Patrick Deneen az MCC Feszten: Kölcsön vennénk Amerikának Orbán Viktort

Csák János volt londoni nagykövet, kulturális és innovációs miniszter új könyve, Az amerikai géniusz kapcsán beszélgetett az MCC Feszt pénteki napján, Esztergomban a szerző Patrick Deneennel, az amerikai Notre Dame Egyetem politológia professzorával, A liberalizmus kudarca című kötet szerzőjével.

Miért írt könyvet az amerikai géniuszról? – hangzott az első kérdés.

Csák János kifejtette: az USA egyértelműen a nyugati civilizáció vezető hatalma, elveit pedig realitássá tette, mégpedig váratlanul gyorsan. A másik ok, ami miatt a szemünket Amerikán kell tartanunk, az az, hogy a hagyományos legalisztikus gondolkodásuk miatt az amerikaiak mindent jogi nyelvre fordítanak le, ez pedig minden ügyet a lényegére szűkít le. Az egyik ilyen alapvető kérdés, hogy mit értünk emberi élet alatt – ez pedig  az abortusz kérdéséhez vezet. Az USA még mindig jelentős részét adja a világ GDP-jének, és olyan katonai hatalom, ami több helyen is egyszerre képes akciót végrehajtani. Európa nem úgy tűnik, hogy fel tud zárkózni Amerikához.

Patrick Deneen kifejtette: szerinte gazdasági, katonai és kulturális szempontból is érthető, hogy Amerika miért nagy. Ma viszont a nyugati világban épp egy hatalmas vita megy arról, hogy a nyugati értékek egyetemesek vagy partikulárisak. Az egyik dolog, amit emlegetni szoktunk, az Amerika gazdasági ereje. A katonai hatalom úgyszintén Amerika jellemzője régóta. De mindkét dolog okoz belső vitákat, megosztottságot. Azért figyelünk Amerikára, mert azok a dolgok, amelyeket nagyszerűnek tartunk benne, egyben meg is osztják.

Deneen megjegyezte: Csák János könyve az egyik legszebb könyv, amit valaha írtak a hazájáról. Pedig – tette hozzá – sok könyvet olvas minden évben. Mint elmondta: az amerikai világ a keresztény elképzelésekből nőtt ki, és mennyországot keresett a keresztény eszmények megvalósításához, ahogy azt Csák is hangsúlyozza a munkájában. Ugyanakkor idővel a felvilágosodás szekuláris változata vált dominánssá: a materialista, individualista megközelítés. És ez is megosztó. Szóval visszautat kell találnunk az eredeti szellemiséghez.

Csák János leszögezte: ő szereti Amerikát. És amit szeret benne, az a frontier-lelkiség: a keresés. Mindig küzdés van, az amerikaiak állandóan megküzdenek a velünk szembejövő problémákkal. És Amerika kiváló példája annak, hogy miként kell megküzdeni a problémákkal. Egyben időről időre újradefiniálja az értékeit. Ma azonban a hovatartozás és a gondoskodás érzése veszélyben van Amerikában, a diákok nem éneklik az amerikai himnuszt. A biztonság is ide tartozik. Pedig ezek időtlen és örök emberi értékek, és amit ő szeret Amerikában, az az, hogy ezeket miként valósítják meg. Ilyen érték továbbá a rendezett szabadság és az egyenlőség a törvény előtt. Csák hozzátette, hogy a nemzetek közti verseny neve: az emberi javak megvalósítása.

Ezután a moderátor azt kérdezte, az olyan történelmi jelenségek, mint a feketék elnyomása, miként egyeztethető össze a kereszténységgel.

Csák János megjegyezte: bárki, aki hisz Istenben, az az elvtársa. Vannak, akik hisznek, és a fenséges Istennel mérnek mindent, és azok, akik nem. A vallás kérdése elkerülhetetlen. Aztán ott vannak az ellentmondások, a kognitív disszonanciák. Az ember nem tud sokáig élni kognitív disszonanciában, a kérdés az, hogy egy társadalmi létező meddig tud.

