Európa hatalmi átszerkesztése zajlik – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján, ahol sok másról is szólva kiállt a magyarországi akkumulátorgyárak szükségessége mellett.
Orbán Viktor beszéde elején felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamenti választás évében, amikor mindenhol Európában a költségvetési hiány és az államadósság is nőni szokott, Magyarországon az államadósság és a költségvetési hiány egyaránt csökkent. Politikai rosszindulat tehát azt állítani, hogy a kormány választási szempontok alá rendelte 2022-t – jelentette ki. A választások után megalakult kormánynak a fókusza a gazdaságon van – folytatta –, ami jól mutatja: a kormány már a ciklus elején tudta, hogy a 2026-ig tartó évek legfőbb kérdése a gazdaság lesz. Időközben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat, ezért kellett létrehozni egy önálló energetikai tárcát, Lantos Csaba miniszter pedig jól kézben tartja ezt a minisztériumot – mondta.
"Piaci finanszírozás nélkül nem fogjuk tudni elérni a kitűzött céljainkat. Szeretném Önöket megnyugtatni, hogy a kormány nem lett szocialista, és pláne nem kommunista." A kormány nem kíván változtatni a piaci és magántulajdon iránti erőteljes elkötelezettségén – tette világossá a kormányfő, jelezve, hogy a makrogazdasági célkitűzéseket nem lehet elérni piaci finanszírozás nélkül. Az állam ezért csak addig avatkozik be, amíg a piaci finanszírozás nem áll helyre, tette hozzá.
A miniszterelnök hosszan szólt arról, hogy szerinte jelenleg Európa hatalmi gépezetének újraszerkesztése zajlik. Először leválasztották az európai gazdaságot az oroszról, így most máshogyan és máshonnan jön a nyersanyag, ami egész egyszerűen azt jelenti, hogy az egyik függést felváltja egy másik irányú. Emellett – mint folytatta – ami abszurdnak hangzott egy évvel ezelőtt, miszerint Ukrajna EU-s tag lesz, azt ma már sokan tényként kezelik. Ugyanígy természetesnek veszik, hogy "Ukrajna (vagy ami marad) a háború után NATO-tag lesz" – mondta, felvázolva: Lengyelország és Ukrajna a háború után egy gazdasági térséget fog alkotni, az ott élő 60-70 millió emberrel pedig Németország után ez lesz a második legnagyobb területe Európának. Sőt, ha az is összejön, hogy Kínáról szintén levágják Európát, akkor az Németország számára egy akkora megpróbáltatás lesz, amelynek eredményeként
Az szerinte csak a magyar fülnek vicc, hogy az angolok úgy vélik, tíz év múlva Lengyelország meg fogja előzni Angliát. A valóságban, ha nézik a számokat, ezt láthatják – mondta.
Arra is kitért, hogy a nyugati világ jelenleg évi mintegy 50-55 milliárd eurót tesz bele Ukrajna életben tartásába. "De mi lesz jövőre?" – kérdezte, úgy vélve, még az is előfordulhat, "ha nem vagyunk észnél", hogy az uniós kohéziós források egy része is Ukrajnában landol, nem nálunk.
"Elvették azt a versenyelőnyt az alapítványi egyetemektől, hogy közvetlenül be legyenek kötve a kormányzati döntéshozatalba" – így kommentálta azt az uniós források folyósításához előfeltételül támasztott brüsszeli elvárást, hogy az alapítványi egyetemek kuratóriumából összeférhetetlenség miatt távozniuk kellett a kormányzati tisztviselőknek. Megismételte egyúttal: ha esetleg nem tudnának megállapodni az EU-val, Erasmus-program akkor is lesz, legfeljebb magyar költségvetési forrásból.
A következő két év legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzésének a miniszterelnök azt nevezte, hogy a megnövekvő igények miatt szükséges energiakapacitásokat létrehozzák. "Gázerőműveket fogunk építeni, kettőt-hármat, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat" – jelentette ki, megjegyezve, hogy míg a közelmúltban "teljes ellenség" volt Európában a gáz, most éppen "nem ellenség", és ez szerinte akár 8-10 évig is így maradhat. Hogy az állam építi-e majd ezeket az erőműveket vagy a magántőke, azt majd Lantos Csaba energetikai miniszter eldönti, de erre a célra a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők – fogalmazott azzal kapcsolatban, ha esetleg az EU nem adna ezkre pénzt.
