Ahhoz, hogy átfogóbban lássuk a járvány dinamikáját az egyes országok összevetésében, szükség van a többlethalandóság (ezen belül a heti többlethalandóság) megállapítására is. Ugyanis a naponta az egyes országok által jelentett COVID-halálozást összefoglaló honlapok, mint a Worldometer vagy a Johns Hopkins Egyetem által közölt halálozás mértéke országonként jelentősen különbözik a heti többlethalandóság elemzéséből kirajzolódó képtől. Az idézett cikk szerzői példaként említik Lengyelországot, ahol is a 2020-as többlethalandóság 71 631 fő volt, míg a koronavírus szövődménye következtében jelentett halálozás mindössze 27 118 fő. Vagyis ez alapján a lengyel többlethalandóság csak közel harmadát (38 százalékát) tették ki azok, akiknek halálát koronavírussal hozták összefüggésbe 2020 52.hetéig. Márpedig ez elég valószínűtlen.
Lengyelországban háromszorosára emelkedhet a halálozás
Tehát Lengyelországban a többlethalandóság és a koronavírus-járvány következményeként riportált halálozás jelentősen eltért, a két adat hatalmas különbségét idővel tisztázni kell, ebből pedig az következik, hogy vélhetően meg fog ugrani a most alacsonynak tűnő Covid-halálozási szám. Lengyelország az egymillió főre vetített, koronavírus okozta halálozás összevetésében jelenleg csak a 14. helyen áll, holott a várható valós szám duplájára, háromszorosára is emelkedett lehet egy későbbi, részletesebb, okspecifikus halálozási mutatókat is magában foglaló elemzése után.
Ugyanilyen jelentős aránytalanságot tapasztaltak a cikk szerzői Romániában, ahol a többlethalandóság 33 630 fő volt, a koronavírus halálozás pedig ennek 45 százaléka. Szlovákiában, a 4 894 többlethalandóság mellett 1 773 főt jelentettek csupán koronavírus halálozásként, ami pedig 36 százaléka a megnövekedett halálozásnak.
Fontos kiemelni: Ausztriában ez az arány 68 százalék, Németországban pedig 69. Magyarországon a többlethalandóság 90 százalékát teszi ki a koronavírus-járvány következtében elhunytként jelentett halálozás, ami azon országok között van, akiknél ez a két mutató a legközelebb van egymáshoz. A szerzők a tanulmányban rögzítik, hogy „ez alapján felmerül, hogy az egyes országok koronavírus halálozási jelentésében jelentős módszertani különbségek vannak, ami miatt az interneten és a médiában gyorsjelentésként szereplő koronavírus halálozási listák értékelése,
az országok rangsorolása rendkívül nagy óvatosságot igényel”.
. A tanulmány azt is megállapította, hogy míg az egyes nyugat-európai és mediterrán országok a tavalyi év első felében komolyabb, 4-6 százalékot is meghaladó halálozási többlettel néztek szembe, addig ugyanebben az időszakban a közép-kelet-európai országokban jóval kevesebben haltak meg.
Mit tekinthetünk objektív mérőszámnak? Mennyiben fékezte a számokat az influenzajárvány elmaradása? Parttalan összehasonlítgatás helyett szakemberekkel mutatjuk be a valós helyzetet ebben a cikkünkben! Nem mindegy, hogy Covidban vagy Coviddal hal meg valaki, erről pedig ebben a cikkünkben írtunk.
! Nem mindegy, hogy Covidban vagy Coviddal hal meg valaki, erről pedig írtunk.A koronavírus-járvány hatására Magyarországon 2020-ban a korábbi évek átlagához viszonyított többlethalandóság megnövekedett, közel 8 százalékkal volt magasabb, mint a 2016-2019 évek átlaga. Ugyanakkor, hazánkban és más közép-kelet-európai országban is az utolsó negyedévben szembesültünk a második járványhullám drámai hatásával. Míg Magyarországon a többlethalandóság közel 8 százalékos volt, addig a Balkán és a V4 EU országainak többlethalandóság átlaga elérte, vagy meghaladta a 12-14 százalékot az év végére. Mindemellett a második hullám a mediterrán- és Benelux-államok többlethalandóságát is ugyanezen tartományba emelte az 52. hét végére.