Leginkább a különféle tejtermékek árának csökkentésével igyekeznek ezekben a hetekben magukhoz csábítani a vevőket a Magyarországon működő külföldi diszkontláncok. A kiskereskedelemben zajló folyamatoknak a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárával igyekeztünk utánajárni.
„Piacgazdasági keretek között a kiskereskedelemben mindig árverseny van, ez nem újdonság. A háború kitörése óta az elszabadult infláció miatt azonban a korábbinál jóval fontosabb hívószó lett az ár. A jelentős élelmiszer-drágulás ugyanis értelemszerűen azzal járt, hogy az emberek sokkal érzékenyebbek lettek arra, mire mennyit költenek, s ezt a kereskedők is tudják” – vázolta az élelmiszer-kiskereskedelem aktuális helyzetét a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára a Mandinernek.
Neubauer Katalint azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy az elmúlt hetekben sorra jelentek meg olyan hírek, melyek szerint „zuhan” bizonyos élelmiszerek, különösen a tejtermékek ára, a boltok pedig ádáz árversenybe kezdtek a vevőkért, egymásra licitálva a kedvezményekben. A helyzet azonban korántsem ennyire fekete-fehér.
Abban széles körű a közgazdasági egyetértés, hogy a vágtató infláció óriási nehézséggel szembesíti a gazdaság szereplőit, nemcsak a háztartásokat, hanem a vállalatokat is. Ezért mindenki türelmetlenül várja, mikor indul csökkenésnek a pénzromlás üteme. Ezzel kapcsolatban optimizmusra adnak okot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai, melyek szerint januárhoz viszonyítva februárban a fogyasztói árak átlagosan már „csak” 0,8 – azon belül az élelmiszerek 1,7 – százalékkal nőttek. Sőt, már olyat is olvasni lehetett a jelentésben, hogy valaminek lefelé ment az ára: a margarin 2,2, a sertéshús 0,6, a baromfihús pedig 0,5 százalékkal olcsóbb lett.
Az MNKSZ lapunknak nyilatkozó főtitkára ugyanakkor rámutatott: az élelmiszerár-csökkentés kérdése nem kizárólag ezzel áll összefüggésben. Az is hat ugyanis – sajnos negatívan – a folyamatra, hogy
hiszen még ha ki is tudják gazdálkodni a jócskán megemelkedett energiaköltségeket, a fogyasztóiár-versenybe biztosan nem tudnak beszállni, mert egész egyszerűen képtelenek egy bizonyos ár alá menni. „A boltok pedig csak azoknak a termékeknek az árát tudják csökkenteni, amelyeket ők is olcsóbban kapnak a beszállítóktól” – jelezte a magyar kiskereskedői oldal problémáját Neubauer Katalin.
Mindeközben azt látni, hogy egyes tejtermékeknek, elsősorban vajaknak és sajtoknak csökkenni kezdett az ára. Miért? – kérdeztük a szakembert, aki elmondta: „annak a két ominózus – a diszkontláncokon keresztül hazánkba bekerült – vajnak azért lehetett hirtelen alacsonyabb az ára, mert egy Németországban kialakult túlkínálat miatt dobták ezeket a termékeket olcsón a magyar piacra is; gyorsan romlandó tulajdonságuk okán valahol ugyanis gyorsan, nagy volumenben el kell őket adni, még ha nyomott áron, akkor is”.
Ez ugyan elindított egy kedvező, árcsökkenéssel járó folyamatot – magyarázta –, ám a magyar tejipari vállalkozások és más itthoni feldolgozóipari szereplők közül csak azok a jellemzően nagyvállalatok tudják ezt valamelyest lekövetni, amelyek nem 2022 őszén, magas áron, hosszú távra kötötték energiaszerződéseiket, hanem a pillanatnyi – csökkenő – piaci tarifához vannak kötve. „A kisebb vállalkozások azonban most isszák meg igazán annak az energiacsapdának a levét, amelybe tavaly belecsöppentek, amikor a legmagasabb tőzsdei árak alapján energiát kellett vásárolniuk” – tette hozzá, rámutatva, hogy éppen a tejipar az egyik legnagyobb energiaigényű ágazat, hiszen ott a technológia a fűtést és a hűtést egyaránt megköveteli.
„Az energiacsapdában ragadt piaci szereplők mindezt most 160-180 forintos kilowattóránkénti villamosenergia-áron kénytelenek megtenni, ami folyamatos versenyhátrányt jelent számukra” – közölte.
A diszkontláncok által nagy csinnadratta közepette bejelentett akciókat Neubauer Katalin jó marketingfogásnak nevezte: a vásárlók a számukra legjelentősebb termékek esetében várják az árak csökkenését, ám ezt nem minden esetben tapasztalják. Az általánosan meghirdetett árcsökkentés arra a vásárlói attitűdre épít, hogy jelenleg mindenkinek az árak körül forognak a gondolatai. A szakember szerint egyébként arra érdemes számítani, hogy
azt viszont majd az infláció mérséklődésének üteme fogja meghatározni, hogy végül hol állnak meg a bolti árak.
A hazai kiskereskedelmi szektor magyar szereplőiről szólva kifejtette: az elmúlt év arról szólt, hogy a magyar kereskedők próbáltak tovább küzdeni a vásárlókért, de a hangulat a körükben nem igazán rózsás, hiszen az látszik, hogy a magyar élelmiszer-kiskereskedők beszállítói partnereinél nem lesz egyszerű olyan beszerzési árakat elérni, amilyeneket a vásárlók elvárnak jelen pillanatban.
Az MNKSZ főtitkára emellett megismételte: nagyon bíznak abban, hogy április végével megszűnik az élelmiszerárstop, mivel a kormány korábban az inflációcsökkenés megindulását szabta a hatósági árak kivezetésének egyik feltételéül. „Ez már, úgy tűnik, megkezdődött, ezért továbbra is azt szorgalmazzuk, hogy rendeződjön vissza a piac, vezessék ki a hatósági árakat, akkor ugyanis ismét sokkal egészségesebb, piaci alapú termékpályákkal tudnánk dolgozni, és az a termőföldtől a fogyasztóig mindenkinek a legjobb lenne” – mondta.
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Eközben Bulgáriában pár hónappal az euró bevezetése után az egekbe repültek az élelmiszerárak és az infláció.
Szalai Piroska rámutatott, hogy több intézkedés kivezetése gyors elszegényedéshez vezetne a társadalomban.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,6 százalékkal csökkent.
Február óta gyorsul az infláció, 38 tagállamból 23-ban mértek áremelkedést.
Ha megszüntetik az üzemanyagok védett árát, az élelmiszerek árrésstopját vagy a rezsicsökkentést, akkor biztosan elszabadul az infláció.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
