A kormány már nagy erőkkel dolgozik a 2024-es költségvetésen, amelyről, ahogy lenni szokott, idén is már nyáron dönt az Országgyűlés, mert a gazdasági szereplőknek fontos iránymutatást adni – mondta a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke a Mandinernek adott interjúban. Bánki Erik arról is beszélt, hogy nyáron lesz igazán érzékelhető az infláció csökkenése, a kormánynak és a jegybanknak pedig együtt kell működnie, különben az ország nem lesz sikeres.
Bár sokféle cikluselmélet létezik a gazdaságban, egy biztos: 2020-ban egy új periódusa kezdődött a világgazdaságnak, amelynek azóta újabb és újabb kihívásokkal kell szembesülnie: koronavírus-járvány, ukrajnai háború, most pedig az amerikai bankcsődhullám. Mit gondol, utóbbinak lehetnek olyan következményei, mint a Lehman Brothers 2008-as bedőlésének?
A közgazdaság-tudomány szerinti 10-12 éves konjunktúraciklus az új évezredben is bizonyította létezését. Ha vesszük a 2008-as Lehman Brothers-csődöt, akkor látszik: a koronavírus okozta gazdasági válság – bár más természetű volt, mint a korábbi, korrekción alapuló krízisek – éppen 12 esztendővel később jelentkezett. De érdemes felidézni, hogy 2018-ban a kormány és a jegybank egyaránt figyelmeztetett: a 2019-es költségvetéssel összefüggésben már érdemes olyan tartalékot képezni, amely egy esetleges visszaesés hatásait ellensúlyozni tudja.
indítottunk egy hatalmas gazdaságélénkítési csomagot, s ennek meg is lett az eredménye: az EU-ban elsőként értük el a visszapattanásból az utolsó „békeév”, 2019 teljesítményét, tavaly pedig úgy produkáltunk 4,6 százalékos GDP-növekedést, hogy közben a háború totálisan megváltoztatta a nemzetközi környezetet. Ehhez jön most az Egyesült Államokban a bankcsőd, amelynek hatásai reményeink szerint nem gyűrűznek tovább Európába, bár 2008-ban is ezt reméltük, aztán végül Amerika egy esztendő alatt kilábalt, Európát meg három-négy évig válság sújtotta.
Ilyen bizonytalanságok közepette szavaz hamarosan az Országgyűlés a 2023-as költségvetés – rendeleti formában már tavaly kihirdetett – módosításáról, amely azzal számol, hogy Magyarországnak a nehézségek ellenére sikerül elkerülnie idén a recessziót. Mennyire vehető ez készpénznek?
Ha a mostani külső körülmények nem változnak jelentősen, akkor azt gondolom, biztosan el tudjuk kerülni a recessziót. A kormány kalkulációját a nemzetközi intézmények is megerősítik, ők szintén másfél százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizálnak erre az évre. A mostani költségvetés-módosítás pedig megágyaz annak, hogy ez így is legyen. A 2023-as a rezsivédelem költségvetése, hiszen havi 181 ezer forinttal támogatjuk a magyar családokat a rezsivédelmi alapból, amelyre ma már 2600 milliárd forintot fordítunk. Az általános tartalékot is meg kellett emelni, felkészülve a váratlan eseményekre, hiszen sajnos egyre közelebb sodródunk ahhoz, hogy a háború lokálisból globálissá váljon. Emellett a költségvetés biztosítja a nyugdíjemelést és a 13. havi nyugdíjat, a GDP 4,2 százalékára rúgó családtámogatásokat, valamint a honvédelem erősítését, amellyel kapcsolatban kiemelném: Magyarország már azon kevés NATO-tagállam közé tartozik, amely teljesíti azt az elvárást, hogy a GDP 2 százaléka fölött legyenek a honvédelmi kiadásai.
Márciust írunk, amikor az infláció, úgy tűnik, végre trendfordulóhoz érkezett, megállni látszik az emelkedés, s a kormány várakozása szerint az év végére már „csak” egy számjegyű lesz a pénzromlás mértéke. Mit jelent ez a háztartások nyelvére lefordítva?
Jómagam is tartható célnak látom az infláció 10 százalék alá szorítását az esztendő végére, 2024-re pedig a kormányhoz hasonlóan a nemzetközi elemzők is a gazdaság számára előnyös 4 százalék körüli inflációval kalkulálnak. A mérséklődés már a néhány hét múlva megjelenő márciusi adatokban is látszani fog, de az igazán jelentős csökkenést várhatóan nyártól tapasztalják majd az emberek, s ennek eredményeként év végére egy számjegyű lehet a pénzromlás.
A többször emlegetett bizonytalansági tényezők miatt elképzelhető, hogy idén megszakad a korábbi évek hagyománya, és nem nyáron, hanem az év végén fogad el következő évi költségvetést a parlament?
