Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!
A magdeburgi mészárlás is megerősíti ezt.
„Romló háborús helyzet Ukrajnában, háborús infláció, az ajtón kopogtató, háborús gazdasági válság, és egy közvetlen energiaválság. Ez nagyjából a kínálat, amiből dolgoznak ma Európa politikai vezetői” – a miniszterelnök a Kossuth Rádió vendége volt. Összefoglalónk!
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió, Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége volt. A kormányfő a beszélgetés elején elmondta, diplomáciai nagyüzem zajlott az elmúlt 10 napban.
Romló háborús helyzet Ukrajnában, háborús infláció, az ajtón kopogtató, háborús gazdasági válság, és egy közvetlen energiaválság. Ez nagyjából a kínálat, amiből dolgoznak ma Európa politikai vezetői”
– foglalta össze a miniszterelnök az elmúlt időszak legfontosabb témáit.
Az EU-csúcs kapcsán a magyar miniszterelnök felidézte azt is, Ukrajna megkapta a tagjelölti státuszt, de ez nem jelenti azt, hogy meg is kezdődnek a tárgyalások Ukrajna csatlakozásáról. „Ahhoz, hogy a tárgyalások megkezdődjenek, feltételeket kell teljesíteni” –húzta alá a kormányfő. – „Ideértve a mi, magyar elvárásainkat is, amelyek az ott élő kisebbségekre, a Kárpátalján élő magyarokra vonatkoznak” – tette hozzá.
A miniszterelnök Zelenszkij hívására is kitért, melynek során az ukrán elnök megköszönte hazánk segítségét, amelyet eddig nyújtott és folyamatosan nyújt. Orbán Viktor arra is kitért, hogy az uniós csúcson azt azonban még nem sikerült elérni, hogy Bosznia-Hercegovina bekerüljön a tagjelölti státuszba, ami azt jelenti, hogy
Folytatjuk a küzdelmet, hogy ez bekövetkezzen – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy hazánk továbbra sem fogad el semmilyen szankciót a gázra vonatkozóan. Erről még tárgyalni sem vagyunk hajlandóak – húzta alá a kormányfő.
A NATO-csúcsról szólva a miniszterelnök elmondta, hogy bár mindenki az ukránok oldalán áll, hazánk álláspontja nem változott: ez nem Magyarország háborúja. A háborús helyzetre térve rámutatott, Ukrajna naponta 100-1000 katonát veszít,
A kormányfő arra is kitért, hogy bár Luhanszk és Donyeck távoli helynek tűnik, ha gyorsan változik a helyzet, a háborús zóna sokkal gyorsabban közeledik majd Magyarország felé. Így gyorsítani kell a hazai haderőfejlesztési programot, és hazánk védelmi képességeit meg kell erősíteni.
A miniszterelnök kiemelte, hogy meg kell találni a módját annak, hogy egy emberfelettinek tűnő munkával a védelmi képességeinket radikálisan megnöveljük. Mint fogalmazott, a NATO is érzi, hogy baj van, és meg kell erősíteni a keleti szárnyat.
Amikor már a baj közel van, ezt nem lehet megtenni – húzta alá Orbán Viktor.
A kormányfő kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy az uniós országok nagy része hisz a szankciókban, és mivel hazánk nem szeretné megbontani az uniós egységet, inkább úszunk az árral. Mint a kormányfő fogalmazott, elveszítenénk az együttműködés lehetőségét, ha minden egyes döntés esetében szót emelnénk. Ott, ahol nem életbe vágó a helyzet hazánk számára, ott engedünk, ott viszont, ahol meg kell vetni a sarkunkat, ott nem engedünk – tájékoztatott a kormányfő.
A szankciókról szólva ugyanakkor elmondta, ha nincs béke, akkor a recesszió felé menetelünk.
Orbán Viktor kiemelte: „nem szankciókra van szükség, hanem azonnali tűzszünetre, azonnali béketárgyalásokra.”
Magyarországnak a béke oldalán kell lennie. A háborús inflációnak csak a béke vethet véget – húzta alá a miniszterelnök. Minden európai országnak az lenne az érdeke, hogy tűzszünet legyen – tette hozzá.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a parlamentben a hét elején zajlott vita (azonnali kérdések és válaszok – a szerk.) során kiderült, nem mindenki látja, mennyire súlyos a helyzet. Mint fogalmazott: háborús helyzet van, most védekezünk. Nem most van itt az ideje a béremeléseknek, annak hogy előrébb lépjünk. Mint fogalmazott: „ezért tettem világossá már az eskütételem időszakában is, hogy
amire most vállalkozni tudunk jó lelkiismerettel és őszintén, az az, hogy megvédjük azt, amink van: teljes foglalkoztatást, a családtámogatási rendszert, a rezsicsökkentést, és a nyugdíjakat. Ha ezeket meg tudjuk védeni, akkor Magyarország már nagyon nagy teljesítményt tett le az asztalra.”
A kormányfő hozzátette, a legtöbb ország erre most nem képes, és a jövőben sem lesz az.
Orbán Viktor kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy Magyarország különleges helyzetben van a migráció szempontjából.
Bennünket egyszerre súlyt 800 ezer menekült Ukrajnából, és csak az év eddig eltelt időszakában több, mint 100 ezer illegális határátlépő délről. Az, hogy ez a két teher egyszerre nyomjon egy országot, példátlan”
– húzta alá a kormányfő. Elvárható lenne az uniótól, hogy hazánknak ezt a sajátságos helyzetét elismerje, és pénzügyileg segítse – tette hozzá. A miniszterelnök arra is kitért, hogy tavaly 400, idén azonban már most 750 embercsempészt fogtunk el. A háború hatása miatt egyre többen indulhatnak meg, egyre nagyobb üzletet látnak abban az embercsempészek, hogy embereket indítsanak meg Európa felé – tette hozzá a kormányfő.
Orbán Viktor arra is kitért, hogy mivel a migrációs nyomás erősödni fog, új szervezeti erőre van szükség. Mint fogalmazott, a katonákat le kell vezényelni a határról, hogy részt vehessenek a hadsereg erősítésében. A rendőrség esetében pedig a határra vezényelt rendőrök valahonnan ugyancsak hiányoznak, így eljött a pillanat, hogy határvadász egységeket szervezzünk.
Mint a miniszterelnök tájékoztatott, egyre erőszakosabbak az illegális migránsok és az embercsempészek, és az
erőszakkal szemben plüssmacikkal és virágcsokrokkal nem lehet védekezni”
– tette hozzá. „Nekünk most néhány ezer jól kiképzett határvadászra lesz szükségünk a következő hónapokban” – fogalmazott a miniszterelnök.
Nyitókép: Facebook