Az Alapjogokért Központ hosszadalmas írásban világított rá a legfrissebb EBESZ-jelentés hibáira, tárgyi tévedéseire. Kifejtették, hogy az EBESZ választási megfigyelői missziójának időközi jelentése
részben baloldali, részben homályban hagyott forrásokra alapozva
megalapozatlan állításokat fogalmaz meg a magyar választási rendszerrel kapcsolatban. A két legkirívóbb ténybeli tévedésnek azt rótták fel a Soroshoz ezer szállal kötődő szervezetnek, hogy azt se tudták pontosan, hogy ki is a köztársasági elnök valamint, hogy tévesen írják le a népszavazás eredményességi kritériumát is.
Nem meglepő a politikai elfogultság
A misszió politikai elfogultsága ugyanakkor nem meglepetés: az ún. „teljeskörű választási megfigyelést” 20, a nyílt társadalom hálózatához tartozó „civil szervezet”, valamint 62 balliberális EP-képviselő kezdeményezte – az EBESZ-delegáció tagjainak többsége pedig szintén kötődik a Soros György által létrehozott struktúrákhoz. A jelentések irányvonala egyértelmű a Központ szerint:
már előre megkérdőjelezni a magyar választási rendszer demokratikus mivoltát, hogy utána lehessen mire fogni a baloldal vereségét.
Név nélküli források
Az Alapjogokért Központ kifejtette, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) ún. „teljeskörű” választási megfigyelői missziója – sajnos – az elfogulatlanságnak még a látszatára sem ügyel. Elmondták, hogy
a most megjelent időközi jelentés lényegében a hazai baloldal nemhivatalos „vádlistája”,
,mindezt homályos megfogalmazásban, megbízhatatlan forrásokra alapozva. A dokumentumban visszatérő forrásmegjelölés az „egyes beszélgetőpartnerek elmondták, hogy...” – miközben a pár héttel ezelőtt megjelent ún. „előzetes jelentésben” legalább mindig megjelölték az egyébként megalapozatlan, félrevezető állításoknál, hogy azokat baloldali pártoktól, újságíróktól vagy „civilektől” hallották. (Az „ellenzéki pártok aggodalmai” most „csak” hat alkalommal köszönnek vissza formálisan is a dokumentumban.)
Terhes tárgyi tévedések
A posztban leírták, hogy a jelentés erősen terhelt tárgyi tévedésektől is: Áder Jánost „volt köztársasági elnöknek” nevezik, de tévesen írják le a népszavazás eredményességi kritériumát is. És persze csúsztatnak is, olyan részinformációkat hagynak ki, amelyek hozzátartoznának a „nagykép” objektív megértéséhez.
Nem említi a jelentés például, hogy a veszélyhelyzet idején csak a járványkezeléshez szükséges mértékben van rendkívüli rendeletalkotási jogköre a kormánynak,