Tragikusan sok honfitársunk elhunyt, de nem igaz az az állítás, hogy lakosságarányosan Magyarországon haltak volna meg a legtöbben a járvány alatt. A cseh többlethalálozás csaknem duplája a magyarnak.
Konopás Noémi és Veczán Zoltán írása
Június végét taposva azt mondhatjuk, most már kezd látszani, hogy az egyes országokban hogyan futott le a koronavírus-járvány. A Eurostat adatai alapján, és a helyzetet ismerő szakemberek segítségével igyekeztünk kontextusba helyezni a dolgot.
Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy:
Viszonylag sokáig uralta a politikai diskurzust a halálozások körüli szomorú számháború: a miniszterelnök maga az elhunytak számában jelölte meg a védekezés sikerességét, az ellenzék (és az ellenzéki sajtó) pedig a harmadik hullám tragikus halálozásai után folyamatosan erre alapozva támadta a kormányt.
Ugyanakkor, mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, ez a szám nem igazán alkalmas a járvány által emberéletekben okozott károk valódi felmérésére, ehelyett szakemberek a többlethalálozási adatokat javasolják figyelembe venni. Nem mindegy: a koronavírusnak tulajdonított halálesetek száma a napi jelentések alapján kis híján 30 ezer (29.991), míg a többlethalálozás 22 ezer 2020. év elejétől számolva. Az is kiderült korábban, hogy a járvány egyes hullámai országonként eltérő időpontban kezdődnek (van, ahol éppen a negyedik), a KSH ezért az egész év figyelembevételét javasolja.
Sokkal többen haltak meg a V4-es országokban, mint itthon
Vagyis – mint fogalmazott lapunknak egy pozíciója miatt neve elhallgatását kérő szakértő – az egyes hullámokat külön-külön elemezni, a napi halálozások alapján, vagy hullámokra bontva összehasonlítani az egyes országok járványkezelési gyakorlatának sikerességét igen félrevezető lehet. Már csak azért is, mert az első, 2020 tavaszi járványhullám során sikeresen védekező közép-kelet európai országok nagy halálozási rizikóval rendelkező lakossága elsőként nézett szembe a koronavírus okozta kihívásokkal a második hullámban, míg a nyugat-európai országokban már az első hullám jelentős veszteségeket okozott. S ugyanígy, a harmadik hullámban kevésbé sikeres országok eredménye is függ a korábbi hónapok, évek járványkezelési sikerességétől is.
Mindezek tudatában a Eurostat adatai szerint* hazánkban a többlethalálozás 2020 elejétől nézve a korábbi négy évhez képest 17 százalékos volt, míg az EU-országok átlaga 15,66 százalék; tizenöt országban jobbak, de tíz országban rosszabbak az adatok a magyarnál, azaz
Sőt, verjük többek között a többi három V4-es országot is, Csehország, Lengyelország és Szlovákia is 30 százalék fölötti többlethalálozást produkált – lefordítva ez azt jelenti, ha hazánkban is hasonló mértékű többlethalálozás lett volna, akkor nem 22, hanem csaknem duplaennyi, 40-43 ezer honfitársunkkal többet vesztettük volna el.
Fontos észrevétel: a magyar haláloki jelentések a jelek szerint túlbecsülték a covid hatását (azaz az elhunytak egy részét valószínűleg a járvány nélkül is elvesztettük volna), a csehek ezzel szemben alábecsülték: alig nagyobb népességre szintén 30 ezer körüli covid-elhunytat jelentettek, a többlethalálozásuk viszont csaknem 50 ezer fő volt 2020 eleje óta. Ugyanez igaz a lengyelekre, 77 928 elhunytat jelentettek, a többlethalálozás azonban meghaladta a 130 ezer főt, a szlovákoknál 12 300 covidos jelentésre jutott 16 714 elhunyt. A szakértő aláhúzza: az egyes európai országok riportálásának pontossága láthatóan jelentősen eltér, s akkor el lehet képzelni, hogy a világ fejletlenebb régióiban milyen pontosságra számíthatunk.
a V4 országain túl Bulgáriát (27,4), Szlovéniát (21,3) és Romániát (19,8) is előzzük, egyedül Horvátországban (12) jobbak a számok, ezenfelül előzzük Spanyolországot, Olaszországot, Portugáliát és Máltát is.
