Európa 20. legütőképesebb hadereje lett a Magyar Honvédség, amely nemrég indította el toborzó kampányát. Eközben Berlin tankokért kuncsorog Svájcnál; sőt, a tavaly bejelentett haderőfejlesztési programjára még egy centet sem költött.
Egyre több szakpolitikai, tulajdonképpen hozzáállásbeli eltérés bontakozik ki a berlini, illetve a budapesti kabinet között, már ami a nemzeti haderőfejlesztési programokat illeti.
Épp a napokban számolt be a Mandiner arról,
Eközben a Magyar Honvédség (MH) története legnagyobb átalakításán, fejlesztésén megy keresztül. Ez köszön vissza most egy friss nemzetközi kimutatásból, amely alapján immár
Európa 20. legütőképesebb haderejét adják a magyar katonák és a harci felszereléseik.
A sokat hivatkozott Global Firepower (GFP) 2023-as indexe alapján Magyarország előtt Finnország található, azonban a közép-európai régióból csupán Románia (16.), illetve Csehország (17.) hadereje előzi a Magyar Honvédséget.
A budapesti kabinet, ezáltal a Honvédelmi Minisztérium (HM) prioritásként kezeli a jóval az ukrajnai konfliktust megelőzően indult Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (HHP; korábban: Zrínyi 2026) végrehajtását.
Orbán Viktor kormányfő egy tavaly októberi, önkéntes katonák eskütételén mondott beszédében hangsúlyozta: „Visszaadjuk a Magyar Honvédség megbecsülését, önbecsülését, szervezettségét és tettrekészségét!”
A honvédség fejlesztése, vagyis a legkorszerűbb tankok, önjáró ütegek, páncélozott szállító- és harcjárművek, helikopterek, harci repülő- és szállítógépek, valamint különböző légvédelmi- és radarrendszerek beszerzése mellett
,tehát a honvédség toborzó kampánya. Ezzel kapcsolatban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter úgy fogalmazott az Indexnek adott interjújában: „mivel high-tech hadsereget építünk, magas komplexitású, új technológiájú NATO-kompatibilis, modern eszközök érkeznek, ezeket leginkább a fiatal generáció tudja készségszinten kezelni”.
„Ahhoz azonban, hogy jöjjenek a fiatalok, versenyképes ajánlat kell – folytatta a tárcavezető –. A magyar honvédség ajánlata valahogy úgy szól: ha közénk lépsz,
ha katonának állsz, akkor egy bátor, hazafias, tiszta gondolkodású közösség tagja leszel.
Egy olyan közösséggé, ahová jó tartozni, ahol életre szóló barátságok kötődnek, ahol a vállak nem arra szolgálnak, hogy kilökjék a másikat a sorból, hanem, hogy vállat vállnak vetve együtt lehet küzdeni egymásért, ha baj van.”
„Magyarország hadkiegészítése önkéntes alapú és az is marad”
– szögezte le a honvédelmi miniszter ugyanebben az interjúban, hozzátéve ugyancsak, hogy nem számháborúról van szó. Olyanokat várnak a honvédségnél, akik részesei akarnak lenni „ennek az ambiciózus nagy vállalkozásnak”. „Azt üzenem a fiataloknak: a kaszárnya kapuja nyitva, ha katonának állsz, egy bátor, a hazájáért tenni akaró közösség tagja leszel. Egy leszel közülünk.”
Ahogy arról a Mandiner úgyszintén beszámolt, Novák Katalin köztársasági elnökasszony férje is tartalékosnak állt. Az eskütételt követően az államfő azt írta közösségi oldalán:
„Büszke feleségként voltam szemtanúja annak, hogy férjem, István szakasztársaival együtt, a kiképzést követően letette az önkéntes tartalékosok esküjét.
Szükségünk van az erős tartalékos haderőre is!”
Az Egységes Alapkiképzési Programban résztvevők eskütételén egyébiránt ott volt Novák mellett a honvédelmi tárcavezető, illetve Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar Főnöke.
Nemrégiben zárult a felvételi időszak a felsőoktatási intézményekbe. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) közel tizenhat százalékos növekedés tapasztalható a jelentkezések számában az előző évhez képest.
A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karra 18,12 százalék jelentkezett, amelynek képzéseit első helyen 20,51 százalék jelölte meg – volt olvasható az NKE kapcsolódó közleményében.
Fontos, a Rendészettudományi és a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karok hallgatóinak
Vagyis az NKE-n keresztül is nyitva áll a kapu a Magyar Honvédség irányába.
Nyitókép: Facebook
***
Bár az ukránok bizonyos engedményekre nyitottabbak mint korábban, de a háború befejezéséért továbbra sem adnák fel az ország függetlenségét.
Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését egy hétre rá országos veszélyhelyzet kihirdetése követte, majd március 15-én már arról szóltak a hírek, hogy elhunyt az első magyar beteg.
Az jön, ami még nem volt.
Bóka János miniszter a nyugati világ legnagyobb, az EU intézményeit is érintő korrupciós botrányról is beszélt.
Ez a Nyugat kussolva néz félre, amikor látja, mit művelnek az ukrán hatóságok a katonakorú férfiakkal.
Minden jel arra utal, hogy a múlt heti sikertelen tárgyalásnak már megvannak a következményei.
Ha vannak is független, objektív közgazdászok, Katona Tamás egész biztosan nem tartozik közéjük.
A rendkívüli helyzet különösen nagy terhet rótt az egészségügyi dolgozókra, a katonaságra és a rendvédelmi szervekre is. Heroikus küzdelemnek lehettünk szemtanúi öt évvel ezelőtt nap mint nap.
