Parragh ismét durván nekiment Matolcsynak

A gazdasági évnyitót megnyitó Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, hogy ma számos nehézséggel szembesülnek a vállalkozások, hiszen a koronavírus-járvány után kitört az ukrajnai háború, ráadásul a brüsszeli bürokrácia is nehezíti a helyzetüket. A jelenlegi legnagyobb kihívásnak az inflációt nevezte, felidézve, hogy az MKIK már 2017-ben jelezte az inflációs fenyegetettséget. Hozzátette, az uniós források akadozása, a forintárfolyam elszabadulása és a szankciók megjelenése további komoly kihívások elé állította a gazdasági szereplőket.

Parragh ismét nekiment Matolcsynak

Parragh feltette a kérdést, hogy vajon a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a gazdasági krízisre adott reakciói helyesek voltak-e. Matolcsy György jegybankelnök korábbi szavaira utalva úgy fogalmazott, hogy Magyarország folytathat unortodox gazdaságpolitikát, de unortodox monetáris politikát folytatni egy másik történet. A kamara és a jegybank vitája azzal kezdődött – elevenítette fel –, hogy az MNB tagadta az inflációs veszélyt, a Növekedési hitelprogrammal (NHP) pedig túlfűtötte a gazdaságot.

Ki gondolta komolyan, hogy 2030-ban tényleg utolérjük Ausztriát? – tette fel a kérdést, megint csak Matolcsy korábbi nyilatkozatára utalva. „Én ezzel szemben azt mondtam, az igazi kockázat az, hogy mikor ér utol minket Románia” – fogalmazott. Az MNB-t bírálva kijelentette: jelenleg a gazdasági növekedés monetáris visszafogása zajlik.

A kamarai elnök megjegyezte, aggódva tekintenek arra is, hogy Ukrajna újjáépítésének előbb-utóbb el kell jönnie, s tart attól, hogy az uniós felzárkózási kassza forrásait valószínűleg nem ide, hanem oda, Ukrajnába folyósítják majd, s szerinte a megrendelésekből sem mi fogunk profitálni.

– tette világossá, megjegyezve: ha nem tört volna ki a háború, számításaik szerint 5-8 ezer milliárd forinttal lett volna nagyobb a 2022-es magyar GDP.

Nagy Márton: igenis elérhető az EU-s fejlettségi szint 90 százaléka

„A jegybankról is tudnék beszélni, de azt hagyjuk” – kezdte felszólalását a második előadóként színpadra lépő Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – korábbi jegybankalelnök –, aki kijelentette: Magyarország igenis elérheti 2030-ra az európai fejlettségi szint 90 százalékát, erről a célról nem szabad letenni. Jelenleg a 20. helyen áll az ország az uniós tagállamok rangsorában, de reális esélynek tartja a 15. helyet az évtized végére.

Kihívásnak nevezte ugyanakkor, hogy a beruházások szerkezetében a jelenleginél magasabb legyen a hozzáadott érték, ahogyan azt is, hogy megfelelő mennyiségű energia és munkaerő álljon rendelkezésre hazánkban. Jelezte, óriási energiaigény-növekedés várható a következő években, amit ki kell szolgálni. A munkaerővel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig kellene félmillió ember a munkaerőpiacra.

Nagy Márton arról is beszélt, hogy

ráadásul utóbbiak döntő része sem az EU-ból származik, hanem újrabefektetett jövedelemből, s ez a tendencia egyre inkább erősödni fog a jövőben. Megjegyezte, a külföldi tulajdonú vállalatok a Magyarországon befektetett tőkéjük után 10 százalék körüli hozamot realizálnak évente, „ami egy jó hozam”. „Az egy más dolog, hogy a magyaroknak ugyanez külföldön 6-7 százalék” – kommentálta a számokat.

Varga Mihály: jövő nyárra radikálisan csökkenhet az infláció

„A veszélyek korszakába léptünk be” – mondta az évnyitón Varga Mihály pénzügyminiszter, jelezve, hogy a költségvetési politikának ilyenkor konszolidálnia kell, csökkentenie kell az államadósság arányát és az államháztartási hiányt. Közölte: 2024-re 2,5 százalékos költségvetési deficitet tervez a kormány, a munkanélküliségi rátát illetően 3,5 százalékkal számolnak, a fogyasztói árindexet 2024 nyarára 3 százalék körülire prognosztizálják, a GDP-növekedést pedig 4 százalék fölöttire kalkulálják.
Még a magyar kormánnyal szemben elfogultsággal igazán nem vádolható Nemzetközi Valutaalap (IMF) is azt mondja, hogy a magyar gazdaság növekedése középtávon fokozatosan felgyorsul – jegyezte meg.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd