Nem okoznak gondot neki az orosz lőszerek, gránátok, rakéták: ez a magyar Hiúz (KÉPEK, VIDEÓK)

Alig több mint két évvel a szerződéskötés után megérkezett Magyarországra az első KF41. A Lynxeket, magyarul a Hiúzokat a világ egyik legkorszerűbb és legjobb gyalogsági harcjárműveinek tartják; olyan riválisokat előz meg különböző szakmai fórumokon, mint az amerikai M2 Bradley, a svéd CV90, vagy a dél-koreai K-21. Mondani sem kell, teljesítményben és technológiailag is veri a posztszovjet riválisokat, így a Magyar Honvédségben is szolgált, idejekorán kivont BMP-1-eseket, az Ukrajnában most is harcoló BMP-3-asokat, vagy az eddig inkább csak moszkvai parádékon „pompázó” Kurganets-25-ösöket.

Gyakori kritika jobboldali kabinetek felé, hogy egyes szakpolitikai kérdésekben hiányzik a hosszútávú elképzelés és koncepció végrehajtása. A védelempolitika terén ez nincs így; a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderő-fejlesztési Program tíz év alatt igyekszik ledolgozni a már a rendszerváltoztatás előtt ismert több évtizedes lemaradást. Külön értéke a programnak: egyes beszerzéseknél, ahol erre van esély, ott a hazai gyártást, összeszerelést és fejlesztést preferálják, ezért a védelmi képességek erősítésén túl a gazdaság fejlesztése is előtérbe kerül.

az első negyvenhat darab Lynx KF41 viszont a Rheinmetall németországi gyárából érkezik, a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint 2023-ig. A maradék százhetvenkét gyalogsági harcjárművet 2029-ig kell leszállítani a Honvédségnek.

Szakmai fórumokon több alkalommal kiemelték, évtizedekre szóló befektetésnek számít a Hiúzok beszerzése, rendszeresítése – ezek lesznek ugyanis a Honvédség alapjárművei –, így az egyébként moduláris felépítésű eszközök hazai fejlesztésére komoly hangsúlyt kell fektetni. Például, elképzelhető, hogy a Honvédség tervezett csapatvédelmi gépágyúi Lynx-alvázra kerüljenek; az eddig ismert, sebesültkihordó, felderítő, műszaki harcjármű-változatok tovább gondolására pedig úgyszintén van lehetőség.

Ami a külsőt illeti, a Lynxek igen „nagyra nőttek”: hosszuk 8,49 méter, szélességük 3,8 méter magasságuk 3,73 méter – de ez utóbbi függhet a járműtestre szerelt toronytól vagy más felépítménytől. A méret mellé tömeg is jár: a XXI. században már elvárt védelem miatt 45 tonnát nyomnak a harckész járművek. A mozgásról egy automata váltóval összekapcsolt, 6 hengeres, 1463 lóerős Liebherr D9612 turbodiesel motor gondoskodik. Csupán összehasonlításképp: a jelenleg még rendszerben lévő, szovjet eredetű T-72-es harckocsi bár ugyanennyit nyom, az abban lévő Kamaz erőforrás csak 780 lóerőt tud kipréselni magából.

A harcjármű kialakításánál a védelmet helyezték az előtérbe, ezáltal a homlokpáncélzat ellenáll a széles körben elterjedt 30 milliméteres gépágyú lövedékeinek; oldalról a 14,5 milliméteres nehézgéppuska páncéltörő lövedékeinek; és a legalább 25 méterre robbanó 155 milliméteres tüzérségi lőszerek hatásainak.

Az RPG- és egyéb más páncéltörő rakéták elhárítása érdekében (az orosz-ukrán háborúból is okulva) a magyar eszközöket az úgynevezett StrikeShield aktív védelmi rendszerrel szerelik fel, amely képes a Lynx ellen kilőtt rakétákat, gránátokat észlelni – a dielektromos paneleknek, valamint a mögöttük lévő szenzoroknak köszönhetően –, majd megfelelő távolságból saját rombolótöltetet indítva megsemmisíteni.

Ahogy arra a Honvédelem.hu-n is felhívták a figyelmet, kilőhetetlen harcjármű nincs, de a modern passzív páncélzattal és a StrikeShield-del felszerelt KF41-esek olyan védelmi képességeket jelentenek mind a szállított lövészkatonáknak (maximum 8 fő), mind a háromfős (vezető, irányzó, parancsnok) személyzetének, amire nem csupán idehaza nem volt még példa, hanem világszinten is kiemelkedő. Érdemes megemlíteni az úgynevezett ROSY-t, amely egy gyorsan alkalmazható álcázórendszer: 40 milliméteres gránátok (20 darab van belőle) kilövésével alig két másodperc alatt sűrű, átláthatatlan álcázófüst keletkezik a harcjármű körül. A rendszert mozgás közben is lehet élesíteni. Illetve kitérni a lézeres besugárzójelzőre, valamint a lövéshang-detektorra, ezek is a támadásokra figyelmeztetnek.

a már említett BMP-1-esekhez és a még használt BTR-80 típusú páncélozott személyszállító harcjárművekhez képest.

A Lynxek „tornyán” található mások mellett egy MK 30-2/ABM 30 milliméteres gépágyú; ebből ki lehet lőni olyan repeszromboló lőszert is, ami egy előre meghatározott ponton robban fel. Van egy RMG 7,62-es háromcsövű géppuska is – ugyan az első példányon pusztán egy hagyományos géppuska található, szúrta ki a Killermetals blog. A parancsnok a járművön belülről, védett pozíciójából képes működtetni a tetőre szerelhető MSSA távirányítású toronyba szerelt fegyvereket. Nem utolsó sorban úgy tudni, a Hiúzok támadóképeségét az izraeli Rafael által fejlesztett és gyártott Spike LR2 megnövelt hatótávolságú, irányított páncéltörő rakétái növelhetik. A torony két oldalára elméletileg 2-2 ilyen fegyver helyezhető el: a tárolóegység ráadásul csak az indítás előtt emelkedik ki a védett pozícióból, így az értékes és sérülékeny fegyverek védettségét is garantálják.

Végezetül:

Nappali és infravörös kamerák segítségével – de ha az úgynevezett SAS-rendszernél beüt a krach, még mindig van egy darab periszkóp –; az irányzó és parancsnok a második generációs SEOSS-2 stabilizált elektrooptikai felderítőrendszert használhatja bevetés közben. Az SEOSS-2P-t páncélozott burkolatban helyezték el, körben 360, függőlegesen -13, +70 fokos tartományban „lát”, ezzel lehet irányítani az MSSA fegyvertornyot. Az irányzó munkáját a gépágyú melletti SEOSS-2S figyelőrendszer segíti.

Képek forrása: Szemenyei Ákos szakaszvezető / Facebook