A milliárdos filantróp által támogatott NGO-k és EP-képviselők kértek különleges figyelmet a magyar választásoknak. Úgy tudjuk, a csapat már összeállt.
Február végén látott napvilágot, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) teljeskörű választási megfigyelési misszió kiküldését ajánlja az április 3-i magyarországi parlamenti választásra. Ez azt jelenti, hogy 18 ellenőr, illetve további mintegy 200 megfigyelő érkezhet a nemzetközi szervezettől Magyarországra. Már ha sikerül ennyi szakértőt összegyűjteniük a feladatra, hiszen áprilisban Szerbiában és Franciaországban is lesz voksolás. Mindenesetre már a szándék is szinte példátlan egy uniós tagállam esetében.
Segít megmagyarázni a helyzetet, hogy az EBESZ illetékesei azt követően jutottak erre a döntésre, hogy január közepén 62 balos EP-képviselő levelet írt az ODIHR igazgatójának, kérve Magyarország számára a kiemelt figyelmet. A politikusok azzal indokolták ennek szükségességét, hogy „a voksolás nem a legmagasabb szintű demokratikus normák szerint fog lezajlani”. De rajtuk kívül 20 magyarországi,
Köztük van az ellenzék előző államfő-jelöltje, Majtényi László által vezetett, ám a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok által létrehozott Eötvös Károly Intézet, továbbá a melegjogokért küzdő Háttér Társaság, a Political Capital, a TASZ és a Transparency International, valamint a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International és a K-Monitor Közhasznú Egyesület is. Lényegében az összes olyan magyarországi NGO, vagy helyi civil szervezet, melyet valamilyen formában segített Soros György az elmúlt években, évtizedekben, s melyek szinte mind a nyílt társadalom eszméje mentén tevékenykednek, aláírta az EBESZ-levelet.
Egy ilyen megfigyelői misszió összeállításánál amúgy a szavazások kapcsán csupán ajánlásokat és észrevételeket megfogalmazó ODIHR szakértőket toboroz, akik megfelelő díjazásban részesülnek összesen nyolc hetes alkalmazásuk során, továbbá állják az utazási és egyéb költségeiket – derül ki az EBESZ honlapjáról. A határidő lezárult, a csapat mostanra elvileg összeállt, és február 22-től munkába is áll.
A Mandiner által megismert lista szerint a résztvevők egy része szorosabban vagy lazábban, de köthető Soros Györgyhöz, legalábbis kapcsolatba került vagy dolgozott az általa támogatott nemzetközi szervezeteknek. Például Stefan Krause választási szakértő, aki egyébként az EBESZ alkalmazásában áll, de tudomásunk szerint végzett tevékenységet az Open Media Research Institute-nak, vagyis a Szabad Európa Rádió Kutatóintézet jogutódjának, mely teljes archívumát a Soros-féle CEU mellett működő Blinken OSA Archívumnak adományozta. Krause az ugyancsak
Peter Palmer politikai elemző, szintén több választási megfigyelői misszióban is részt vett, például Lettországban és Észtországban.
Mariam Tabatadze jogi elemző tevékenykedett Grúziában egy Világbank-projekten, egy ideig munkát vállalt az ottani közigazgatási minisztériumban, de fellelhető tőle egy tanulmány, melyet a Soros György által is alapított Institute for New Economic Thinking részére készített. A New York-i székhelyű szervezet számos egyetemmel együttműködve 2009 óta dolgozik egy „új gazdasági gondolkodáson”, kutatások és oktatási programok támogatásával. Az amerikai üzletember a kezdetekkor 50 millió dollárral indította el a „civil” vállalkozást. Vezetője, Robert Johnson korábban a Soros-alapoknál volt menedzser.
Szintén tagja a delegációnak a már számos korábbi misszióban részt vállaló bolgár Iegor Tilpunov, aki a MEMO 98 nevű médiafigyelő cégnek dolgozik. Ezt az intézetet az amerikai National Democratic Institute for International Affairs támogatásával hozták létre, és nemzetközi intézmények, illetve NGO-k számára végeznek médiafigyelést. Az OSF-fel közös projektjük a Slovak Journalistic Award (Novinárska cena), de
Jillian Stirk kanadai diplomata a Pierre Elliott Trudeau volt miniszterelnökről elnevezett alapítványnál végzett mentorálási feladatokat, mely szervezet a kritikus gondolkodást erősítő személyeket és csoportokat támogatja, segíti. S vezetőségében számos, korábban emberijogi NGO-kban szerepet vállaló személy található.
