Az infláció berobbanása óta az árak – különösen az élelmiszerárak – nagymértékű emelkedése húsba vágó kérdéssé vált a magyar háztartások nagy többsége számára. A Mandinernek nyilatkozó elemző szerint a pénzromlás az év első felében tetőzhet, 2023 végére pedig valamelyest mérséklődhet a drágulás mértéke.
A következő esztendőtől már ismét 4 százalék fölötti gazdasági növekedéssel számol az óév utolsó előtti napján közzétett pénzügyminisztériumi előrejelzés, amelyből viszont megerősítést nyert, hogy 2023 még közel sem lesz fenékig tejfel. Bár a magyar gazdaság minden valószínűség szerint elkerüli a recessziót, sőt meg is haladja az eurózóna növekedési ütemét, a koronavírus-járvány előtt és után produkált bővülésre minimum egy évet még várni kell.
A nemzetközi szervezetek, intézmények előrejelzéseivel kapcsolatban kérdeztük Pásztor Szabolcsot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatóját, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a legpesszimistább ezúttal is – a hazánkkal egyébként sem kifejezetten rózsás kapcsolatot ápoló – Európai Bizottság, amely az Európai Unió egészére 0,3, Magyarország esetében pedig mindössze 0,1 százalékos növekedést, azaz gyakorlatilag stagnálást jósol 2023-ra. Ugyanakkor
A valutaalap 1,8, az OECD pedig 1,5 százalékosra teszi a GDP-arányos bővülésünk mértékét, ami a 0,5 százalék körülire várt eurózónás teljesítménnyel összevetve jóval csinosabb.
A világgazdaságot illetően az IMF és az OECD 2,2–2,7 százalék közötti bővülést vár, ami bár komoly lassulás 2022-hez képest, a bővülés visszaesése várhatóan közel sem lesz azonos volumenű, hiszen míg az Egyesült Államokban és Európában egyértelműen recessziós félelmek dominálnak, addig Ázsia egy látványos felívelést mutathat.
„A bizonytalanság ugyanakkor különösen nagy szerte a világban, leginkább az Ukrajnában dúló háború és az energiaárak alakulása miatt” – mondta Pásztor Szabolcs, aki a növekedési kilátásokat visszafogó okok között említette a szigorú monetáris politikát, a magas energiaárakat, az infláció miatt gyengébb reáljövedelem-emelkedést, valamint az üzleti bizalom csökkenését, ami miatt a vállalatok elhalasztják a beruházásaik egy részét.
A szakember szerint az említett hazai növekedési többletnek három tényező ágyazott meg. Egyrészt az, hogy
Másrészt az exportunk ugyancsak lendületes növekedést tudott felmutatni, amit ugyan az energiaárak növekedése és a cserearányromlás most beárnyékol, de a korábbi eredményekből azért még mindig lehet profitálni. Emellett pedig a fogyasztás kiemelt szerepére hívta fel a figyelmet, amely a járvány után – jórészt a bőkezű kormányzati juttatások, gazdaságpolitikai eszközök hatására – dinamikusan mozgatta a magyar gazdaságot. Különösen fontosnak nevezte, hogy a szerényebb jövedelmű társadalmi csoportok körében ezután se essen jelentősen a fogyasztás, hiszen az minden gazdasági szektorra negatívan hatna.
A magyar versenyképesség visszanyerése szempontjából az elemző szintén döntő jelentőségűnek tartja az orosz–ukrán háború kimenetelét, valamint az energia- és nyersanyagárak alakulását. Utóbbiak emelkedése ugyanis jócskán rontott hazánk folyó fizetési mérlegén, mivel az exportárakban nem teljesen vagy csak késleltetve lehet érvényesíteni ezt a drágulást. Kiemelte ugyanakkor, hogy „az olyan kormányzati kezdeményesek, mint a gyármentő program vagy éppen az energiahatékonysági beruházások támogatása, komoly építőkockái lesznek a magyar növekedési többletnek”.
A Pénzügyminisztérium makrogazdasági prognózisa 2023-ra 15 százalékos inflációt jelez előre, ám ez csak az éves átlag, ami azt jelenti, hogy az esztendő elején még brutálisan magas pénzromlásra kell számítani.
Ezt követően bár nem azonnali és nem gyors, de tetten érhető javulás következhet, sőt az sem fikció és nem légből kapott az alapítvány vezető kutatója szerint, hogy az év végére, novemberre, decemberre egy számjegyű legyen az árak növekedésének üteme. „Akkor is lesz még infláció, de legalább nem két számjegyű és pláne nem kettessel kezdődő” – fogalmazott Pásztor Szabolcs.
Összegzése szerint noha alapvetően az egész EU-ban egy nehezebb gazdasági időszak jön a következő hónapokban bizonytalan világpolitikai és -gazdasági környezettel, magas inflációval és stagnálás közeli, alacsony gazdasági növekedéssel, a magyar kormány keresletösztönző intézkedései átlendíthetik a gazdaságot ezen az időszakon.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Az ellenzéki professzor nemcsak politikai szereplőként nyilvánul meg, hanem hitelességi deficittel is küzd. Oláh Dániel írása.
Munkahelye elvesztését kockáztatja, aki a táppénzzel csal.
A magyar családok egy liter üzemanyagért 60-80 forinttal többet fizetnek, mint egy éve.
