Védőoltást ajánlanak a vírus ellen: az elmúlt évek legkeményebb hetei jöhetnek Magyarországon
Lecsap az influenza.
Fals analógiák, hamis ok-okozati következtetések, elkent, homályos kifejezések, alma versus körte típusú összehasonlítások – néhol ordítanak az érvelési hibák az oltásellenesek szövegeiben, néhol egészen alattomosan bújnak meg bennük. A jellemző állításokból szemezgettünk, és elemeztük az érveket.
A gyíkemberes, mikrochip-beültetős, népirtós „érvekkel” nem foglalkoztunk, kizárólag azokat vettük át, amelyeknek volt bármiféle alapja, elsősorban például az oltások hatékonyságával vagy szükségességével foglalkoztak.
Az érvek, állítások személyes beszélgetések, különböző fórumokon zajló online diskurzus és alkalmasint „oltásinfluenszerek” részéről kerültek elő az elmúlt évben, ezeket gyűjtöttük össze, és vizsgáltuk meg, mennyire állják ki pusztán érvként a logika próbáját. Segítségünkre volt az MCC Vitaakadémia, az érveket ugyanis elsősorban érveléstechnikai-logikai oldalról közelítettük meg, de a tudományos diskurzus jelenlegi állását is feltüntettük.
„Oltással is kórházba lehet kerülni, többeket ismerek, akik két oltással is bent fekszenek.”
MCC Vitaakadémia: Gyenge érv. Attól még, hogy az érvelő ismer olyan személyeket, akik oltottként kórházba kerültek, nem lehet általánosítani ezekből az anekdotikus információkból arra, hogy az oltásnak ne lenne értelme. Ami objektív választ adhat erre, az a statisztika.
Az egyes magyarországi kórházakból kikerült adatok szerint az intenzív osztályon fekvő betegek 75-94 százaléka oltatlan. Az átoltottsági aránnyal (az oltható, tehát 12 év feletti lakosság mintegy 72 százaléka) súlyozva tehát azt is érdemes hozzáfűzni, hogy ha valaki oltatlan, az minimum hétszer (maximum elméletileg negyvenszer) valószínűbb statisztikailag, hogy súlyos betegként intenzív osztályra kerül, mint annak, aki beoltatta magát. Tovább árnyalja a képet, hogy az oltottak közül is sokan régen kapták meg az oltást, így csökkent az immunitásuk, valamint a hivatalosan oltottnak elkönyvelteknél is előfordulhat, hogy lefizették az orvost a védettségi igazolványért, nyáron és nemrég is volt ilyen eset) – a szerk.
„Aki oltott, az is fertőz, ezzel nem védünk meg másokat”
MCC Vitaakadémia: A mondat második fele az elsőhöz nem kapcsolódik erősen, ráadásul egyoldalú, hiszen mások megvédésének több lehetősége van (például maszkviselés, távolságtartás). Ugyanakkor ha mindenki úgy gondolkozna, hogy „beoltatom magam, mert ezzel nemcsak magamat, hanem mindenki mást is védek”, akkor nem lenne gond a járvány terjedése, mert a fenti logika mentén mindenki be lenne oltva, és kevésbé viselné meg a betegség és kevésbé fertőzne is.
Minden jel arra utal, hogy a legtöbb koronavírus-variánsnál a vírus átadása is csökken az oltás nyomán kialakuló védettségnek köszönhetően – ha kevesebb vírus jut be a megfertőzött szervezetébe, valószínűleg kevésbé is betegíti meg – a szerk.
„Más vírusokat is belélegzünk, mégsem hordtunk eddig maszkot. Ott az influenza, attól miért nem félünk?”
MCC Vitaakadémia: érvelési szempontból téves analógia párhuzamot vonni más vírusok és a koronavírus között.
Az influenza is vírus, meg a feketehimlő is. A szezonális influenza halálozási aránya jóval alacsonyabb (0,1-0,5 százalékos), a koronavírusé ennek tízszerese (3 százalék körülre teszik), a feketehimlőé pedig emennek is tízszerese (25-40 százalék) – utóbbit egyébként éppen a védőoltásokkal sikerült legyőzni – a szerk.
„Csak az öregek, a betegek és az elhízottak meg a dohányosok halnak meg. Akinek jó az immunrendszere, azt megvédi.”
