Bemutatjuk a Honvédség legújabb „macskáját”, a Lynxet. A harcjármű kategóriája egyik legjobbja, szakmai fórumokon előrébb rangsorolják amerikai, dél-koreai, svéd, illetve orosz riválisainál. Idehaza kétszáztizennyolc darabot terveznek rendszeresíteni; százhetvenkettő lánctalpas Zalaegerszegen fog készülni.
Alig több mint két évvel a szerződéskötés után megérkezett Magyarországra az első KF41. A Lynxeket, magyarul a Hiúzokat a világ egyik legkorszerűbb és legjobb gyalogsági harcjárműveinek tartják; olyan riválisokat előz meg különböző szakmai fórumokon, mint az amerikai M2 Bradley, a svéd CV90, vagy a dél-koreai K-21. Mondani sem kell, teljesítményben és technológiailag is veri a posztszovjet riválisokat, így a Magyar Honvédségben is szolgált, idejekorán kivont BMP-1-eseket, az Ukrajnában most is harcoló BMP-3-asokat, vagy az eddig inkább csak moszkvai parádékon „pompázó” Kurganets-25-ösöket.
Gyakori kritika jobboldali kabinetek felé, hogy egyes szakpolitikai kérdésekben hiányzik a hosszútávú elképzelés és koncepció végrehajtása. A védelempolitika terén ez nincs így; a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderő-fejlesztési Program tíz év alatt igyekszik ledolgozni a már a rendszerváltoztatás előtt ismert több évtizedes lemaradást. Külön értéke a programnak: egyes beszerzéseknél, ahol erre van esély, ott a hazai gyártást, összeszerelést és fejlesztést preferálják, ezért a védelmi képességek erősítésén túl a gazdaság fejlesztése is előtérbe kerül.
az első negyvenhat darab Lynx KF41 viszont a Rheinmetall németországi gyárából érkezik, a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint 2023-ig. A maradék százhetvenkét gyalogsági harcjárművet 2029-ig kell leszállítani a Honvédségnek.
Szakmai fórumokon több alkalommal kiemelték, évtizedekre szóló befektetésnek számít a Hiúzok beszerzése, rendszeresítése – ezek lesznek ugyanis a Honvédség alapjárművei –, így az egyébként moduláris felépítésű eszközök hazai fejlesztésére komoly hangsúlyt kell fektetni. Például, elképzelhető, hogy a Honvédség tervezett csapatvédelmi gépágyúi Lynx-alvázra kerüljenek; az eddig ismert, sebesültkihordó, felderítő, műszaki harcjármű-változatok tovább gondolására pedig úgyszintén van lehetőség.
Ami a külsőt illeti, a Lynxek igen „nagyra nőttek”: hosszuk 8,49 méter, szélességük 3,8 méter magasságuk 3,73 méter – de ez utóbbi függhet a járműtestre szerelt toronytól vagy más felépítménytől. A méret mellé tömeg is jár: a XXI. században már elvárt védelem miatt 45 tonnát nyomnak a harckész járművek. A mozgásról egy automata váltóval összekapcsolt, 6 hengeres, 1463 lóerős Liebherr D9612 turbodiesel motor gondoskodik. Csupán összehasonlításképp: a jelenleg még rendszerben lévő, szovjet eredetű T-72-es harckocsi bár ugyanennyit nyom, az abban lévő Kamaz erőforrás csak 780 lóerőt tud kipréselni magából.
A harcjármű kialakításánál a védelmet helyezték az előtérbe, ezáltal a homlokpáncélzat ellenáll a széles körben elterjedt 30 milliméteres gépágyú lövedékeinek; oldalról a 14,5 milliméteres nehézgéppuska páncéltörő lövedékeinek; és a legalább 25 méterre robbanó 155 milliméteres tüzérségi lőszerek hatásainak.
