„Éles a szakadék a magyar zöldpártok és a realitás között” – Debrecen polgármestere a tervezett akkumulátorgyárról

Botrányba fulladt debreceni közmeghallgatástól volt hangos a sajtó az elmúlt napokban, a híradások szerint a tiltakozók – elsősorban környezetvédelmi okokra hivatkozva – erőteljes nemtetszésüket fejezték ki Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása ellen, amelyet a kínai akkumulátorgyártó óriásvállalat, a CATL valósítana meg a hajdú-bihari vármegyeszékhelyen 3 ezer milliárd forint értékben.

A „zöldek” félreinformálták a debrecenieket a polgármester szerint

„A magukat zöldnek, környezettudatosnak nevező politikai ellenfeleink jókora szerepet játszottak abban, hogy a beruházással kapcsolatos tények helyett fals információk jutottak el sok debrecenihez” – mondta a Mandinernek a város Fidesz–KDNP-s polgármestere. Papp László – aki azt ígérte, minden erejükkel azon lesznek, hogy a valóságnak megfelelően tájékoztassák a helyieket – kifejtette: míg Nyugat-Európában a zöldpolitikusok is üdvözlik az akkugyár-építéseket, mert azok elősegítik egy új környezetvédelmi korszakra való áttérést, addig érdekes módon a magukat környezetbarátnak valló magyar politikusok a lehető legnagyobb mértékben ellenzik az ilyen üzemek létesítését. Pedig köztudott, hogy a közlekedés csak úgy válhat zöldebbé, ha a benzines és a dízelüzemű járműveket felváltják az elektromos hajtású akkuval felszerelt autók. „Az itthoni zöldek totális ellentmondásban vannak, köztük és a realitások között éles szakadék húzódik: sürgetik ugyanis, hogy térjünk át környezettudatosabb közlekedésre, de közben az akkumulátorgyártásból nem kérnek” – fogalmazott a polgármester. Hangsúlyozta: mivel az Európai Uniónak is deklarált célja, hogy a fosszilis üzemanyaggal működő kocsikat fokozatosan váltsák fel az e-autók, kijelenthető, hogy Debrecen a CATL-gyár megépülésével komoly pozícióhoz juthat e világgazdasági korszakváltás küszöbén.

A tiltakozásokkal kapcsolatban elképzelhetőnek nevezte, hogy a helyiek körében is van némi bizonytalanság, mivel nem ismerik az új technológiákat, ezért is tartja fontosnak, hogy hiteles információkhoz jussanak. „El kell mondani a debrecenieknek, hogy ez az üzem nem környezetszennyező, az alkalmazott megoldások, gyártási folyamatok nem veszélyesek a városra és környezetére” – jelentette ki, reagálva a közmeghallgatáson is felmerült aggályokra.

A debreceni BMW-gyár a tervezett menetrendnek megfelelően épül

Mindeközben már javában épül ugyancsak Debrecenben az ország egy másik kiemelkedően fontos üzeme, a BMW-gyár, amellyel

„A BMW-beruházás a terveknek megfelelően, jó ütemben halad, jelenleg szinte az egész gyárterületen zajlanak a munkálatok” – tájékoztatta lapunkat Papp László, akitől megtudtuk: két fontos egységnek kell elkészülnie az elsők között, az egyik a kommunikációs, a másik pedig a képzési központ. Előbbi a szerkezetépítési szakaszban jár, utóbbi pedig kívülről gyakorlatilag teljesen kész, és már a belső építészeti munkálatok zajlanak.
A debreceni BMW-gyár, miután a német anyavállalat módosította eredeti elképzeléseit, tisztán elektromos autókat állít majd elő, sőt ez az üzem lesz a Neue Klasse modellcsaládot gyártó első üzemegysége a münchenieknek. „Látható, hogy a BMW is reagál a világgazdaság új, most induló szakaszára, amelyben a közlekedés és a mobilizáció terén a gyártók egyre inkább a fosszilis hajtóanyagok mellőzésére fókuszálnak, helyettük pedig a tiszta energiát, a zéró emissziós kibocsátást tűzik ki célul” – mondta a polgármester, aki idézte a BMW menedzsmentjének korábbi nyilatkozatát, mely szerint az évtized közepén, 2025-ben tervezik megkezdeni a gyártást Debrecenben.

A BMW már most slágervárossá tette Debrecent

A BMW-nek már az effektív autógyártás elindulása előtt számos pozitív hatása van Debrecenre nézve, ahol egyébként is kimagasló, 11 milliárd eurónyi működési tőke érkezését és 16 ezer új munkahely létrehozását jelentették be az elmúlt nyolc évben. A bajor autóóriás érkezésének köszönhetően mind a közép-, mind a felsőfokú oktatásban komoly járműipari fókuszú fejlesztések indultak el, és jelentős az invesztíció hatása az ingatlanpiacra is.

„Az árak jócskán meglódultak a városban és környékén, és arra számítok, hogy ez a növekedés tovább tart majd. Persze szeretnénk, ha az árak csak elviselhető mértékben emelkednének, hiszen azt el akarjuk kerülni, hogy nagyon túlfűtötté váljon a debreceni ingatlanpiac. Ezért városszabályozási eszközökkel igyekszünk előmozdítani lakásépítési programok beindítását. A jelenlegi szabályozásunk például több mint 15 ezer új lakás felépítését teszi lehetővé” – közölte Papp László, egyetértve az ingatlan.com szakértőjével, aki az albérletpiacról lapunknak adott nyilatkozatában 2022 slágervárosának nevezte Debrecent.

Az energiakrízis Debrecent sem kerülte el, de átvészelhetőnek tartják 2023-at

Azzal kapcsolatban, hogy az energiaárak elszabadulása milyen nehézségeket jelent Debrecennek, a polgármester elmondta: a helyi költségvetési intézményeik energiaköltség-növekménye 2023-ban az előző évhez képest 4 milliárd forint. Emellett a városi vagyonkezelő által működtett közszolgáltatások – a közösségi közlekedés, a vízmű, a hőszolgáltató és a gyógyfürdő – többletkiadása 2,7 milliárd forint, a közétkeztetésben pedig 700 millióról 2,3 milliárdra emelkedik a városi önrész mértéke. Így

Mivel azonban a vármegyeszékhely hozzájutott 3,2 milliárd forintnyi kormányzati rezsitámogatáshoz, továbbá végrehajtott számos erőforrás-átcsoportosítást és racionalizációt, a városvezetés úgy látja, átvészelhető lesz az idei esztendő.

Nyitókép: MTI/Vajda János