MCC Vitaakadémia: Magyarországra értelmezve ez kijelentés nem releváns, mivel itthon az államberendezkedés demokratikus, aminek egyik alappillére a személyi szabadság és annak biztosítása. Ennél az érvelésénél az érzelmek törnek előre, mert a szabadság kérdése mindenkit érzékenyen érinthet, de ez itt téves következtetés, s irreleváns is: hogyan következik ebből, hogy nem kellene beoltatnom magam?
A korlátozásokkal – főként, amíg az oltás nem volt opció – a járvány lassítása volt a cél, amelynek a gazdasági költségek mellett számtalan előnye volt – a szerk.
„Az oltásban lévő mRNS beépülhet az emberi DNS-be, és megváltoztathatja azt, én nem akarok génmanipulált zombivá válni!”
MCC Vitaakadémia: A premissza önmagában hamis, megvalósul a szalmabáb, a téves oksági következtetés és a csúsztatás is. A csonkolt vektorból hiányoznak azok a szekvencia részletek, enzimek, amelyek ezt lehetővé tennék. Ezek hiányában a vírus integrálódása az emberi örökítőanyagba nem lehetséges.
Valóban nem a chipbeültetéshez mérhető konteó, de súrolja a határait – a szerk.
„Ismerek olyat, akit az oltás jobban megviselt, mint maga a betegség”.
MCC Vitaakadémia: Ez így önmagában csak egy állítás, nem egy érv. Ha az oltásellenesség paradigmáján keresztül tekintjük ezt, mint premissza, akkor az érv mondjuk úgy hangozhatna helyesen, hogy: „Azért nem akarom beoltatni magam, mert nem szeretném, hogy engem is megviseljen, úgy, mint az ismerősömet, akinek kellemetlenebbek voltak az oltás utáni tünetei, mint a korábban, a fertőzés miatt kialakulók”. Maga az érv tartalmaz rációt, de fontosabb, hogy az oltással szemben a fertőzés lehet halálos kimenetelű, az oltás okozta tünetek/ kellemetlenség pedig csak a szervezet immunválasza, ami pozitív, hiszen reagál a szervezet, beindul a védelmi mechanizmus.
Ugyanaz a történet, mint a kórházba került oltottakkal való érvelésnél: az emberek elsöprő többségénél messzemenőkig durvább a betegség hatása, mint az oltásé – a szerk.
„Ez egy mesterségesen előállított vírus, azért, hogy el lehessen adni a vakcinákat”.
MCC Vitaakadémia: Csatlakozva a fentebbi gyógyszergyáras állításhoz, ez az érv is irreleváns abból a szempontból, hogy az oltás működik-e vagy sem. A védekezés céljából oltatjuk be magunkat.
A vírus emberi (laborszökevény) eredetéről több elmélet is kering, egyelőre nem tudni, mennyire alátámasztottak ezek a feltételezések, de ennek – ha a kínai labor-eredet bebizonyosodik – elsősorban diplomáciai és politikai következményei lesznek, a vírus és a járvány számára közömbös – a szerk.
„Hogy is van ez, hogy tavaly ugyanennyien haltak meg naponta, pedig nem volt oltás, ebből is látszik, hogy a vakcina nem működik”.
MCC Vitaakadémia: Pontos adatok nélkül ez egy igen gyenge érvelés. A többire vonatkozólag pedig lásd fentebb az oltatlanok és oltottak arányát a kórházak intenzív osztályain.
Arról nem beszélve, hogy egy sokkal fertőzőbb és jóval keményebb variáns terjedt eddig, így ha az oltásoknak köszönhetően, lényegében lezárások nélkül azonos halálozási adatok lesznek akár a harmadik hullámmal, sajnos már az is komoly eredménynek számít – a szerk.
“2020-ban nem volt oltás és keresve is alig lehetett beteget találni, 2021-ben a lakosság 50-60% be van oltva és rengeteg a beteg. Egyértelmű a párhuzam!”
