Hont András az ATV-ben: Ne tagadjuk már el, hogy a 2022-t megelőző tíz évben mérhető reálbér-növekedés volt (VIDEÓ)
Megzavart egy-két fejtegetést a statisztika az ATV péntek esti műsorában.
Csillag Tamás egy minapi fórumon, kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy szerinte progresszíven kéne adózni. Szóba került a baloldal miniszterelnök-jelöltje is.
Varga Zsolt írása
Csillag Tamás, a Momentum Mozgalom listás képviselőjelöltje csütörtökön kérdezz-feleleket tartott egy internetes fórumon. Csillag az a momentumos politikus, aki nemrég arról posztolt, hogy a jelenlegi helyzetben miért olyan nehéz iPhone-t venni, aztán a Makronóm cikke után megváltoztatta a kesergő posztját. Egyébként ő szervezte Márki-Zay Péter londoni útját, valamint őt bízta meg a Momentum azzal, hogy képviselje a kivándorolt magyarokat.
„Szerintem a legtöbb elöregedő társadalomban, amíg az idősek birtokolják a vagyon jelentős részét, addig a politikában is túlsúlyuk lesz” – jelentette ki kérdésre válaszolva. Egy másik érdeklődő erre a válaszra reflektálva megkérdezte Csillagtól, hogy kéne-e, és ha igen, hogyan kéne azon változtatni, hogy az idősek birtokolják a vagyon jelentős részét. Csillag elmondta, hogy ez nehéz kérdés.
Kifejtette továbbá, hogy ezen a téren Dániát tartja követendő példának.
„Hogy bírjátok Márki-Zay Péter elszólásait?” – tette fel a mindenkit foglalkoztató kérdést egy kommenttelő.
Nehezen… Túl sokszor ad feleslegesen támadási felületet”
– jelentette ki Csillag. Arra a kérdésre, tényleg van-e jelentékeny mennyiségű fiatal, akik egy kormányváltás esetén hazajönnének, elmondta, „egy kormányváltás szerintem önmagában ehhez nem elég”. Érdekes, baloldali társai ez nem így gondolják, legalábbis a nyilatkozataik alapján. „Tudnál írni pár mondatot arról, hogy a magyarokon kívül kikkel és nagyjából miről beszélt Márki-Zay Péter? Volt valami érdekes fejlemény, következmény, ígéret, megegyezés?” – kérdezte egy másik érdeklődő. Csillag kijelentette, hogy
„nagyon röviden, és ne haragudj, de eléggé konkrétumok nélkül” fog válaszolni a kérdésre.
(Időközben kiderült, hogy míg a magyarokkal két órán keresztül, addig Bajnaival három órán át beszélgetett Márki-Zay) „Brit politikusok, a kormányzat minden szintjéről eléggé várják, hogy Orbán bukjon, és próbálták megérteni, hogy kicsoda, micsoda Márki-Zay Péter, nagyjából mire számíthatnak tőle, lesz-e új potenciális szövetségesük” – válaszolta a kérdésre a politikus.
„Mit tippelsz a választásokra?” – tették fel neki a kérdést. A Momentum politikusa kijelentette, hogy
48% ellenzék, 45% Fidesz, 3% Kutyapárt, 3% Mi hazánk és 1% „random kamupártok”.
Ezzel szemben még az ellenzék számára készült közvéleménykutatásokban sem ezek az eredmények szerepeltek. Arra a kérdésre, hogy miért maradt el az ellenzék köztársaságielnök-jelölt állítása, Csillag kifejtette, hogy „nem egy biztos bukta harcba kell erőforrást (pl. médiateret) pazarolni, hanem a választás helyi kampányaiba”. „A szoros vidéki OEVK-kban dől el a választás, ezért az ilyen cikkek és akciók hasznosabbak a választás szempontjából, mint a teljesen esélytelen köztársasági-elnök jelöltről szóló hírek, amik az egyéni jelöltekről terelik el a figyelmet”. Az „ilyen cikkek” kifejezésre belinkelte a baloldali politikus a 24.hu azon cikkét, miszerint „A Momentum képviselőjelöltje kezdeményezte egy új megye létrehozását”.
„Mit gondolsz a KSH jelenlegi inflációszámítási módszeréről?” – kérdezték. „Valószínűleg erősen lefelé kerekíti a valós inflációt. Tudom, hogy ez több országban így van, de pl. a lakhatás költsége egyáltalán nincs benne a tipikus fogyasztói kosárban” – írta a politikus. Itt szaladt bele egy újabb, „iPhone-szintű” fiaskóba.
„Ne haragudj, de ez több ponton sem igaz” – kezdte meg válaszát egy kommenttelő.
„A lakhatási költség igenis szerepel az infláció számításához használt magyar ár-indexben. […] Az inflációt pedig nagy valószínűséggel pontosan jól méri a KSH, legalábbis több éves viszonylatban, ahol a minőségi kiigazításból (pl. elektronikai cikkek) adódó hibák átlagban nullázzák egymást. Az infláció feladata nem azt mérni, január és február hó vége között hány forinttal került többe a bevásárlás. Az infláció egy makrogazdasági mutató, amely az adott valuta teljes vásárlóerejének romlását mutatja. […] Politológusként illene a kézenfekvő demagógia helyett inkább hallgatnod, ha nem értesz valamit, ha annak komoly szakirodalma van” – fejezte be felvilágosítását a kommenttelő. „Valószínűleg igazad van, és bocsi, ha ezt benéztem” – próbálta a rövidre zárni a beszélgetést a momentumos politikus.
Érdekes, hogy utána egy másik válaszban azt fejtegette, hogy „én a gazdaságpolitikai részeken dolgoztam”.
