A tudás és a hülyeség autonómiája
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Az utolsó fázisaihoz érkezett a HUNOR-program kiválasztási folyamata, így rövidesen kiderül, hogy több évtized után ki csatlakozik magyar asztronautaként az Nemzetközi Űrállomás legénységéhez. Mindemellett Ferenczi Orsolya űrkutatásért felelős biztos arról is beszélt a Mandinernek, hogy egyre több ország igyekszik a Hold felé. Valamint arra is kitért, hogy az űrkutatás eredményei még a háborúban is jelen vannak.
„2022 eleje óta zajlik a kiválasztás, összesen 247 érvényes pályázat érkezett. Pillanatnyilag komplex szempontok – fizikai, szellemi, mentális-pszichológiai és szakmai – alapján próbálják a legjobb négy jelöltet kiválasztani a szakértők. A közeljövőben erről a szakaszról részletesebben is beszámolunk majd” – mondta el a Mandinernek Ferencz Orsolya űkutatásért felelős miniszteri biztos, arra a kérdésre, hogy hol tart jelenleg a HUNOR – Magyar Űrhajós Program.
Kiemelte a Magyar Honvédség profi és magas színvonalú támogatását, mivel az utolsó nyolc főt a légierő Gripenjei segítségével élesben tesztelték, tehát nemcsak szimulációk útján derült ki, hogy a jelöltek hogy bírják a több G-s, több irányú gyorsulási terhelést. A miniszteri biztos hozzátette, több mint 40 éve nem volt arra példa, hogy katonai, szuperszonikus repülőgépeken orvosi műszerekkel mérjék az emberek terhelését. „Már a mostani mérésekben is sikerült kimutatni olyan speciális eredményeket, amelyeket az orvosok publikálni tudnak. Pedig maga a kiképzés és a program sikere nagyon sok új feladatot és eredményt tartogat még” – hangzott el.
Ferencz Orsolya hangsúlyozta, összetett, amit az űrhajósoknak nyújtaniuk kell. „Olyan mintha egyszerre kellene megnyerniük az olimpiát és a Nobel-díjat.
A világ összes űrhajósa egy olyan elit ligát képez az emberiségen belül, akikre mindannyian büszkék lehetünk.
Ezek az emberek tudományos és szakmai szinten is magasan állnak, kiváló fizikai állóképességgel rendelkeznek, és mindezeken túl pszichésen is terhelhetők. Nagyos speciális körülményekkel néznek szembe: tartós stressz, izolált környezet, komplex feladatok, váratlan helyzetek, csapatmunka. Ezekben mind egyszerre kell helytállniuk” – fogalmazott.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberes űrrepülések világa növekvő forgalmat mutat, hiszen egyre több ország és országcsoport igyekszik jelenleg is a Hold felé. A miniszteri biztos arról is beszélt, az összes modellszámítás azt mutatja, hogy ez a szektor nemcsak a piaci oldalon, hanem a tudományos oldalon is egyre jelentősebbé fog válni, és egyre több űrhajósra lesz szükség. „Ha Magyarország versenyképes tudással rendelkezik a válogatás területén vagy a kiképzésben, az később piaci értéket is képvisel majd” – húzta alá.
A miniszteri biztos úgy véli,
az Apolló-program leállítása annak idején „elhamarkodott politikai döntés volt”.
Úgy gondolta az akkori világ vezetése, hogy „nem kell a közpénzt égetni egy ilyen drága beruházásra, mint a Holdmisszió. De ötven év távlatából mondhatjuk, hogy ez egy rövidlátó és téves döntés volt. Napjainkban pedig azt látjuk, hogy újra űrverseny van. Az Egyesült Államok mellett Oroszország, Kína, Dél-Korea, India, Izrael, az arab államok és az európai országok közössége tör a Hold felé. Égi kísérőnk meghódítása ugyanis nem presztízskérdés, hanem az emberiség számára a következő kontinens. Így nemcsak iparilag, gazdaságilag, hanem biztonságpolitikailag is meghatározó, hogy ki mit fog tenni azon az égitesten”.
Ferencz Orsolya a biztonságpolitika témája kapcsán felidézte: az 1967-es űregyezmény szerint a Kármán-vonalon túl csak békés célokat szolgálhat az űrtevékenység, az egyetemes emberiség érdekében. „Ezt meg is kell tartani. Mert amint a Holdon kezdetét veszi egy ipari vagy gazdasági tevékenység, onnantól az objektumokat védeni kell, de arra is törekedni kell majd, hogy a földfelszíni konfliktusok oda ne gyűrűzzenek be. Ráadásul a Hold felszínéről is mindenféle aktivitás indítható, ezek pedig egyaránt lehetnek békések vagy kevésbé békés célúak” – hangoztatta.
„Bele kell hát gondolnunk, hogy az űrkutatás mennyi területet érint. S ez már nem science-fiction! Hiszen még az orosz-ukrán konfliktus is azon múlik, hogy, hogy a Starlink adatokat, a földmegfigyelő műholdak képeit az ukránok megkapják-e vagy sem. A hadműveletek tehát űrerőforrásokra és eszközökre támaszkodnak” – mutatott rá. Szerinte a kommunikációs hálózatunk érzékenyebb, mint valaha. Az űreszközök kiiktatása esetén összeomlik számos földfelszíni szolgáltatás.
Erre volt példa a háború kitörése is: 2022. február 24-én hajnalban Németországban a szélkerekek vezérelhetősége meghibásodott, mivel műholdon keresztül kapták a vezérlőjelet, és valószínűleg ezek a műholdjelek zavart szenvedtek a támadás megindításakor. „Ekkor még egy napviharról nem is beszéltünk. Tehát kijelenthető, hogy
a világűr az emberiség életének és a világgazdaságnak szerves részévé vált.
Kritikus infrastruktúrákat üzemeltetünk ezen a területen. Ennek megfelelően ezt a szektort a maga súlyán kell kezelnie minden országnak” – hangsúlyozta Ferencz Orsolya.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay, belső kép: Ficsor Márton/Mandiner
***