Jókor lépett az Orbán-kormány, ma már késő lenne haderőt fejleszteni

Nagy Gábor és Veczán Zoltán írása

Déli határainknál a migráció, északkeleti végeken az ukrán-orosz konfliktus, Európa-szerte pedig az épp lappangó terrorizmus – ezekből egy is alapos indok egy haderőfejlesztési program véghezvitelére. Persze, kétezer-tizenhatban, amikor a harmadik Orbán-kabinet zöld lámpát adott a Zrínyi 2026-nak, még „csupán” a bevándorlási krízis és az akkortájt előforduló tragikus terrortámadások tűntek veszélyforrásnak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai inváziója viszont ismét tekert egyet a történelem kerekén, közelebb kormányozva minket azon félelmeinkhez, amelyekről a balkáni konfliktust kivéve majd nyolcvan éve nem volt tapasztalatunk a kontinensen. Vagyis, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott nemrég, a madridi NATO-csúcsot követően: bár Luhanszk és Donyeck távoli helynek tűnik, ha gyorsan változik a helyzet, az ukrajnai háborús zóna sokkal gyorsabban közeledik majd Magyarország felé.

Gyakori kritika a jobboldali kabinetek felé, hogy egyes szakpolitikai kérdésekben hiányzik a hosszútávú elképzelés és koncepció végrehajtása. A védelmi politika terén ez biztos nincs így, hiszen a Zrínyi 2026 az elmúlt évtizedek legnagyobb honvédelmi- és haderőfejlesztési programja, amely a már a rendszerváltoztatást megelőzően is ismert több évtizedes műszaki és infrastrukturális lemaradást hivatott ledolgozni. Külön értéke a programnak, mondhatni, hogy egyes eszközbeszerzéseknél, ahol erre van esély, ott a hazai gyártást, összeszerelést preferálják, így a védelmi képességek erősítésén túl a gazdaság fejlesztése is előtérbe kerül.

Ahhoz, hogy ezeket a fejlesztéseket végre lehessen hajtani, teljes szemléletváltásra volt szükség a szaktárcán belül is. Mint a lenti grafikán is látható, 2015 óta majdnem megötszöröződött a Honvédelmi Minisztérium kiadása.

A tendencia persze nem egyedi, Krím orosz annektálása után a megváltozott körülményekre Románia reagált a leggyorsabban, két év alatt teljesítették azon NATO-kötelezettségüket, amely szerint a védelmi szövetséghez tartozó tagországok GDP-jük legalább 2 százalékát fordítják biztonságpolitikára. Két éve a visegrádi négyek között Magyarország 1,6 százalékos ráfordításával egyedül Csehországot előzte meg (1,35), Szlovákia a GDP 1,8, míg Lengyelország 2,2 százalékát költötte erre a területre. Azonban Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa a Világgazdaságnak megjegyezte: Bukarest és Varsó fegyverkezését nagyban támogatta, hogy ott a védelmi kiadások legalább kétszázalékos szinten tartása alkotmányos kötelezettségnek számít.

A következőkben sorra vesszük azokat a nagyobb mértékű fejlesztéseket, szerződéskötéseket, amelyek teljesen új alapzatra építik a Magyar Honvédséget. Kiemelendő,

Kis hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer korszerűsítése

2017 márciusában kezdték el a Mistral kis hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer korszerűsítését. A honvédség Mistral 3 (M–3) típusú rakétákat szerzett be, MATIS MP3 típusú hőkamerákkal együtt, mindezen felül elkezdődött már a radaros MCP tűzvezetési pontok modernizációja is.

Új csapatszállító repülőgépek érkeztek meg Kecskemétre

Egy évvel később érkeztek meg Kecskemétre a honvédség csapatszállító repülőgépéi: az Airbus A319-esei. A használtan vásárolt gépek várhatóan másfél évtizeden át lesznek szolgálatban.

Folyamatban van a szovjet-orosz eredetű fegyverek cseréje

Ekkor jelentették be, hogy a cseh CZ fegyvergyárral kötött megállapodás értelmében Magyarországon, Kiskunfélegyházán fogják gyártani licenc alapján a honvédség kézi fegyvereit. 2018 augusztusában mutatták be az új kézi fegyvereket:

Forgószárnyasok beszerzése, szovjet gépek nyugdíjazása

2018-ban több jelentős szerződéskötésre is sor került. Júniusban az Airbus Helicopters vállalattal 20 darab könnyű, többfeladatú H145M típusú helikopter beszerzésről született döntés, 2021. december 3-án lett teljes a flotta kutató-mentő, általános célú és többcélú gépekkel. Kiszolgáló-eszközökkel összesen mintegy 105 milliárdba került a helikopterek beszerzése és 60 magyar pilótát képeztek ki erre a típusra 2021 decemberéig.

Ez év decemberében, ugyancsak az Airbus Helicopters vállalattal kötött kontraktus értelmében 16 darab H225M érkezik majd Magyarországra.

Jövőre érkeznek a nagymacskák és a kiegészítőik

2018-ban írtak alá egy nagyvolumenű szerződést: a Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoporttal kötött kontraktus értelmében 44 darab új Leopard 2 A7+ (A7HU) és 24 db PzH2000 (Panzerhaubitze 2000) önjáró löveggel, valamint az ezekhez tartozó kiegészítő eszközökkel és szolgáltatásokkal gyarapodott a honvédség. A kiképzésre további 12 darab Leopard 2 A4HU harckocsit bérel a honvédség, amelyek a bérleti idő letelte után magyar tulajdonban maradnak. A harckocsik támogatására 3 darab Leguan hídvető harckocsit és 5 darab WISENT 2 műszaki-mentő harckocsit is megrendeltek. A 12 darab A4 2020. december 1-ig mind beérkezett a tatai dandárhoz, amely magyar harckocsizó fegyvernem otthona. Az első Leopard 2A7 harckocsik 2023-ban érkeznek várhatóan és 2025-re lesz teljes a flotta.