Megírtuk: az EBESZ-t eredetileg értekezletként hozták létre a hetvenes években (akkor még EBEÉ volt a neve) annak érdekében, hogy egy fórumot teremtsenek a párbeszédre a keleti- és a nyugati blokk között. Az 1975-ben tartott csúcstalálkozón összesen 35 európai és észak-amerikai állam írta alá az értekezlet záróokmányát, olyan alapelvek tiszteletben tartására téve ígéretet, mint az alapvető emberi jogok biztosítása, az erőszaktól valamint az azzal való fenyegetéstől való tartózkodás, a határok sérthetetlensége, a viták békés rendezése vagy a belügyekbe való beavatkozás tilalma.
Az EBEÉ intézményesüléséhez a kelet-európai rendszerváltás hozott igazán fordulatot, ekkortól kezdtek el foglalkozni a választásokkal, a fegyverzetellenőrzéssel, leszereléssel, kisebbségek helyzetével, ekkor jött az új elnevezés is.
sőt januárban már járt is Magyarországon a küldöttségük. Varga Judit igazságügyi miniszter is jelezte, sok szeretettel várják a megfigyelőket, ugyanakkor azt a reményét is kifejezte, hogy látogatásuk ideológiai és politikai elfogultságtól mentes lesz. Érdekes adalék, hogy az elmúlt évtizedekben csak a botrányos utóéletű 2006-os választáson nem jártak EBESZ-megfigyelők Magyarországon.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ (AK) igazgatója a Mandinernek nyilatkozva korábban rámutatott, az EBESZ részéről ma már foglalkoznak genderegyenlőséggel, toleranciával, rendelkeznek sajtószabadságért felelős különmegbízottal – ő a hazánkkal szemben rendszeresen kritikus és a nyílt társadalom hálózatából érkező Dunja Mijatovic – vagy éppen emberi jogi fundamentalista hivatallal, az ODIHR-ral, mely a választási megfigyelésekért is felelős. Éppen ezen, politikai sóhivataloknak is tekinthető alszervezetek ideológia-vezérelt és pártos fellépésének „köszönhető”, hogy az EBESZ mint „márkanév” értéke az elmúlt években erősen devalválódott – mondta Szánthó.
„Sajnos az elmúlt időszakban az ODIHR kifejezetten politikai alapon kezdte el »megszakérteni« a nyugati országok választásait:
nagymértékű udvariasságról tesznek tanúbizonyságot, ha balliberális vezetésű tagállamról van szó,
ugyanakkor élesen kritizálják a liberális mainstreamből kifelé kacsintgatókat – ezzel aláásva azt az egyébként még értékelhető tevékenységüket is, melyet a valóban hányattatott sorsú országokban végeznek” – fejtegette az igazgató, aki szerint a sokszor megalapozatlan tartalmú jelentéseiket általában a hozzájuk közel álló politikai oldal, a liberális média és a nyílt társadalom hálózatához tartozó NGO-k szokták lobogtatni, ha érdekük úgy kívánja.
Nyitókép: MTI
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Magyar Péterék még mindig tagadják, pedig egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy brutális megszorítócsomaggal készülnek a választásra. Az európai Unió elitjének megfelelő adóemelés minden magyar ember életét megnehezítené. Az önét is, bárkire tervez szavazni jövőre.
Nagy Ervin az „unalmas” Bajnai-korszakot siratja, azt az időszakot, amikor családok százezrei szenvedtek megszorításoktól. Jövőre Magyar Péterrel ugyanez térne vissza.
Kiszivárgott felvételen nosztalgiázik Nagy Ervin 2009 „nyugalmáról”. A Tisza-adócsomagja pontosan azt a brutális megszorítási korszakot hozná vissza.
Deák Dániel elképzelhetőnek nevezte a választási együttműködést Magyarék és a baloldal között.
A befagyasztott orosz vagyon Brüsszel által tervezett eltulajdonítása tulajdonképpen egy hadüzenet.
A paksi bővítés lehet az apropó.
A frissen kinevezett Jeff Landry szerint Grönlandnak is nagyszerű lenne, ha az Egyesült Államokhoz tartozna.