„Szerinted Andris alkalmas volt miniszterelnök-jelöltnek?” – tették fel a kérdést a rollermosdató ifjú politikussal kapcsolatban. A momentumos kollégája kifejtette, hogy „amikor bejelentettük őt, meg a programot, nagyon profi volt és teljesen hittem benne, hogy alkalmas”. „Aztán a Partizán interjú után megtört a lendület, és utána már mindegy volt, hogy alkalmas lett volna, ha a szavazók nem hitték el ezt róla.
„Szerintem az ellenzéki összefogásnak addig kell együtt maradnia, amíg vissza tudjuk állítani az alkotmányos rendet, korrigáljuk a választási törvényt, és elszámoltatjuk az elmúlt évtizedek korrupt politikusait. Utána újra jöhet a verseny, én kifejezetten várom” – fejtette ki álláspontját arról, hogy szerinte hosszú távon mennyire tartható össze egy ennyire sokszínű ellenzék.
„Hogy bízzunk a Momentumban, hogy valódi változást akar? Diploma és munkatapasztalat nélküli Hajnal Miki BKK-s felügyelőbizottsági elnökségi tag lett, szóval az inkompetens haverok pozícióba ültetése már elkezdődött” – reflektált egy kérdező a Hajnal Miklós körül kirobbant diploma-botrányra.
„Miki simán végig csinált három évet Oxfordon, ahova az emberek 99,9%-a be sem jut.
Az egyetemet csak a Momentumért szakította félbe, kb. egy tárgyra volt attól, hogy diplomája legyen. Amióta ismerem, az egyik legszorgalmasabb és legsikeresebb vezetője (igazgatója, elnökségi tagja) és politikusa volt a pártnak. Szerintem Miki több, mint kompetens” – magyarázta.
„Mennyire lepődtél meg azon a fordulaton, amikor Karácsony visszalépett Márki-Zay Péter javára?” – kérdezték. Csillag kifejtette, „lehetett látni rajta, hogy nem akarja teljes szívből. Máshogy ezt meg nem lehet, szóval nem sokkolt a dolog.”
„Már csak a megosztott cikkek címeiből is érződik, hogy nem igazán áll ki egyik országos sajtó sem Márki-Zay Péter mellett” – jelentette ki egy felhasználó arra reflektálva, hogy a magyar sajtó milyen címekkel számolt be a baloldali jelölt kampányáról. „Amúgy azt én se értettem, hogy miért lovagolt a Telex pl. a terembérleti díjon. […]
Mondjuk amikor bementem én is meglepődtem, hogy ez jóval puccosabb, mint ahol általában tanácskozni szoktunk Londonban, de ez van”
– zárta le a kérdést Csillag Tamás.
„Márciusban megyünk Párizsba, Amszterdamba, Brüsszelbe, Münchenbe, Hamburgba és Berlinbe” – jelentette ki. Válaszából sajnos nem derül ki, hogy Márki-Zay Péterrel karöltve, vagy csupán a Momentum egy külön-csapatával próbálják majd erősíteni a külföldi kapcsolataikat.
„A 26 fős árnyékkormányról mi a véleményed? Vannak benne elég érdekes nevek, mint Vadai, Raskó vagy Magyar György… Nem igazán bizalomgerjesztőek” – tette fel a kérdést egy érdeklődő a momentumosnak. „Még nem volt időm utánanézni mindenkinek, az elmúlt pár nap kicsit kaotikus volt.
Az se teljesen világos, hogy ez milyen mértékben függ össze az árnyékkormány a leendőbeli kormányzati pozíciókkal.
De ja, első blikkre van pár váratlanabb név a listán, de senki akivel ne tudnék együtt élni ezen a ponton.”
„Mit gondolsz arról, hogy a határon túli magyarok is képviselőt választhassanak maguknak? A Jobbiknak volt asszem egy ilyen javaslata. Ha jól értem neked listáról bekerülve lenne ez a feladatod?” – kérdezte egy érdeklődő. Csillag elmondta, „érdekes lenne”, ha lenne a Kárpát-medencei és a kivándorolt magyaroknak 1-1 képviselője, akiket közvetlenül választhatnának az ott élő emberek. Az eredeti kérdező erre válaszul megjegyezte, szerinte „fura lenne, ha a kivándorolt magyaroknak lenne képviseletük, ők már leszavaztak a talpukkal”. Csillag erre megpróbálta elmagyarázni, hogy a kivándorlók „kényszerből vannak külföldön”. Ahogy említettük, Csillag azzal kampányol, hogy ő „a külföldön élő magyarság képviselője”. Ezzel szemben, kijelentette egy kérdés kapcsán, hogy „vannak az ellenzéken belül olyan emberek, akik nálam sokkal hitelesebben tudnák képviselni a külhoniakat”.
Csillag Tamás szombathelyi születésű, harmincéves, „lassan tizenegy éve” él külföldön. Tavaly kérte fel a Momentum a „kivándorolt magyarok képviseletére”. „Nem fog szeretni a propaganda, ha megnézik hol végeztem”, válaszolta arra a kérdésre, hogy van-e diplomája. „Egy ösztöndíjprogram keretében a Közel-Keleten (Abu Dhabiban), New Yorkban és Londonban csináltam az alapképzést, aztán szintén ösztöndíjjal hazamentem egy évre a CEU-ra mestert csinálni.” Hivatalos politikusi Facebook-oldalán a borítóképén arra bíztat, hogy „Április 3-án szavazzunk külföldről is!”
Nyitókép: Csillag Tamás Facebook-oldala/MTI/Szigetváry Zsolt