Elhunyt Wittner Mária

2022. szeptember 14. 08:05

Az 1956-os forradalom idején szabadságharcosként a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett.

2022. szeptember 14. 08:05
null

A Magyarságkutató Intézet arról ír, hogy hosszú betegség után elhunyt Wittner Mária (1937–2022) magyar politikus, országgyűlési képviselő. Az 1956-os forradalom idején szabadságharcosként a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. 1956. november 4-én a szovjet invázió során az Üllői úton aknarepeszektől megsebesült.

Az ország a rendszerváltás után ismerhette meg a nevét. Az 1956-os megtorláskor halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1970-ben amnesztiával szabadult.

Az életút

Az MKI azt írja, hogy ha volt valaki, aki nehéz, mégis felemelő életutat járt be, akkor Mária volt az. S ha volt valaki, aki a megpróbáltatások között mindvégig nemes lelkű, egyszerű ember tudott maradni, az szintén ő volt. Sorsa nemcsak nemzedékével, hanem az egész nemzetével fonódott össze mindörökre.

Már az indulás sem volt egyszerű számára; szülői gondoskodást nélkülözve nőtt fel. Kétéves korától az 1950-es államosításig a karmelitáknál nevelkedett, majd állami gondozásba került.  A gimnáziumot félbehagyva Szolnokon, majd Kunhegyesen dolgozott gépíróként. 1955-ben született meg első gyermeke, akit egyedül nevelt. Az 1956-os forradalomba a kezdettől bekapcsolódott a fővárosban.

Sérülteket látott el, majd a november 4-i sebesüléséig részt vett a fegyveres harcokban is.

Disszidált, majd néhány hét után hazajött. 1957. július 16-án tartóztatták le, 1958. július 23-án pedig első fokon halálra ítélték. A vád: „fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás”. Kétszáz nap elteltével az ítéletet másodfokon életfogytiglanra változtatták. 1970. március 23-án, tizenhárom év rabság után az utolsók közt szabadult.

1972-ben férjhez ment és Dunakeszire költözött, kisebbik gyermekének 1973-ban adott életet.  Varrónőként, takarítónőként dolgozott egészen 1987-ig, amikor megromlott egészségi állapota miatt leszázalékolták.

A politikai életbe 1989-ben, a Kádár-rendszer bukása után kapcsolódott be. Részt vett számos ’56-os szervezet munkájában, neve összeforrt markáns antikommunizmusával. 2001. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján nagy hatású beszédet mondott a parlamentben. Megidézve az áldozatokat, a többi között a történelem meghamisításáért, az ország kifosztásáért vádolta a „szocialista köntösbe bújt hóhérokat”. Beszédét így zárta: „A Szent Korona tana és a magyar nemzet nevében erkölcsi hullává nyilvánítom őket”.

Az MKI hozzátette:

2006-ban és 2010-ben csatlakozott a Fidesz országgyűlési képviselő-csoportjához.

Az első ciklusban a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság, a másodikban az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja volt.

Emlékezetes volt fellépése azon a 2006-os vitán, amely a forradalom 50. évfordulójának megünneplése kapcsán robbant ki. Több szervezet és egykori forradalmár – köztük Mária – nem kívánt együtt ünnepelni a szocialista többségű kormányzat képviselőivel. Élesen bírálták a felállítandó hivatalos 1956-os emlékművet is, amelyre ők inkább az elnyomás szimbólumaként tekintettek. „1956 igazságának továbbvitele életem része maradt” – fogalmazott önéletrajzában.

A közélettől tehát soha nem vonult vissza, szívesen adott nyilatkozatot, beszélt életéről, hiszen haláláig élő tanúja volt ’56-nak és az azt követő, fordulatokban igen bővelkedő eseményeknek. Isten nyugosztalja!

***

Lapunk utoljára 2020 októberében készített interjút Wittner Máriával. Mint akkor elmondta: a Magyar Rádió ostrománál úgy érezte, neki is tennie kell a hazájáért. Fegyvert fogott a Corvin közben, 1956 októberében forradalmár lett. Kádárék első fokon halált, másodfokon életfogytiglant szabtak ki rá, és az amnesztiával sem engedték ki.

Interjúnk Wittner Máriával a bevésődő emlékképekről és az isteni igazságszolgáltatásról, a Mandiner hetilap október 22-i '56-os lapszámából itt olvasható.

 

 

 

Kép forrása: Facebook

Kapcsolódó cikkek

Összesen 161 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tigrisszem2
2022. szeptember 14. 17:42
Tisztelt Mandiner adminisztráció ! Azt hiszem ma nyitottam meg utoljára a Mandinert, mert mélységesen felháborít, hogy egy halálhírt közlő cikk alatt megtűrnek olyan kommenteket, mint amit a prométeusz nick nevű megenged magának. Nem először adok hangot többed magammal annak, hogy a kommentfalon eluralkodó obszcenitást nem kellene megtűrni ezen az oldalon. Egyik fél részéről sem. Az, amit ma itt olvastam, az túlmegy számomra az elviselhetőség határán.
..--..
2022. szeptember 14. 13:41
-zsoltkom- "Elhunyt Wittner Mária" "Halottról vagy jót, vagy igazat: Wittner Mária nem volt szent, sőt..." Novák Elődnek válasz Wittnertől... "Köszönöm szépen Önnek, hogy Horn Gyulát a nemzet nagy királyának kiáltotta ki. Ha nem tudná, Horn Gyula hóhér volt. Hóhér volt a javából. És most pontosan a miniszterelnökünknek a jóvoltából, az Önök, az én adómból és mindenki adójából, de emberségből, már három éve ott kezelik, és ott vergődik a Honvéd Kórházban, mert képtelen meghalni." https://bit.ly/3QK4FmW Igazi-megtért-gyakorló-katolikus volt Wittner Mária. Tehát.
Geezer
2022. szeptember 14. 12:53
Nyugodjék békében!
u.cserkész
2022. szeptember 14. 12:30
Isten nyugosztalja Wittner Máriát. És verje meg az Isten azokat a sunyi szarjankókat, akik sikertelen életüket abban akarják kárpótolni, hogy ocsmányságokat szövegelnek a náluk különbekről.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik