Meg, azt sem, hogy mikor érvényes egy népszavazás. Közben pedig ezer szállal kötődnek Soroshoz.
Az Alapjogokért Központ hosszadalmas írásban világított rá a legfrissebb EBESZ-jelentés hibáira, tárgyi tévedéseire. Kifejtették, hogy az EBESZ választási megfigyelői missziójának időközi jelentése
megalapozatlan állításokat fogalmaz meg a magyar választási rendszerrel kapcsolatban. A két legkirívóbb ténybeli tévedésnek azt rótták fel a Soroshoz ezer szállal kötődő szervezetnek, hogy azt se tudták pontosan, hogy ki is a köztársasági elnök valamint, hogy tévesen írják le a népszavazás eredményességi kritériumát is.
A misszió politikai elfogultsága ugyanakkor nem meglepetés: az ún. „teljeskörű választási megfigyelést” 20, a nyílt társadalom hálózatához tartozó „civil szervezet”, valamint 62 balliberális EP-képviselő kezdeményezte – az EBESZ-delegáció tagjainak többsége pedig szintén kötődik a Soros György által létrehozott struktúrákhoz. A jelentések irányvonala egyértelmű a Központ szerint:
Az Alapjogokért Központ kifejtette, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) ún. „teljeskörű” választási megfigyelői missziója – sajnos – az elfogulatlanságnak még a látszatára sem ügyel. Elmondták, hogy
a most megjelent időközi jelentés lényegében a hazai baloldal nemhivatalos „vádlistája”,
mindezt homályos megfogalmazásban, megbízhatatlan forrásokra alapozva. A dokumentumban visszatérő forrásmegjelölés az „egyes beszélgetőpartnerek elmondták, hogy...” – miközben a pár héttel ezelőtt megjelent ún. „előzetes jelentésben” legalább mindig megjelölték az egyébként megalapozatlan, félrevezető állításoknál, hogy azokat baloldali pártoktól, újságíróktól vagy „civilektől” hallották. (Az „ellenzéki pártok aggodalmai” most „csak” hat alkalommal köszönnek vissza formálisan is a dokumentumban.)
A posztban leírták, hogy a jelentés erősen terhelt tárgyi tévedésektől is: Áder Jánost „volt köztársasági elnöknek” nevezik, de tévesen írják le a népszavazás eredményességi kritériumát is. És persze csúsztatnak is, olyan részinformációkat hagynak ki, amelyek hozzátartoznának a „nagykép” objektív megértéséhez.
ellenben a választások kapcsán semmiféle jogi relevanciával sem rendelkező ügyekről – az uniós források felfüggesztésének lehetőségéről vagy a „Stop, Soros!” törvénycsomagról – részletesen írnak. A tévedések az Alapjogokért Központ szerint még hosszasan lehetne sorolni, onnan kezdve, hogy a dokumentum készítői – átvéve egy magyarországi Soros-szervezet álláspontját – összekeverik a „politikai reklám” és a „társadalmi célú reklám” jogi kategóriáit, odáig, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének kritizálása közben elfeledkeznek arról, hogy éppen a Kúria volt az, mely megakadályozta az egyik népszavazási kérdés hitelesítését.
Soros–hatás a Budapestre érkező EBESZ-misszióban
A milliárdos filantróp által támogatott NGO-k és EP-képviselők kértek különleges figyelmet a magyar választásoknak. Úgy tudjuk, a csapat már összeállt. Bővebben is érdekel...
Nyitókép: Alapjogokért Központ Facebook-oldala
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
Így vagy úgy, de sikerült újra olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy alkalmazkodnunk kell. Varga Mátyás Zsolt írása.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