MCC Vitaakadémia: Nem elégségesek a premisszák ahhoz, hogy alátámassza a konklúziót, miszerint a vakcina nem működik. Továbbá pontatlan a premissza megfogalmazása. Ténybeli tévedések mellett, hibás ok-okozati összefüggés. Még ha el is fogadnánk, hogy 2020-ban kevesebb volt az esetszám az oltások és esetszámok növekedése mögött nincs összefüggés, az esetszámok növekedése az intenzívebben fertőző mutánsok végett növekedett meg. A korai, szigorú lezárások, illetve korlátozások miatt volt laposabb a fertőzöttséget mutató görbe 2020 végén, nem pedig a be nem oltottság miatt.
„Nem tudok dönteni, mindenkitől mást hallok, és mindkét oldal meggyőzően érvel. Amikor a virológusok mondják, hogy jó az oltás, annak is hiszek, meg amikor a Toroczkai elmondja, hogy miért nem jó, annak is. Most akkor kinek van igaza?”
MCC Vitaakadémia: Hibás tekintélyre való hivatkozás. Toroczkai nem szakértője a témának, egyértelmű, hogy a virológus szava számít az oltás kérdésében. Valószínűleg a virológus rendelkezik erős érvekkel, ahol az állítás (konklúzió, mondjuk: az oltás jó) szorosan kapcsolódó bizonyításokkal (premisszákkal) van alátámasztva, míg Toroczkai érvei nem feltétlen erősek, de hatásosak. Azért lehet nehéz dönteni, mert az erős érvek kontextustól függetlenül erősek, míg Toroczkai beszéde adott kontextusban erős csupán, pl.: egy kétkedő vagy egyenesen oltásellenes közegben. Amennyiben azonban az érvelését kivennénk ebből a közegből és szembeállítanánk egy virológus valóban erős érvelésével, Toroczkai érvelése összeomlana.
Alapvető forráskritika kérdése: ahogy egy műtét kapcsán is szerencsésebb a sebészre, egy online portál működtetésénél pedig informatikusokra hallgatni inkább, mint fordítva – a szerk.
„Az oltástól magától is meg lehet betegedni, benne van a korona!”
MCC Vitaakadémia: Érveléstechnikai szempontból: homályos kifejezés hiba – egyetlen vakcinában sincs élő, fertőzni képes koronavírus, ilyesformán nincs benne a vakcinában úgy „a korona”, ahogy az érvelő állítja.
Az mRNS-vakcinák (Pfizer, Moderna), a vírus tüskefehérjéjének csupán genetikai kódját tartalmazzák, a vektor alapú vakcinák (Szputnyik, AstraZeneca, Janssen) egy másik, emberre ártalmatlan vírushoz kapcsolják a tüskefehérje génjét, míg az elölt vírust tartalmazó vakcinák (Sinopharm) az évtizedek óta bevált módszerrel a halott vírust juttatja be a szervezetbe. Élő, fertőzőképes koronavírus egyik esetben sem jut a szervezetbe – a szerk.
Mindemellett hozzátehetjük: érveléstechnikai szempontból komoly hátránnyal indulnak a tudományban bízó érvelők, és jókora előnnyel az oltásellenesek; előbbiről Aczél Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézet vezetője beszélt lapunknak, utóbbiról az áltudományos tartalmakat kutató Falyuna Nóra nyelvész fejtette ki korábban interjúban lapunknak nézeteit. A konklúzió egybecsengett: míg a tudomány folyamatosan változó világában annak képviselői határozott mondatok és kijelentések helyett óvatos és körülményes, olykor a befogadótól teljesen idegen és érthetetlen módon fogalmaznak, addig a vírustagadók vagy oltásellenesek egyszerű, határozott és könnyen befogadható demagógiával operálnak. Jelen cikk célja volt ennek a különbségnek valamelyes kiegyensúlyozása, a szakmai megalapozottság és a közérthetőség szempontjait egyszerre figyelembe véve.
Nyitóképünk illusztráció, fotó: MTI/Vajda János