A gazdasági évnyitót megnyitó Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, hogy ma számos nehézséggel szembesülnek a vállalkozások, hiszen a koronavírus-járvány után kitört az ukrajnai háború, ráadásul a brüsszeli bürokrácia is nehezíti a helyzetüket. A jelenlegi legnagyobb kihívásnak az inflációt nevezte, felidézve, hogy az MKIK már 2017-ben jelezte az inflációs fenyegetettséget. Hozzátette, az uniós források akadozása, a forintárfolyam elszabadulása és a szankciók megjelenése további komoly kihívások elé állította a gazdasági szereplőket.
Parragh ismét nekiment Matolcsynak
Parragh feltette a kérdést, hogy vajon a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a gazdasági krízisre adott reakciói helyesek voltak-e. Matolcsy György jegybankelnök korábbi szavaira utalva úgy fogalmazott, hogy Magyarország folytathat unortodox gazdaságpolitikát, de unortodox monetáris politikát folytatni egy másik történet. A kamara és a jegybank vitája azzal kezdődött – elevenítette fel –, hogy az MNB tagadta az inflációs veszélyt, a Növekedési hitelprogrammal (NHP) pedig túlfűtötte a gazdaságot.
Ki gondolta komolyan, hogy 2030-ban tényleg utolérjük Ausztriát? – tette fel a kérdést, megint csak Matolcsy korábbi nyilatkozatára utalva. „Én ezzel szemben azt mondtam, az igazi kockázat az, hogy mikor ér utol minket Románia” – fogalmazott. Az MNB-t bírálva kijelentette: jelenleg a gazdasági növekedés monetáris visszafogása zajlik.
A kamarai elnök megjegyezte, aggódva tekintenek arra is, hogy Ukrajna újjáépítésének előbb-utóbb el kell jönnie, s tart attól, hogy az uniós felzárkózási kassza forrásait valószínűleg nem ide, hanem oda, Ukrajnába folyósítják majd, s szerinte a megrendelésekből sem mi fogunk profitálni.
A magyar gazdaságnak elemi érdeke, hogy béke legyen tőlünk keletre
– tette világossá, megjegyezve: ha nem tört volna ki a háború, számításaik szerint 5-8 ezer milliárd forinttal lett volna nagyobb a 2022-es magyar GDP.
Nagy Márton: igenis elérhető az EU-s fejlettségi szint 90 százaléka
„A jegybankról is tudnék beszélni, de azt hagyjuk” – kezdte felszólalását a második előadóként színpadra lépő Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – korábbi jegybankalelnök –, aki kijelentette: Magyarország igenis elérheti 2030-ra az európai fejlettségi szint 90 százalékát, erről a célról nem szabad letenni. Jelenleg a 20. helyen áll az ország az uniós tagállamok rangsorában, de reális esélynek tartja a 15. helyet az évtized végére.