Sajnálatos mód a korábban használt BM–21 sorozatvetők, 2Sz1 Gvozgyika és a 2Sz3 Akacija tarackok kivonásával a magyar haderő 2004-től önjáró, nagy mobilitású tüzéreszközök nélkül maradt. Kizárólag a mára teljesen elavultnak tekinthető D–20 vontatott tarackok maradtak hadrendben. A PzH 2000-rel viszont változik a helyzet, melynek 155 mm-es ágyúját a Rheinmetall DeTec fejlesztette ki.

Légtérvédelem fejlesztése, ilyet használ a Luftwaffe is

Ugyancsak 2018 decemberében rendelte meg a honvédség az Airbus által kifejlesztett légvédelmi irányítóközpontot. Tavaly a győri légvédelmi rakétaezred laktanyájában átadásra került a SAMOC „irodai környezetben" üzemelő rendszere. A rendszernek több fix és mobil (konténeres) alkalmazása lesz.

Érkeznek a gránátvetők, Ukrajnában is ilyeneket használnak

2019 januárjában nyilvánosságra került, hogy Magyarország is rendszerbe állítja a svéd SAAB Bofors Dynamics Carl Gustaf M4 hátrasiklás nélküli lövegek elvén működő többfunkciós gránátvetőt, a megrendelés értéke 429 millió svéd korona, körülbelül 55 millió amerikai dollár. 2019 szeptemberében pedig már megtörtént az első éleslövészet a gránátvetőkkel.

Még több állat, párducok mellé Hiúzok és Gidránok

2020. augusztus 16-án a magyar állam szerződést írt alá a német Rheinmetall céggel Lynx gyalogsági harcjárművek gyártására Magyarországon. A honvédség 218 darabot rendelt, ebből 172 darab fog idehaza, Zalaegerszegen készülni. A német gyártású eszközök már készülnek.

Ekkortájt jelentették be, úgyszintén, hogy Kaposváron készülnek majd a Gidrán elnevezésű 4x4-es meghajtású harcjárművek. A honvédség számára készülő 300 darab Gidránból, körülbelül 260-280 is ebben a gyárban fog elkészülni.

Újabb szállító repülőgépek jönnek, ezúttal Brazíliából

2020. november 17-én szerződés született a brazil Embraer céggel két darab KC-390 típusú légi utántöltésre is képes katonai szállító repülőgép beszerzéséről – leszállításuk 2023-ban és 2024-ben várható.

Még több, még jobb, még hatékonyabb légtérvédelem

2020 decembere és 2021 decembere között számos, légtérvédelmet érintő szerződésről érkezett bejelentés. Többek között arról, hogy Magyarország a NASAMS norvég-amerikai légvédelmi rakétarendszert beszerzése mellett döntött. A rendszerhez százhúsz darab  AMRAAM-C7 és hatvan darab AMRAAM-ER került beszerzésre. Az első NASAMS egységek jövőre érkeznek, a rendszer 2025-re lesz teljes. Az első tűzegységnek 2024 végére el kell érnie a műveleti készenlétet.

Vagy arról, hogy a honvédség 11 darab ELM-2084 radart szerez be. Az eszközök a Rheinmetall Canada vállalat segítségével lesznek NATO-kompatibilissá alakítva a magyar igényeknek megfelelően. Az első öt nagy hatótávolságú légtérellenőrző, amely az ország légterének forgalmát figyeli és ellenőrzi, a második (6 darabos) csoportba pedig mobil közepes hatótávolságú radarok, valamint tüzérségi radarok tartoznak. Az első radarok érkezése 2022-ben várható, míg az utolsók 2027-ben állnak szolgálatba. A radarok egy része itthon, Nyírteleken lesznek összeszerelve és a későbbiekben karbantartva.

Nem mellékes, hogy döntés született a tizennégy darabos Gripen-flotta modernizációjáról, amely tartalmazza a radar, valamint a fegyverzet továbbfejlesztését is. A fejlesztés során a magyar Gripenek új MS20 Block 2 szoftvercsomagot kapnak, modernizálják a radarokat Mk.4 szintre (ezzel 70 százalékos felderítési távolság növekedés várható), illetve a METEOR és IRIS-T rakéták és a GBU-49 lézer-GPS kombinált vezérlésű bombák is bevethetővé válnak. A harci képességeket megújítva, felfrissítve történt az úgynevezett IRIS-T kis hatótávolságú légiharc-rakéták beszerzése, amelyek az elavult AIM-9L Sidewinder rakétákat váltják majd fokozatosan a vadászrepülők arzenáljában.

Idén érkezett a bejelentés: kiképzőgépeket is veszünk

A kormány összesen 12 darab, a cseh Aero Vodochody által gyártott könnyű sugárhajtású repülőgépet vásárol a Honvédségnek, 8 ebből a (Gripen-)pilóták kiképzését, 4 pedig felderítő célokat fog szolgálni, írta áprilisban a Portfolio. A megrendelt eszközök 2024-től érkeznek Magyarországra.

Nyitókép: Facebook