MCC Vitaakadémia: Ez itt egy téves általánosítás, egy gyenge érv, amely könnyen megcáfolható egyetlen ellenpélda felhozatalával, ami lehetséges, mivel sajnos erős immunrendszerű fiatalok halálesetei is előfordulnak. Emellett kérdéses az is, mi számít „jó” immunrendszernek?
Valóban magasabb a halálozás a fent említett kockázatcsoportokba tartozóknál, ezért nekik különösen javallott az oltás felvétele, ugyanakkor egyrészt bármikor jöhet fiatalokra is veszélyes mutáció (az Omikron-variáns már az egészséges fiatalokat sem kíméli). S arról sem szabad megfeledkezni, hogy aki egészségesnek gondolja magát, annál is előfordulhatnak még nem ismert egészségügyi problémák, amelyek miatt veszélyes lehet számára a koronavírus-fertőzés – a szerk.
„Minek olttassam be magam, hát az oltottakat is ugyanúgy fogják korlátozni?”
MCC Vitaakadémia: A védettségi igazolvány tökéletes ellenpélda erre. Vannak helyek, intézmények, szolgáltatások, amiket csak védettségi igazolvány birtoklásával lehet most is igénybe venni. Az, hogy mi lesz, eleve hipotetikus állítás, gyenge érv. Ráadásul az oltás felvételének elsődleges célja nem a korlátozások kikerülése, hanem az emberek életének és egészségének védelme.
A korlátozások kiterjesztése kapcsán Európán belül is meglehetősen vegyes a kép, de általános tendencia, hogy az oltottakat vagy fertőzés útján immunizáltakat általában jóval kevesebb korlátozás sújtja – a szerk.
„Nem tudjuk, milyen hosszútávú mellékhatásai vannak: volt szó meddőségről és autoimmun betegségről is.”
MCC Vitaakadémia: A vakcinákat az Európai Gyógyszerügynökség szigorú vizsgálatok és tudományos értékelés után engedi forgalomba hozni. A szabályozó szervek csak akkor engedélyezhetik a védőoltást, ha a vizsgálati eredmények tudományos értékelése azt igazolja, hogy a védőoltás előnyei meghaladják a kockázatokat. Ez az érv is a hipotetikus állításra való hivatkozás miatt gyenge.
Millió oltásonként néhány személy, akit erősebb mellékhatás ér, még mindig jóval kevesebb, mint ugyanennyi fertőzöttre eső súlyos betegek vagy halottak száma – a szerk.
„Aki fél, olttassa be magát nyugodtan, de engem senki ne akarjon rávenni erre, ez mindenkinek a maga dolga.”
MCC Vitaakadémia: a fent kifejtett érvek itt is érvényesek, emellett a társadalmi felelősségvállalás kérdése is fontos, hiszen nem csak az érvelő életérő, egészségéről van szó – vannak olyan vis maior helyzetek, amikor az egyén jogai és szabadsága sérül, ha nem tesz a közösség érdekében is meg egy lépést – az oltás egyszerre egyéni és közösségi megfontolás. Téves premissza, hogy a félelem motiválná az oltás felvételét, hiszen annak célja a járvány terjedésének megfékezésével az emberi életek és egészség védelme.
S ugyanez igaz a maszkviselésre – a szerk.
„Aki fél, hordjon maszkot, nem érdekel. Én nem hordok, nekem se mondja meg más, hogy mit tegyek”.
MCC Vitaakadémia: Ezzel az érveléssel két probléma is van. Az egyik – csatlakozva az előzőhöz –, hogy nem félelemből fakadóan érdemes maszkot hordani, hanem azért, mert fertőzni és megfertőződni is nagyobb esély van maszk viselése nélkül.
A járvány lassítása céljából is érdemes maszkot venni, hiszen tudjuk, tünetmentesen is fertőzhet az ember – a szerk.
„A gyógyszergyárak hatalmasat kaszálnak ezen az egész járványon.”
MCC Vitaakadémia: Ez az oltás szempontjából egy teljesen irreleváns megállapítás, nem is érv. A járvány nem a gyógyszeripar fellendítése okán tört ki, a globális gyógyszerigény megnövekedése, mely a gyógyszeripar bevételének emelkedésével jár pedig evidens egy világméretű járvány esetén.