Nem változtatunk a korábbi álláspontunkon, ami azt jelenti, hogy a kormány jelenleg is nagy erőkkel dolgozik a 2024-es költségvetésen, amelynek az alapvető keretei már megvannak, s tudomásom szerint
A folyamatosan változó világpolitikai környezet miatt értelemszerűen lesznek majd a büdzsében nyitott kérdések, éppen ezért várhatóan ismét egy magas tartalékszinttel kell kalkulálni. Határozottan támogatom, hogy a nehéz külső körülmények ellenére is a parlament fogadja el még a nyáron a 2024-es „alapköltségvetést”, mert a gazdaság szereplőinek, az állami intézményeknek és az önkormányzatoknak iránymutatást kell adni azzal kapcsolatban, mire számíthatnak. Az viszont garantált, hogy a rezsi-, a család- és a honvédelem, valamint a nyugdíjasok védelme jövőre is középpontban marad. Ha pedig sikerül elérni a pénzügyminiszter által prognosztizált 4 százalék körüli vagy akár azt meghaladó gazdasági növekedést, akkor az így keletkező többletbevétel az eddig kevésbé támogatott területek számára is új forrást jelenthet.
Az iparkamara gazdasági évnyitóján Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai beruházásokat mára kétharmad részben belföldi forrásból finanszírozza az ország, a külföldin belül pedig nem az uniós pénzek, hanem a közvetlentőke-befektetések dominálnak. Ennek ellenére persze nagy jelentősége és fontos piaci üzenete lenne, ha Brüsszel megkezdené végre a folyósítást. Van információja arról, mikor érkezhet az első utalás?
Ezek a források nekünk járnak. Csak az Európai Bizottság politikai okokból nem akar fizetni. Amit pedig Brüsszel az újabb és újabb – például a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó – elvárásaival művel, az egy bohózatba illő történet. Halkan jegyzem meg, hogy már tavaly is elmaradt olyan uniós támogatásoknak a kifizetése, amelyek jogosan járnának nekünk, s így sikerült elérnünk 4,6 százalékos növekedést. Ha hozzáadnánk az előző évi szaldóhoz azt a néhány ezer milliárd forintot, amelyet meg kellett volna kapnunk, akkor még nagyobb lett volna a bővülés üteme. Én is osztom egyébként azt a véleményt, hogy a közvetlentőke-befektetések volumenére érdemes igazán figyelni, amely elsősorban a vállalkozásbarát magyar adórendszernek – például a 9 százalékos társasági adónak – köszönhetően tud egyre dominánsabbá válni. Az pedig elég beszédes adat, hogy a Magyarországon befektető cégek körében tavaly végzett közvélemény-kutatás során a válaszadók 90 százaléka úgy nyilatkozott, a következő befektetési helyszínnek is hazánkat választaná.
Az elmúlt években ahhoz volt szokva a gazdasági közvélemény, hogy a fiskális és a monetáris politika egy irányba húzott, mostanság viszont úgy tűnik, megbillent ez az összhang, a jegybank és a kormány ellentétesen látja a gazdasági folyamatokat. A miniszterelnök a kamarai évnyitón azt mondta, ez sokáig nem mehet így, muszáj együttműködnie a nemzeti banknak és a kabinetnek. Ön mit gondol erről?
Igaza van a miniszterelnöknek abban – és az elmúlt évtized is azt bizonyítja –, hogy a kormány és a jegybank gazdaságfejlesztési elképzeléseinek egy irányba kell hatniuk, különben nem leszünk sikeresek. Most a nemzeti bank egy más, egy visszafogottabb gazdaságpolitikát tartana helyesnek ahhoz képest, amit a kormány visz. Én viszont azt gondolom, a mostani helyzetben egyszerre teljesül a feszes költségvetési gazdálkodásra vonatkozó cél – hiszen a 2023-as hiánycél kőbe vésett, azaz felfelé nem változhat –, valamint a gazdaságélénkítés programja. Az Egyesült Államok azt az utat választotta, hogy inkább nőjön a munkanélküliség, és gyorsan mérséklődjön az infláció,
A napokban több helyen is arról nyilatkozott, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a baloldal kampányfinanszírozásával kapcsolatban súlyos visszaélések és törvénysértések gyanújára figyelmeztetett. Tudomása szerint hol tart az ÁSZ-vizsgálat, és Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt mellett más vagy mások neve is felmerülhet-e az ügyben?
Információim szerint egy olyan súlyos ügyről van szó, amely alapos és várhatóan hosszú számvevőszéki vizsgálatot igényel. A történet lényege, hogy a 2022-es országgyűlési választásokat négymilliárd forinttal próbálták külföldről befolyásolni, ami teljességgel törvénytelen. Azt kizártnak tartom, hogy csak Márki-Zay Péterhez érkeztek volna guruló dollárok, minden bizonnyal Karácsony Gergely főpolgármester is érintett az ügyben, miután egyik fő tanácsadója, Korányi Dávid működtette a dollárbaloldal külföldi finanszírozási rendszerét. Az üggyel a parlament gazdasági bizottságának következő ülésén részleteiben is foglalkozni fogunk.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Deutsch Tamás kemény választ adott Lakos Eszternek az Európai Parlamentben.
Nagy Bandó mesélt a Fidesz iránti rajongásáról.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
A fideszes képviselő csak az egyenlő bánásmódért küzdött.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
„Tegnapelőtt is elmentünk bulizni” – dicskeszik a hanganyagon a Tisza Párt elnöke korábbi párjának.
