Ez a politikai földrengés nemcsak Jospin visszavonulását hozta el, hanem előrevetítette a Nemzeti Tömörülés megerősödését is. Bár a napi politikától eltávolodott, Jospin mindvégig a hagyományos pártpolitika védelmezője maradt, és
2020-ban megjelent könyvében élesen bírálta Macron elnököt, amiért az – szerinte elbizakodottságból – háttérbe szorította a klasszikus demokratikus intézményrendszert.
Jospin öröksége ma is viszonyítási pont a francia baloldal számára: az 1990-es években még sikerrel fogta össze a szocialistákat, a zöldeket és a kommunistákat, ám a mai politikai helyzetet már aggodalommal figyelte. Bár 2022-ben még támogatta a baloldali összefogást, óva intett Jean-Luc Mélenchon és az Engedetlen Franciaország radikális, megosztó stratégiájától.
Úgy vélte, a szélsőséges retorika és a romboló taktika hosszú távon nem megerősíti, hanem végzetesen meggyengítheti a mérsékelt baloldali erőket.
Halálhíre szimbolikus időpontban, a helyhatósági választások másnapján érkezett, amikor a baloldal ismét válaszút előtt áll. A moderált és radikális irányzatok közötti mély megosztottság, valamint a 2027-es elnökválasztás közeledte felerősíti Jospin utolsó üzeneteinek súlyát. Az egykori kormányfő távozása emlékezteti a politikai elitet arra, hogy az egység törékeny, és a baloldal hajója könnyen zátonyra futhat, ha feladja hagyományos értékeit a populizmus oltárán – véli a liberális lap.