Öt idegesítő dolog internetezés közben, ami mindenkit kiakaszt

2022. november 15. 09:42

Önt is bosszantják a felugró reklámok, a megakadó videólejátszások, a sütik vagy a csetbotok? Csokorba gyűjtöttünk öt idegesítő jelenséget a betárcsázós internet utáni korszakból.

2022. november 15. 09:42
null
Nagy Gábor
Nagy Gábor

Semmi kétség, életünk jelentős része „átköltözött” az internetre. A világháló segítségével kommunikálunk, dolgozunk. A neten tájékozódunk, intézzük bevásárlásainkat. Sőt, a legtöbben itt intézzük hivatali ügyeinket is. Csakhogy e világ nem pusztán könnyebbségeket, bosszúságokat is hozott életünkbe.

Hiába „közelítünk” célirányosan bizonyos tartalmak irányába, valami mindig közbe jön.

A legtöbbször persze a felugró reklámok „zavarnak” be. Erre viszont azt mondanák többen, hogy „de akkor miért nem használnak az emberek ad blockert?” Egyrészt sokan nincsenek tisztában a szűrőprogrammal, hogy azt miként és hova lehet telepíteni. Másrészt vannak olyan felületek, például a telefonos applikációk, ahol reklámblokkoló programok futtatására nincs esély. Ennek hétköznapi orvoslására pedig egy megoldása van: fizessünk a tartalomszolgáltatónak.

***

1. Popup-hirdetések, Google-reklámok mindenhol

A legtöbb szakösszeállítás természetesen a felugró, úgynevezett „popup” reklámokkal kezd. Nem véletlenül. Ezek az elő- vagy felugró ablakok sokszor megnehezítik a böngészést. Telefonon, táblagépen és számítógépen egyaránt. Hiába olvasnánk például híreket, akár itt a Mandiner felületén (a hírlevél-feliratkozást követően),

a napokkal ezelőtti keresési előzményeink alapján célzott hirdetéseket „kapunk”.

Kellemetlen jelenség, azért, hogy növeljék a feliratkozási konverziót.

A szisztéma egyébként sokat finomodott az utóbbi időkben (köszönhetően az egyre komplexebb algoritmusoknak, amely már nem engedi az ismétlődő, kéretlen reklámok felugrását); ezzel együtt az átkattintási hajlandóságunk is megnőtt. Örülnek a webshopok.

De nem pusztán a nemzeti kormányoknak, a felhasználóknak is tele van a begye a techóriásokkal. (És most itt nem az adózási szokásokra, illetve a személyiségi jogok védelmére gondolunk.) Az előbb említett „popup” reklámok terjedésében kulcsszerepe van a Google nevű cégnek (4,3 milliárdan használják ezt a keresőmotort), ezáltal az úgynevezett „Google Ads” reklámok pedig mindenhova beépülnek. Még a személyes szféránkba, a csetalkalmazásokba is. Az a jobbik eset, ha cipőreklámokkal bombázzák az embereket. Gyakran ugyanis célzott politikai üzenet kerül be beszélgetéseink közé szorulva, elég az Avaazra gondolni.

Fontos azonban hozzátenni, a Google egyúttal sztenderizálni is próbálja a reklámokat: a felugró, agresszív hirdetéseket a techóriás sem díjazza. Épp ellenkezőleg: azzal próbálja terjedésüket akadályozni, hogy ezeket az oldalakat hátrébb sorolja a Google-találatok között.

2. Már nem egy, 2, 3 reklám is lepörög a videó előtt

Több mint kétmilliárd aktív felhasználója van a világ tán legnagyobb videómegosztó portáljának, a YouTube-nak. A Google vállalatóriáshoz tartozó weboldal sokáig csak etette a felhasználókat, hogy ingyenesen lehet megnézni a videókat. Ám pár éve

elterjedtek a videók előtti hirdetések, amelyekből ma már gyakran nem egyet, de kettőt, sőt hármat is kapunk.

Ezekből gyakran az elsőt, vagy még a másodikat sem lehet „átugorni”, ha nem fizetünk. Ha igen, ismét „reklámmentesek” lehetünk; a YouTube meg tömi szépen a videókészítőket.

 

3. Sütik, cookie-k, pedig nem a cukrászdában vagyunk

Bárhol járunk, a böngészést az esetek többségében egy „elfogadással” vagy „visszautasítással” kell kezdenünk. A „süti” (angol nevén cookie) egy kis fájl, amely a weboldalak meglátogatásakor kerül a számítógépre. Telefonra. Táblagépre.

