Sehol nem emelkedik jobban a minimálbér, mint hazánkban

Szalai Piroska írása

Jövőre 16%-kal 232 ezer forintra emelkedik a minimálbér, s 14%-kal 296.400 forintra a szakképzettséghez kötött munkakörökben dolgozók minimális alapbére, a garantált bérminimum. A minimálbér emelés következtében a GYED maximuma is 324.800 forintra nő.

A minimálbér és a garantált bérminimumok emelése jelentős lökést ad a keresetek és az egyéb jövedelmek növekedésének is. A keresetek emelkedését a garantált bérminimum emelése befolyásolja jobban, mivel a munkavállalóknak csak egy nagyon kis része, általában 200-300 ezer fő dolgozik minimálbéren, s jóval többen a szakmunkás minimálbérnek nevezett garantált bérminimumon.

Idén részben a 20%-os minimálbér és garantált bérminimum emelés hatására a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél az év első 9 hónapjában, azaz januártól szeptemberig

• a havi bruttó átlagkereset 17,5%-kal (+5,1%-os reálkereset növekedést jelent)
• a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 15,4 %-kal (+3,2%-os reálérték növekedést jelent)
• a közfoglalkoztatottak nélküli bruttó átlagkereset 17,1 %-kal
• a kedvezményekkel számított nettó átlagkereset 18,2%-kal
• a kedvezményekkel számított nettó mediánkereset is 16,7%-kal nőtt.

A munkavállalók teljes körében pedig január-szeptember időszakban a havi bruttó átlagkereset 17%-kal emelkedett.

Mivel január-november időszakban már ismeretes, hogy 13,6%-kal emelkedtek meg átlagosan a fogyasztói árak, s a december sem fogja 15% fölé vinni az idei inflációs rátát,

tehát 2022-ben éves szinten összességében nő a pénzünk vásárlóértéke, könnyen lehet, hogy egyedüliként az unióban. A javulást leginkább az év elején érzékelhettünk.

A minimálbér jelentőségét pedig az adja, hogy számos, sokszor nem is a munkavállalóknál jelentkező juttatás mértéke a minimálbérhez kötött. Ilyen például a GYED maximuma, ami a mindenkori minimálbér 140%-a, ami jövőre már 324.800 forint lesz.

Gyermekgondozási díjra (GYED) a gyermek fél éves korától kétéves koráig jogosult a szülő, alapesetben akkor, ha dolgozott a gyermek születése előtt, s mértéke az átlagkeresetének 70%-a, de maximum a minimálbér duplájának 70%-a lehet. A GYED-en levők harmada-negyede szokott minden évben a maximális GYED-ben részesülni. Mivel legutóbb, szeptemberben már 114 ezren részesültek GYED-ben, így becslésem szerint közel 30 ezer kisgyermekes szülőnek akár közel 45 ezer forinttal fog emelkedni a havi jövedelme.

Volt olyan hónap is 2014 előtt, amikor a GYED-en levők létszáma még a nyolcvanezret se érte el. A GYED extra bevezetése után, nyolc év alatt,

A GYED extra volt az az intézkedés, amelynek hatására a GYED alatt, akár részmunkaidőben is, vállalhat a szülő munkát, s ezzel ki tudja egészíteni a család jövedelmét. Több százezren éltek ezzel a lehetőséggel.

Bér – kereset – jövedelem: nem ugyanaz

A minimálbérek az alapbér minimumát határozzák meg. A magyar munkaerőpiacon a legtöbb munkakörben a munkakörhöz, illetve a teljesítményhez is kapcsolódnak pótlékok, amik emelik a keresetet, valamint sok helyen év végén vagy máskor is szoktak egyéb nem rendszeresen adott keresetet emelő juttatásokat adni.

Mivel a kereset az alapbért és az egyéb rendszeres és nem rendszeres juttatásokat is magában foglalja, ezért

A keresetnek része, de az alapbérnek nem például a pedagógusoknál az osztályfőnöki pótlék, a versenyszférában elterjedt teljesítménypótlék, de a mostanában egyre terjedő munkavállalói rezsitámogatás is vagy a karácsony környékén kézhez kapott „bejglipénzek” és jutalmak is.

A háztartás éves összes jövedelmének számításakor a foglalkoztatott háztartástagok munkaviszonyból származó teljes keresetét (munkabér, rendszeres és nem rendszeres kereseti elemek: pótlékok, jutalmak, stb.) illetve vállalkozásból származó jövedelmeket, valamint a társadalmi jövedelmeket (családdal kapcsolatos, öregségi, munkanélküli és egyéb ellátásokat) továbbá az egyéb jövedelmeket is beszámítják, s osztják a háztartásban élők számával. Így az egy főre jutó jövedelem mindig kisebb, mint az egy főre jutó kereset, s e kettő nem összekeverendő. Mint látható, a GYED nem a bér és nem is a kereset, hanem a háztartásba befolyó jövedelem része.

Sehol nem emelkedik jobban a minimálbér, mint hazánkban

A magyar minimálbér 16%-os emelése jelenleg az egyik legjelentősebbnek tűnik. Hozzánk hasonló megállapodás született Lengyelországban, ahol a januártól 16%, emelésről döntöttek, ők azonban már most meghatározták, hogy majd júliustól további 4%-ot emelnek. Szlovákiában is megszületett a döntés, ott 8%-kal emelik a legkisebb béreket, Csehországban pedig csupán 6,8%-ról folynak még a tárgyalások. Észtországban, ahol idén a legnagyobb volt az éves infláció, 11%-kal emelik csupán a legkisebb béreket. Érdekes talán még, hogy Németországban 2022-ben 3 alkalommal emelkedett a minimálbér, legutóbb október 1-től, ezért most nem terveznek további növelést egészen júliusig. Ausztriában pedig nincs állami szintű egységes minimálbér szabályozás.

A szerző munkaerőpiaci szakértő

Nyitókép: Pixabay