Az államadósság kamatterhéről szólva a kormányfő kifejtette: a korábbi olcsó hiteleket most magasabb kamatterhűekkel kell megújítani, ami nagyon nagy kihívás a magyar pénzügypolitika számára. Közvetlen veszély ugyanakkor egyelőre nincs ebből a problémából, de 2025 után jelentősebb törlesztési terhek jelentkezhetnek, ám a kormányzat reményei szerint akkor már ismét alacsonyabbak lesznek a kamatok, fejtette ki.
Matolcsy György jegybankelnöknek a kabinettel szemben kritikus nyilatkozataira utalva úgy fogalmazott: nem kell felcsattanni azon, hogy a jegybakelnök, aki egyébként is "egy színes egyéniség", "felaljzza a hallgatóságot, és mond mindenfélét". Kifejtette: a jegybank szerint jelenleg az inflációt úgy kell kezelni, hogy a gazdasági pénzmennyiséget szűkíteni kell. De szerinte mivel ennek az inflációnak a jó része az energiaárak növekedéséből és a szankciókból származik, nem biztos, hogy ilyen ütemben kell szűkíteni a gazdaság számára rendelkezésre álló pénzmennyiséget. A miniszterelnök szerint ugyanakkor zajlik az összehangolása a monetáris és a fiskális politikának, ez ugyanis egy kötelezettség, mert ha ellentétes irányba húznak a lovak, akkor a kocsi előbb-utóbb az árokban köt ki. Ha pedig az inflációval szembeni kormányzati politikai sikeres lesz, és lassul-megáll a pénzromlás emelkedésének üteme, aminek első jelei már látszódnak, akkor nyilvánvalóan könnyebb lesz összehangolni a kormányzati és a jegybanki eszközöket, jelentette ki.
A miniszterelnök előadásában kitért a hazai akkumulátorgyár-vitára is, amellyel kapcsolatban világossá tette: természetesen mindenkinek joga van a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartását és betartatását követelni. Megismételte: Magyarország még szigorúbb biztonsági szabályokat követel meg, mint Németország a hasonló beruházások esetében.
Kifejtette: hazánkban 300 ezer család él a járműiparból, amely ágazatban jelenleg egy technológiaváltás zajlik, hiszen az EU döntése szerint 2035 után nem lehet benzines és dízel autókat gyártani majd. Persze lehet, hogy ez a szabály megváltozik időközben, de nekünk most arra kell felkészülni, hogy 2035 után már csak e-autót lehet gyártani. S ha nem itt állítják elő az ezekhez szükséges akkukat, akkor máshol fogják ezt megtenni, a mi hagyományos autógyáraink pedig bezárnak.
Kijelentette: mindenképpen meg kell tartani a járműipart Magyarországon, akkor is, ha az ágazat időközben átáll fosszilisról elektromosra.
Zárásul pontokba szedve összegezte politikai-gazdaságpolitikai vállalásait Orbán Viktor, ezek így szólnak:
Nyitókép: Orbán Viktor a 2022-es gazdasági évnyitón. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatását a két állam 75 éves kapcsolatfelvételének évfordulójához méltó eseményként értékelte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Orbán Viktor és az ázsiai vezető több megállapodást, illetve beruházást is aláírt.
A politológus szerint a baloldal új messiása végül hatalmas csalódást fog okozni.
Az életszínvonal és az elégedettség mértéke is sokkal magasabb Magyarországon.
Nem volt véletlen Hszi Csin-Ping látogatása Magyarországon. A kínai kapcsolatok nem csak a pénzről szólnak, de hatalmas összegű befektetést is hozott a vizit.
Újabb és újabb elképesztő kritikákat húznak elő a nyugati fiókokból.
A kritikák nem hoztak eredményt, most már figyelmeztetés is érkezett a tengerentúlról.
Milyen lehetőségeket rejt a magyar-kínai kapcsolatok erősödése, Hszi Csin-ping látogatása? Nevezhető még Európa világhatalomnak? Megkérdőjeleződik Putyin és Zelenszkij legitimitása?
A Panathinaikosz volt az utolsó görög csapat, amely (1971-ben) európai kupadöntőben szerepelhetett. Az együttes szakvezetője az Aranycsapat legendája volt.
