a havi átlaga is magasabb, mint az alapbérünk.
A keresetnek része, de az alapbérnek nem például a pedagógusoknál az osztályfőnöki pótlék, a versenyszférában elterjedt teljesítménypótlék, de a mostanában egyre terjedő munkavállalói rezsitámogatás is vagy a karácsony környékén kézhez kapott „bejglipénzek” és jutalmak is.
A háztartás éves összes jövedelmének számításakor a foglalkoztatott háztartástagok munkaviszonyból származó teljes keresetét (munkabér, rendszeres és nem rendszeres kereseti elemek: pótlékok, jutalmak, stb.) illetve vállalkozásból származó jövedelmeket, valamint a társadalmi jövedelmeket (családdal kapcsolatos, öregségi, munkanélküli és egyéb ellátásokat) továbbá az egyéb jövedelmeket is beszámítják, s osztják a háztartásban élők számával. Így az egy főre jutó jövedelem mindig kisebb, mint az egy főre jutó kereset, s e kettő nem összekeverendő. Mint látható, a GYED nem a bér és nem is a kereset, hanem a háztartásba befolyó jövedelem része.
Sehol nem emelkedik jobban a minimálbér, mint hazánkban
A magyar minimálbér 16%-os emelése jelenleg az egyik legjelentősebbnek tűnik. Hozzánk hasonló megállapodás született Lengyelországban, ahol a januártól 16%, emelésről döntöttek, ők azonban már most meghatározták, hogy majd júliustól további 4%-ot emelnek. Szlovákiában is megszületett a döntés, ott 8%-kal emelik a legkisebb béreket, Csehországban pedig csupán 6,8%-ról folynak még a tárgyalások. Észtországban, ahol idén a legnagyobb volt az éves infláció, 11%-kal emelik csupán a legkisebb béreket. Érdekes talán még, hogy Németországban 2022-ben 3 alkalommal emelkedett a minimálbér, legutóbb október 1-től, ezért most nem terveznek további növelést egészen júliusig. Ausztriában pedig nincs állami szintű egységes minimálbér szabályozás.