Emellett az is igaz, hogy a nagy gyógyszergyárak roppant összegeket fektetnek be ilyenkor a fejlesztésekbe (és persze egymás kinyírására is, de ez már másik kérdés) – a szerk.
„A korlátozások arra vannak, hogy megszokjuk, hogy elveszik a szabadságunk. Ha van járvány, ha nincs, tesztelik, mit lehet velünk megcsinálni”.
MCC Vitaakadémia: Magyarországra értelmezve ez kijelentés nem releváns, mivel itthon az államberendezkedés demokratikus, aminek egyik alappillére a személyi szabadság és annak biztosítása. Ennél az érvelésénél az érzelmek törnek előre, mert a szabadság kérdése mindenkit érzékenyen érinthet, de ez itt téves következtetés, s irreleváns is: hogyan következik ebből, hogy nem kellene beoltatnom magam?
A korlátozásokkal – főként, amíg az oltás nem volt opció – a járvány lassítása volt a cél, amelynek a gazdasági költségek mellett számtalan előnye volt – a szerk.
„Az oltásban lévő mRNS beépülhet az emberi DNS-be, és megváltoztathatja azt, én nem akarok génmanipulált zombivá válni!”
MCC Vitaakadémia: A premissza önmagában hamis, megvalósul a szalmabáb, a téves oksági következtetés és a csúsztatás is. A csonkolt vektorból hiányoznak azok a szekvencia részletek, enzimek, amelyek ezt lehetővé tennék. Ezek hiányában a vírus integrálódása az emberi örökítőanyagba nem lehetséges.
Valóban nem a chipbeültetéshez mérhető konteó, de súrolja a határait – a szerk.
„Ismerek olyat, akit az oltás jobban megviselt, mint maga a betegség”.
MCC Vitaakadémia: Ez így önmagában csak egy állítás, nem egy érv. Ha az oltásellenesség paradigmáján keresztül tekintjük ezt, mint premissza, akkor az érv mondjuk úgy hangozhatna helyesen, hogy: „Azért nem akarom beoltatni magam, mert nem szeretném, hogy engem is megviseljen, úgy, mint az ismerősömet, akinek kellemetlenebbek voltak az oltás utáni tünetei, mint a korábban, a fertőzés miatt kialakulók”. Maga az érv tartalmaz rációt, de fontosabb, hogy az oltással szemben a fertőzés lehet halálos kimenetelű, az oltás okozta tünetek/ kellemetlenség pedig csak a szervezet immunválasza, ami pozitív, hiszen reagál a szervezet, beindul a védelmi mechanizmus.
Ugyanaz a történet, mint a kórházba került oltottakkal való érvelésnél: az emberek elsöprő többségénél messzemenőkig durvább a betegség hatása, mint az oltásé – a szerk.
„Ez egy mesterségesen előállított vírus, azért, hogy el lehessen adni a vakcinákat”.
MCC Vitaakadémia: Csatlakozva a fentebbi gyógyszergyáras állításhoz, ez az érv is irreleváns abból a szempontból, hogy az oltás működik-e vagy sem. A védekezés céljából oltatjuk be magunkat.
A vírus emberi (laborszökevény) eredetéről több elmélet is kering, egyelőre nem tudni, mennyire alátámasztottak ezek a feltételezések, de ennek – ha a kínai labor-eredet bebizonyosodik – elsősorban diplomáciai és politikai következményei lesznek, a vírus és a járvány számára közömbös – a szerk.
„Hogy is van ez, hogy tavaly ugyanennyien haltak meg naponta, pedig nem volt oltás, ebből is látszik, hogy a vakcina nem működik”.
MCC Vitaakadémia: Pontos adatok nélkül ez egy igen gyenge érvelés. A többire vonatkozólag pedig lásd fentebb az oltatlanok és oltottak arányát a kórházak intenzív osztályain.
Arról nem beszélve, hogy egy sokkal fertőzőbb és jóval keményebb variáns terjedt eddig, így ha az oltásoknak köszönhetően, lényegében lezárások nélkül azonos halálozási adatok lesznek akár a harmadik hullámmal, sajnos már az is komoly eredménynek számít – a szerk.