Az RPG- és egyéb más páncéltörő rakéták elhárítása érdekében (az orosz-ukrán háborúból is okulva) a magyar eszközöket az úgynevezett StrikeShield aktív védelmi rendszerrel szerelik fel, amely képes a Lynx ellen kilőtt rakétákat, gránátokat észlelni – a dielektromos paneleknek, valamint a mögöttük lévő szenzoroknak köszönhetően –, majd megfelelő távolságból saját rombolótöltetet indítva megsemmisíteni.
Ahogy arra a Honvédelem.hu-n is felhívták a figyelmet, kilőhetetlen harcjármű nincs, de a modern passzív páncélzattal és a StrikeShield-del felszerelt KF41-esek olyan védelmi képességeket jelentenek mind a szállított lövészkatonáknak (maximum 8 fő), mind a háromfős (vezető, irányzó, parancsnok) személyzetének, amire nem csupán idehaza nem volt még példa, hanem világszinten is kiemelkedő. Érdemes megemlíteni az úgynevezett ROSY-t, amely egy gyorsan alkalmazható álcázórendszer: 40 milliméteres gránátok (20 darab van belőle) kilövésével alig két másodperc alatt sűrű, átláthatatlan álcázófüst keletkezik a harcjármű körül. A rendszert mozgás közben is lehet élesíteni. Illetve kitérni a lézeres besugárzójelzőre, valamint a lövéshang-detektorra, ezek is a támadásokra figyelmeztetnek.
a már említett BMP-1-esekhez és a még használt BTR-80 típusú páncélozott személyszállító harcjárművekhez képest.
A Lynxek „tornyán” található mások mellett egy MK 30-2/ABM 30 milliméteres gépágyú; ebből ki lehet lőni olyan repeszromboló lőszert is, ami egy előre meghatározott ponton robban fel. Van egy RMG 7,62-es háromcsövű géppuska is – ugyan az első példányon pusztán egy hagyományos géppuska található, szúrta ki a Killermetals blog. A parancsnok a járművön belülről, védett pozíciójából képes működtetni a tetőre szerelhető MSSA távirányítású toronyba szerelt fegyvereket. Nem utolsó sorban úgy tudni, a Hiúzok támadóképeségét az izraeli Rafael által fejlesztett és gyártott Spike LR2 megnövelt hatótávolságú, irányított páncéltörő rakétái növelhetik. A torony két oldalára elméletileg 2-2 ilyen fegyver helyezhető el: a tárolóegység ráadásul csak az indítás előtt emelkedik ki a védett pozícióból, így az értékes és sérülékeny fegyverek védettségét is garantálják.
Végezetül:
Nappali és infravörös kamerák segítségével – de ha az úgynevezett SAS-rendszernél beüt a krach, még mindig van egy darab periszkóp –; az irányzó és parancsnok a második generációs SEOSS-2 stabilizált elektrooptikai felderítőrendszert használhatja bevetés közben. Az SEOSS-2P-t páncélozott burkolatban helyezték el, körben 360, függőlegesen -13, +70 fokos tartományban „lát”, ezzel lehet irányítani az MSSA fegyvertornyot. Az irányzó munkáját a gépágyú melletti SEOSS-2S figyelőrendszer segíti.
Képek forrása: Szemenyei Ákos szakaszvezető / Facebook
Az USA-nak szüksége van Oroszországra, de Ukrajnára már kevésbé – milyen alkuk formálhatják a világ jövőjét? A Stratégában keressük a válaszokat Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel.
Rijádban tárgyalt Oroszország és az USA egy lehetséges fekete-tengeri tűzszünetről. Gyorselemzés Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával.
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója nem először kritizálta emiatt a tiszásokat.
A választások ténye önmagában nem veszélyes az Elnöki Irodára nézve, bajban akkor lesznek, ha további feltételeket kényszerítenek rájuk.
Komoly veszélyre figyelmeztették Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Elképesztő összegek érkeztek Ukrajnába.
Egy új klinikai vizsgálat eredményei alapján egy új gyógyszer évente egyszer beadva megvédhet a HIV-fertőzéstől.
Áremelés jöhet Budapesten, sokakat érinthet a balliberális városvezetés lépése.
