járványmentes évhez, 2019-hez hasonlítják. De mivel az egyes évek halálozása minden országban jelentős ingadozást mutat – például attól függően, hogy az adott évben mennyire volt intenzív az influenzajárvány, vagy volt-e extrém nyári hőség – a tanulmány szerzői jobb megoldásnak látták, hogy nem egyetlen évhez, hanem a járvány előtti négy vagy öt év átlagához viszonyítanak.

Mivel az így számolt többlethalálozás még mindig erősen függeni fog az adott ország korösszetételétől, az emberek általános egészségügyi állapotától és a koronavírus-halálozás szempontjából jelentős krónikus betegségek gyakoriságától, ezért – a szerzők szerint – érdemes olyan országokkal végezni a többlethalálozás összehasonlítását, ahol a korösszetétel, morbiditási és mortalitási adatok hasonló trend szerint alakulnak. Ezért a szerzők a magyarországi koronavírushalálozási adatokat a V4-országok számaival vetették össze, mivel – mint rögzítik – halálozást befolyásoló tényezők talán ezekben az országokban hasonlítanak legjobban a magyarországihoz.

A tanulmány szerzői:

Dr. Kenessey István, Dr. Abonyi-Tóth Zsolt, Dr. Bogos Krisztina, Dr. Kerpel-Fronius Anna, Dr. Kiss Zoltán, Dr. Moldvay Judit, Dr. Roxin György, Dr. Surján Orsolya, Dr. Wéber András, Dr. Wittmann István, Dr. Surján György, Dr. Kásler Miklós
 

Dr. Kenessey István, Dr. Abonyi-Tóth Zsolt, Dr. Bogos Krisztina, Dr. Kerpel-Fronius Anna, Dr. Kiss Zoltán, Dr. Moldvay Judit, Dr. Roxin György, Dr. Surján Orsolya, Dr. Wéber András, Dr. Wittmann István, Dr. Surján György, Dr. Kásler Miklós