„Ebből is látszik, hogy az eddig kialakult kép nem minden esetben fedte a valóságot, hisz a lengyel, szlovák halálozási eredmények nem szerepeltek a sajtó élvonalában eddig” – emeli ki a szakértő, aki úgy véli, hogy a hozzánk hasonló fejlettségi szinten álló országokkal érdemes összevetni a magyar számokat, hiszen „ez a mi ligánk”. Ebben a sikerben szerinte nagy szerepe volt a gyors és hatékony vakcinációnak, noha az a harmadik hullámmal egyidőben zajlott, ám így is sok életet menthetett meg. Hozzátehetjük: a korlátozások fenntartása a téli ünnepek alatt itthon ugyancsak ilyen lépés lehetett, hiszen például, mint a szakértő rámutat, Portugáliában a karácsony előtti szabad vásárlások robbantották be december végére, január elejére a járványt.
Van mit tanulni a norvégoktól
Hozzáteszi, ugyanakkor a skandináv országok védekezése sokkal jobb volt a kelet- és dél-európai országokénál, az ő tapasztalataikból lenne érdemes átvenni elemeket: az egyébként nem EU-tag Norvégiában még kevesebben is hunytak el a covid-járvány idején, mint a korábbi négy évben (sőt, Észak-Európa egészére is érvényes a megállapítás, hiszen a skandináv és észak-nyugat-európai országok mellett a három balti állam, Lettország, Észtország és Litvánia is az EU-átlagnál jobban teljesített).
A skandináv országok relatív elszigeteltsége, az egészségügy legendás fejlettsége, a nagyszámú tesztelés és a jelentős kontaktkutatás, illetve a lakosság fegyelmezettsége egyaránt hozzájárulhatott a szakértő szerint a kedvező számaikhoz. Persze a skandináv országok között is vannak különbségek, a kevesebb korlátozást bevezető Svédország súlyosabb többlethalálozás-veszteségeket (7 százalék) szenvedett, mint az említett Norvégián túl akár Dánia (0,9), akár Finnország (1,1).
A szakértő mindazonáltal úgy véli, ahogy a portugál halálozási többlet is csökkenésnek indult, számos országban ez lesz a helyzet, ahol ez a szám magas volt, mert a járvány idő előtt elvitt sokakat azok közül, akik – élemedett koruk vagy egészségi állapotuk miatt – feltehetőleg néhány hónappal később hunytak volna el. Így, ha a veszélyeztetettebbek átoltottsága magas, a – például a delta-variánstól várt – következő hullámok ellenére
*Limitáció: a Eurostat statisztikáiban több ország jókora lemaradással jelenti a halálozási adatokat, így, míg a magyar adat viszonylag friss (20. heti, tehát május közepi), az olasz például csaknem két hónappal elavultabb (13. heti, tehát márciusi), és számos más ország is többhetes késésben van, így elképzelhető, hogy az időarányos átlag magasabb lenne, így a magyar adat még kevésbé lógna ki középről.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Ahogy azt Veczán Zoltán a Mandineren megírta, most kellene a jobboldaliaknak eleganciát tanúsítaniuk, és függetlenül a politikától együtt örülni annak, hogy van egy új magyar Nobel-díjasunk.
A Covid–19 mRNS vakcinák pár hónapon belül kerülhetnek ki a forgalomból.
A megmozdulás egyik szervezője korábban nemcsak a Soros-egyetem érdekében petíciózott, de még a járványvédelmi korlátozások ellen agitált.
Bajban a Pfizer.
Fontos lenne megakadályozni egy újabb világjárványt, amihez a kormányok részéről alapvetően a bizalmat és az oltástudatosságot kellene felépíteni.
Szúnyogok terjesztik, már több ezren kapták el.
Mert Magyar Péter vizuális környezetszennyezésnek tartja azokat.
A Tisza Párt a harmadik, a Fidesz és a KDNP közös listája pedig a hetedik helyre került.