Deneen leszögezte: szerinte amit ma szekulárisnak tartunk, az alapvetően vallásos dolog. A szivárványos zászló ennek az új szekuláris vallásnak a szimbóluma. Ebben a vallásban is van ortodoxia, vannak bűnösök, meg kell vallani a bűnöket. Ez egy átalakított, szekuláris kereszténység. Szóval a mai konfliktusok a régi, keresztény teológia követői és az új, progresszív teológia követői van. Utóbbi szerint lehet mennyországot teremteni a földön. És Deneen ezért nem hiszi, hogy létezik kompromisszum: két ellenkező vízió ütközik itt. Amerika rasszista múltja sem biztos, hogy annyira ellentmondásos. Az elképzelés az, hogy akkor vagyunk szabadok, ha megvalósíthatjuk magunkat – ez a liberális projekt radikális szabadságfogalma. Locke azt gondolta, az amerikaiak nem isteni rend szerint használják fel a szabadságukat. És amit az amerikaiak csináltak az évszázadok alatt egyes népekkel, legyenek azok a feketék, a kínaiak, a katolikusok vagy most a meg nem született gyermekek, csináltak: hogy ők kívül találták magukat a szabadság körén, ez épp ennek a korlátlan szabadságfogalomnak köszönhető.

Csák János kifejtette: nagyon érdekes, ha összehasonlítjuk az amerikaival a magyar gondolkodást. A körülöttünk lévő nemzetek, birodalmak mindig nagyobbak voltak nálunk, és meg akartuk tartani a kultúránkat, az életmódokat. Londonban, nagyköveti kiküldetése idején a német nagykövet odament hozzá, és azt mondta neki, hogy meg kéne változtatni az alkotmányunkat. Háromszor is megtette ezt. Csák megkérdezte tőle, hogy ezt barátilag mondja vagy a kormány üzenete, mert ha utóbbi, akkor jelentenie kell Budapestnek. Barátilag mondta. A miniszter ennek kapcsán rámtuatott: többször hallgattunk a németekre a történelem folyamán, de nem jöttünk ki jól belőle. Ami nekik megoldás, az nem biztos, hogy nekünk is az. A kérdés, hogy a lépéseink szolgálják-e a közjót az adott helyzetben.

Egy, a polarizációra vonatkozó következő kérdésre Deneen azt válaszolta: ma magnetikus változások történnek Amerikában. Ez egy liberális polarizáció. Eddig olyan keretrendszerben gondolkodtak, amiben az egyén lehető legnagyobb szabadsága volt a cél, és ennek módjairól ment a vita, jó példa erre a szabadpiac eszménye. De a Szovjetunió összeomlása után ez változott. A bizonytalanság fokozott érzése biztonságigényt hozott elő, ezért van sok szavazója Donald Trumpnak. A nevertrumperek a régi megosztottságokat akarják visszahozni, de azok nem fognak visszajönni, mivel a magnetikus mozgásokat nem lehet befolyásolni.

Csák János szerint a mostani fiatalok nemzedéke csak tévén látott háborút. Hetven éve békében élünk. A polarizáció lassú folyamat. Most viszont a szomszédban háború van; bár harminc éve is volt egy, a délszláv háború. A délszláv háború nem okozott ennyi bajt, mint a mostani. Az emberek kezdenek belefáradni a helyzetbe. Hidegvérre van szükségünk. Sok múlik azon, a politikai vezetők miként tudnak megoldást találni, és azt a gyakorlatban hogyan valósítják meg. Az ukrán háborút nem lehet megoldani az amerikaiak vagy a kínaiak nélkül. A krími válság után a minszki egyezményt az európaiak nem tudták betartatni. Ezért van szükség az amerikaiakra. A sztoikusok, Arisztotelész és mások hosszú távon is használhatóak, a felvilágosodás eszméi csak rövid távú megoldásra alkalmasak.

Lehet-e amerikai típusú föderális állam az EU-ból? – hangzott az utolsó kérdés. Csák János úgy válaszolt:  nem hisz a föderális Európában, mivel más Európa történelme, mint Amerikáé. Az európai országoknak külön történelme van, és fontos a szubszidiaritás elve. Nem akarunk föderális Európát. „Csak egy miniszter vagyok, de: csak a testemen keresztül” – jelentette ki.

Deneen hangsúlyozta: Magyarország az egyetlen állam Európában, ami a rendet képviseli. Hozzátette: péntek reggel látogatáson volt Orbán Viktornál, és arra gondolt, hogy nem lehetne-e őt kölcsön venni Amerika számára. Szerinte többeknek kellene ide jönni és tanulni Magyarországtól. Szóval lehet, hogy legközelebb egy olyan könyvről beszélgetnek a következő MCC Feszten, amit ő írt, és a címe az, hogy A magyar géniusz – zárta mondandóját a professzor.

Fotók: Ficsor Márton