„Sarokba szorított patkányok!” – így fakadt ki az ukrán újoncokra egy toborzó
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
Nem kéne most is kerítést építeni?
„Vajon mit mondanak ma azok, akik éveken keresztül nyilvánosan gyűlölték a menekülteket? Nem kéne most is kerítést építeni Magyarország nyugati határain, hogy megvédjuk Európát az első biztonságos országból tovább haladóktól? Mivel az iróniát nem szokás érteni, ezért kényszerből leírom: nem. De talán mai szemmel jobban megérthető az a végtelen aljasság, amivel milliók kezelték őket.
Amikor egy fagyasztóautóban 71 ember halt meg (közte nők és gyerekek), az erről szóló híreket pedig ellepték a »miért nem több?« , »kellene még sok ilyen kamion!« – kommentek. Amikor a kormánynak 1294 embert (mai szemmel gondolj bele ebbe a számba!) kellett volna befogadnia, de tízmilliárdokat költött inkább plakátkampányokra, hogy hasznot húzzon belőlük.
Mi a különbség egy szír és egy ukrán menekült között? Egyik részről rengeteg: nem lehet összehasonlítani egy két hete tartó kétszereplős konfliktust és végtelenül bonyolult, sokéves közelekeletivel, de amit évek óta próbálunk sokan eljuttatni az agyakig, hogy mindkettő ember. És szenved.
Nem utolsó sorban mindkettő Putyin miatt került Magyarországra, de vannak, akik ezt fejtegetés nélkül is értik és vannak, akik szerint nincs is háború. Szóval 1294 menekültet kellett volna pár éve befogadnunk. Akiket aztán be is fogadott az ország és senkinek fel sem tűnt. Mert 1300 ember senkinek fel se tűnt volna, ha nem ömlött volna a mocsok róluk mindenhonnan évekig.
Megjegyzem, pont ettől válik még nagyszerűbbé a civilek munkája ma. Ahogyan sokan megmutatják, hogy sok évnyi embertelenítés után is maradt bennük rengeteg emberség. Bárki is legyen az áldozat, akivel szembekerülnek.”
Nyitókép: Facebook