Hamarosan kiderül, ki lesz az új magyar űrhajós!

„2022 eleje óta zajlik a kiválasztás, összesen 247 érvényes pályázat érkezett. Pillanatnyilag komplex szempontok – fizikai, szellemi, mentális-pszichológiai és szakmai – alapján próbálják a legjobb négy jelöltet kiválasztani a szakértők. A közeljövőben erről a szakaszról részletesebben is beszámolunk majd” – mondta el a Mandinernek Ferencz Orsolya űkutatásért felelős miniszteri biztos, arra a kérdésre, hogy hol tart jelenleg a HUNOR – Magyar Űrhajós Program.

Kiemelte a Magyar Honvédség profi és magas színvonalú támogatását, mivel az utolsó nyolc főt a légierő Gripenjei segítségével élesben tesztelték, tehát nemcsak szimulációk útján derült ki, hogy a jelöltek hogy bírják a több G-s, több irányú gyorsulási terhelést. A miniszteri biztos hozzátette, több mint 40 éve nem volt arra példa, hogy katonai, szuperszonikus repülőgépeken orvosi műszerekkel mérjék az emberek terhelését. „Már a mostani mérésekben is sikerült kimutatni olyan speciális eredményeket, amelyeket az orvosok publikálni tudnak. Pedig maga a kiképzés és a program sikere nagyon sok új feladatot és eredményt tartogat még” – hangzott el.

Ferencz Orsolya hangsúlyozta, összetett, amit az űrhajósoknak nyújtaniuk kell. „Olyan mintha egyszerre kellene megnyerniük az olimpiát és a Nobel-díjat.

Ezek az emberek tudományos és szakmai szinten is magasan állnak, kiváló fizikai állóképességgel rendelkeznek, és mindezeken túl pszichésen is terhelhetők. Nagyos speciális körülményekkel néznek szembe: tartós stressz, izolált környezet, komplex feladatok, váratlan helyzetek, csapatmunka. Ezekben mind egyszerre kell helytállniuk” – fogalmazott. 

Egyre több ország igyekszik a Hold felé

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberes űrrepülések világa növekvő forgalmat mutat, hiszen egyre több ország és országcsoport igyekszik jelenleg is a Hold felé. A miniszteri biztos arról is beszélt, az összes modellszámítás azt mutatja, hogy ez a szektor nemcsak a piaci oldalon, hanem a tudományos oldalon is egyre jelentősebbé fog válni, és egyre több űrhajósra lesz szükség. „Ha Magyarország versenyképes tudással rendelkezik a válogatás területén vagy a kiképzésben, az később piaci értéket is képvisel majd” – húzta alá.

A miniszteri biztos úgy véli,

Úgy gondolta az akkori világ vezetése, hogy „nem kell a közpénzt égetni egy ilyen drága beruházásra, mint a Holdmisszió. De ötven év távlatából mondhatjuk, hogy ez egy rövidlátó és téves döntés volt. Napjainkban pedig azt látjuk, hogy újra űrverseny van. Az Egyesült Államok mellett Oroszország, Kína, Dél-Korea, India, Izrael, az arab államok és az európai országok közössége tör a Hold felé. Égi kísérőnk meghódítása ugyanis nem presztízskérdés, hanem az emberiség számára a következő kontinens. Így nemcsak iparilag, gazdaságilag, hanem biztonságpolitikailag is meghatározó, hogy ki mit fog tenni azon az égitesten”.

Ferencz Orsolya a biztonságpolitika témája kapcsán felidézte: az 1967-es űregyezmény szerint a Kármán-vonalon túl csak békés célokat szolgálhat az űrtevékenység, az egyetemes emberiség érdekében. „Ezt meg is kell tartani. Mert amint a Holdon kezdetét veszi egy ipari vagy gazdasági tevékenység, onnantól az objektumokat védeni kell, de arra is törekedni kell majd, hogy a földfelszíni konfliktusok oda ne gyűrűzzenek be. Ráadásul a Hold felszínéről is mindenféle aktivitás indítható, ezek pedig egyaránt lehetnek békések vagy kevésbé békés célúak” – hangoztatta.

„Ez már nem science fiction!”

„Bele kell hát gondolnunk, hogy az űrkutatás mennyi területet érint. S ez már nem science-fiction! Hiszen még az orosz-ukrán konfliktus is azon múlik, hogy, hogy a Starlink adatokat, a földmegfigyelő műholdak képeit az ukránok megkapják-e vagy sem. A hadműveletek tehát űrerőforrásokra és eszközökre támaszkodnak” – mutatott rá. Szerinte a kommunikációs hálózatunk érzékenyebb, mint valaha. Az űreszközök kiiktatása esetén összeomlik számos földfelszíni szolgáltatás.

Erre volt példa a háború kitörése is: 2022. február 24-én hajnalban Németországban a szélkerekek vezérelhetősége meghibásodott, mivel műholdon keresztül kapták a vezérlőjelet, és valószínűleg ezek a műholdjelek zavart szenvedtek a támadás megindításakor. „Ekkor még egy napviharról nem is beszéltünk. Tehát kijelenthető, hogy

Kritikus infrastruktúrákat üzemeltetünk ezen a területen. Ennek megfelelően ezt a szektort a maga súlyán kell kezelnie minden országnak” – hangsúlyozta Ferencz Orsolya.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay, belső kép: Ficsor Márton/Mandiner

***