Pattanásig feszült a helyzet: Lengyelország orosz drónokat lőtt le a saját légterében

A háború kitörése óta ez lehet az első eset, amikor egy NATO-tagállam a saját légterében közvetlenül orosz eszközökre mér csapást.

A Magyar Péter által is sokat hangoztatott mantrát nem igazolják vissza az Eurostat adatai.
Európa a világ egyik leggazdagabb térsége, mégis látványos különbségek mutatkoznak az életszínvonalban. Az Eurostat adatai szerint 2024-ben több országban is magas azok aránya, akik a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának vannak kitéve – írta meg a Visual Capitalist.
Az uniós mutató három tényezőt vizsgál. Az egyik, hogy az adott jövedelem a nemzeti medián 60 százaléka alatt van-e. A másik a súlyos anyagi kitettség kérdése, amikor a tizenhárom alapvető szükséglet közül legalább hét nem teljesül, például nem áll rendelkezésre tartalék váratlan kiadásra, nem biztosítható a lakás megfelelő fűtése vagy hiányzik az internetkapcsolat. A harmadik szempont a nagyon alacsony munkaintenzitás, amikor egy háztartás 18 és 64 év közötti tagjai az előző évben a lehetséges hónapok legfeljebb ötödében dolgoztak.
A rangsor élén Törökország 30,4 százalékkal, Bulgária 30,3 százalékkal és Románia 27,9 százalékkal áll. Dél-Európában Görögország 26,9 százalékkal és Spanyolország 25,8 százalékkal emelkedik ki, ahol a válságot követő magas munkanélküliség és a tartós ifjúsági munkanélküliség nehezíti a felzárkózást.
A balti térségben Litvánia 25,8 százalékos és Lettország 24,3 százalékos értéke számít magasnak, amit a város és a vidék közötti egyenlőtlenségek is erősítenek. A vidéki háztartások jövedelme átlagosan mintegy húsz százalékkal marad el a városiakétól, ami tovább növeli a sérülékenységet.
A legalacsonyabb kockázat Közép- és Észak-Európában látszik. Csehország 11,3 százalékkal vezeti a kedvező mezőnyt, Szlovénia 14,4 százalékkal és Hollandia 15,4 százalékkal követi. Ezekben az országokban a magasabb mediánbérek és a kiterjedt jóléti rendszerek tompítják a jövedelmi sokkok hatását. Érdekesség, hogy
míg az ellenzék évek óta azt hangoztatja, hogy »Magyarország az EU legszegényebb országává vált«, ezt egyáltalán nem igazolják vissza az Eurostat adatai.
Magyarországon a szegénységi rátája 2024-ben 20,2 százalék volt, míg az EU-s átlag 21,0 százalék. A skandináv államok az uniós átlag közelében mozognak, Finnország 16,8 százalékon, Svédország 17,5 százalékon, Dánia 18,0 százalékon áll. Németország 21,1 százalékos értéke csekély mértékben meghaladja az EU 21,0 százalékos átlagát, ami a délnyugati ipari térségek és a keleti tartományok közötti tartós különbségekre utal.
Az unió célja, hogy 2030-ig legalább 15 millió embert, köztük 5 millió gyermeket kiemeljen a szegénységből vagy a kirekesztődés kockázatából. Az előrehaladást lassította a járvány utáni infláció, az energia- és élelmiszerárak emelkedése, valamint a lakhatási költségek növekedése. A célok teljesítése azon múlhat, mennyire sikerül bővíteni a megfizethető lakhatási kínálatot, fejleszteni a készségeket, elősegíteni az átmenetet a magasabb termelékenységű munkahelyek felé, és csökkenteni a nemek közötti bérszakadékot.
Nyitókép forrása: visualcapitalist.com
***
Ezt is ajánljuk a témában
A háború kitörése óta ez lehet az első eset, amikor egy NATO-tagállam a saját légterében közvetlenül orosz eszközökre mér csapást.