“2020-ban nem volt oltás és keresve is alig lehetett beteget találni, 2021-ben a lakosság 50-60% be van oltva és rengeteg a beteg. Egyértelmű a párhuzam!”
MCC Vitaakadémia: Nem elégségesek a premisszák ahhoz, hogy alátámassza a konklúziót, miszerint a vakcina nem működik. Továbbá pontatlan a premissza megfogalmazása. Ténybeli tévedések mellett, hibás ok-okozati összefüggés. Még ha el is fogadnánk, hogy 2020-ban kevesebb volt az esetszám az oltások és esetszámok növekedése mögött nincs összefüggés, az esetszámok növekedése az intenzívebben fertőző mutánsok végett növekedett meg. A korai, szigorú lezárások, illetve korlátozások miatt volt laposabb a fertőzöttséget mutató görbe 2020 végén, nem pedig a be nem oltottság miatt.
„Nem tudok dönteni, mindenkitől mást hallok, és mindkét oldal meggyőzően érvel. Amikor a virológusok mondják, hogy jó az oltás, annak is hiszek, meg amikor a Toroczkai elmondja, hogy miért nem jó, annak is. Most akkor kinek van igaza?”
MCC Vitaakadémia: Hibás tekintélyre való hivatkozás. Toroczkai nem szakértője a témának, egyértelmű, hogy a virológus szava számít az oltás kérdésében. Valószínűleg a virológus rendelkezik erős érvekkel, ahol az állítás (konklúzió, mondjuk: az oltás jó) szorosan kapcsolódó bizonyításokkal (premisszákkal) van alátámasztva, míg Toroczkai érvei nem feltétlen erősek, de hatásosak. Azért lehet nehéz dönteni, mert az erős érvek kontextustól függetlenül erősek, míg Toroczkai beszéde adott kontextusban erős csupán, pl.: egy kétkedő vagy egyenesen oltásellenes közegben. Amennyiben azonban az érvelését kivennénk ebből a közegből és szembeállítanánk egy virológus valóban erős érvelésével, Toroczkai érvelése összeomlana.
Alapvető forráskritika kérdése: ahogy egy műtét kapcsán is szerencsésebb a sebészre, egy online portál működtetésénél pedig informatikusokra hallgatni inkább, mint fordítva – a szerk.
„Az oltástól magától is meg lehet betegedni, benne van a korona!”
MCC Vitaakadémia: Érveléstechnikai szempontból: homályos kifejezés hiba – egyetlen vakcinában sincs élő, fertőzni képes koronavírus, ilyesformán nincs benne a vakcinában úgy „a korona”, ahogy az érvelő állítja.
Az mRNS-vakcinák (Pfizer, Moderna), a vírus tüskefehérjéjének csupán genetikai kódját tartalmazzák, a vektor alapú vakcinák (Szputnyik, AstraZeneca, Janssen) egy másik, emberre ártalmatlan vírushoz kapcsolják a tüskefehérje génjét, míg az elölt vírust tartalmazó vakcinák (Sinopharm) az évtizedek óta bevált módszerrel a halott vírust juttatja be a szervezetbe. Élő, fertőzőképes koronavírus egyik esetben sem jut a szervezetbe – a szerk.
Mindemellett hozzátehetjük: érveléstechnikai szempontból komoly hátránnyal indulnak a tudományban bízó érvelők, és jókora előnnyel az oltásellenesek; előbbiről Aczél Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézet vezetője beszélt lapunknak, utóbbiról az áltudományos tartalmakat kutató Falyuna Nóra nyelvész fejtette ki korábban interjúban lapunknak nézeteit. A konklúzió egybecsengett: míg a tudomány folyamatosan változó világában annak képviselői határozott mondatok és kijelentések helyett óvatos és körülményes, olykor a befogadótól teljesen idegen és érthetetlen módon fogalmaznak, addig a vírustagadók vagy oltásellenesek egyszerű, határozott és könnyen befogadható demagógiával operálnak. Jelen cikk célja volt ennek a különbségnek valamelyes kiegyensúlyozása, a szakmai megalapozottság és a közérthetőség szempontjait egyszerre figyelembe véve.
Nyitóképünk illusztráció, fotó: MTI/Vajda János