Pontosabban fogalmazva: a cookie egy olyan információcsomag, amit a szerver küld a készüléken használt böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden kérés, oldallátogatás alkalmával. Céljuk, hogy valamilyen állapotot rögzítsenek, és azt megjegyezzék, eltárolják. Ilyen állapot lehet mások mellett böngészési tevékenységeink, így a korábban megtekintett oldalak adatai. Természetesen mindezt GDPR-kompatibilisen, mivel személyes adatokat bizonyos célokra kizárólag az érintett kifejezett, előzetes hozzájárulását követően lehet kezelni, és a hozzájárulást részletes és egyértelmű tájékoz-tatásnak kell megelőznie.

Jobb esetben ezek a „sütik” a munkamenet végeztével, tehát az adott oldal (és a browser) bezárásával törlődnek a készülékekről. (Persze, manuálisan szintén lehet ezeket törölni, de ahogy azt az ad blocknál említettük, itt sincs mindenki tisztában a browserek „tisztításával”.) A tartalomkészítők számára viszont kulcsfontosságú a létük: többek között ezek és a külső szolgáltatók (a már említett Google mellett a Facebook/Meta cég is idesorolható) mérőkódjaival készítik az oldalstatisztikákat; a felhasználók profilozását (demográfiai adatok, érdeklődések).

4. Csetbotok, amiket, „akiket” soha senki nem kérdezett

Ha túl is jutnak a felhasználók a „sütik” kezelésén, előfordulhat, hogy akad még egy lépés: lekapcsolni a csetbotokat, akik ugyan

segíteni szeretnének, de legtöbbször csak a honlapon való tájékozódást nehezítik meg.

Ezek főképp webshopokon, pénzintézetek online felületein bukkannak fel.

5. Kijavították a bugokat, megújult a felület. Vagy mégse?

Akár az okos készülékeinken futó programokat (és frissítéseiket) nézzük, akár a honlapokat böngésszük, mindig beleakadunk ehhez hasonló üzenetekbe: „hibák kijavítása”, „felhasználói élmény javítása”. Fejlesztői oldalról semmi más nem történik, mint fejlesztik az applikációt a mi „érdekünkben”. De ezzel összességében a felhasználókat billentik ki komfortzónáikból. Mert vagy nem sikerül problémamentesre a frissítés. Vagy annyira megváltozik a felület, hogy gyakorta azt sem lehet megtalálni, hol lehet bejelentkezni: megadni az e-mail címet, jelszót.

Képek: Mandiner

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sorivo4
2023. január 22. 08:24
Niggerekkel van tele az internet is. Meg niggereket mutogatnak a magyaroknak a reklámokban. Ezt büntetni kéne. Hogy a bevándorlást propagálják. És még a Hír tévébe is nyomják ezeket. Szarházi hazaáruló képmutató geciládák.
Zsaturnuzs
2022. november 15. 14:37
6.: végtelen tekercs (infinite scroll) stílusú megjelenítés (sosincs vége az oldalnak, ennek rengeteg a mellékhatása) 7.: "kattintáscsali" (félrevezető, általában rémisztgető) címek 8.: jól-rosszul lefordított cikkek, vaskos tévedésekkel tarkítva (kapkodott a sajtómunkás, szerkesztője nincs, a korrektorok már rég szakmát váltottak) 9.: időzített oldalfrissítések (kommentelés közben is újratöltik az oldalt, de jól jönnek a magasabb oldalletöltési számok) 10.: telefonokra "optimalizált" megjelenítés (jobb egérfülre kattintás eredménytelen, Ctrl+kattintás, Alt+kattintás, Shift+kattintás szintén) 11.: automatikusan elinduló videók (az oldal megnyitásakor már nyomják is a süket dumát valami mellékes témáról), a "legyünk tévések" doktrína jegyében 12.: Facebook-lájkot követelő felugró ablakok (akárhányszor elhessintheted, később újra arcodba ugrik) 13.: hírlevélre való feliratkozást követelő ablakok (a Mandiner korrekt, felkínálja, de elég egyszer hárítani) 14.: vég nélkül izgő-mozgó képek, ábrák (az Index kedvenc hülyesége már két évtizede) 15.: túlméretezett, semmitmondó nyitókép (hero image), a "legyünk magazinosak" doktrína jegyében
istvanpeter
2022. november 15. 10:24
Na ugye, ha szid, ha ver, a haszid mindig haver! Egyébként a média nagy része simán anyagcsere melléktermék.
Teringettét
2022. november 15. 09:57
Öt idegesítő dolog internetezés közben...: putyintorpe, 420ft, foldizs, nick89, Mr. Telephone Man (A teljesség igénye nélkül.)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!