A 2010 előtti világ híveire és az azzal szemben állók táborára osztotta az előválasztás második fordulójára készülő főpolgármester az ellenzéket. Csakhogy ilyen törésvonal nem létezik. Elemzésünk.
„Az ellenzéken belül van alapvetően egy mély megosztottság. Az egyik részt képviseli a Demokratikus Koalíció, amely az ellenzék talán legjobban szervezett pártja, s a legelkötelezettebb szavazókkal rendelkezik. És kevésbé kritikus a 2010 előtti kormányok, illetve a rendszerváltás teljesítményével kapcsolatban” – magyarázta a történteket Karácsony Gergely a Partizán műsorában, miután eldőlt, alulmarad Dobrev Klárával szemben az ellenzéki előválasztáson. Kifejtette: szerinte a DK-val szemben van egy másik politikai narratíva az ellenzéken belül. Ebben vannak jobboldaliak és baloldaliak, akik éles kritikát fogalmaznak meg a 2010 előtti világgal szemben. És olyan politikai alternatívát adnának, „amely az egészet próbálja kezelni”.
A Párbeszéd, az MSZP és az LMP kormányfő-jelölt-jelöltje úgy látja, ez a két tömb van nagyjából az ellenzéki oldalon, ez a két alternatíva. Ezzel pedig meg is adta az alaphangját annak a kampánynak, ami az előválasztás második fordulójában zajlik majd a részéről. Csakhogy ilyen törésvonal valójában nem létezik. Mutatjuk, miért!
Ki(k)nek lesz a legnagyobb frakciója?
Az első körben ugyebár a képviselő-jelölteket már bizonyosan megválasztották a szimpatizánsok, már ahol erre érdemben lehetőségük volt, hiszen számos helyen egyetlen személy szállt ringbe a pártközi alkuk révén, több helyen pedig csupán látszatalternatívák álltak rendelkezésre. Most mindenesetre következik a talpon maradt potenciális listavezetők viaskodása.
Ahogy arról beszámoltunk: a versengés abszolút győztese a DK, illetve Dobrev Klára lett, jelen tudásunk szerint akárhogy is alakul a jövő évi választás,
Ráadásul, miután megszületett a különpaktum a Jobbikkal, a két egykori ellenség lesz a meghatározó erő. Az exminiszterelnök által is elismert – sőt, büszkén felvállalt – alku hatásai kezdenek is felsejleni: a minap Jakab Péter Jobbik-elnök Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter kölcsönös visszalépési elképzeléseit ekézte, alig leplezetten kiállva ezzel Dobrev Klára mellett. Tekintve a Jobbik előéletét, ennél nyíltabb buzdítás a DK-jelölt mellett aligha várható Jakab részéről, ám a nyilatkozat nem sok kétséget hagy affelől, hogy a leendő – és a mostani – Jobbik-frakció kire hallgat majd.
Itt érdemes nyitni egy zárójelet: nem csak Karácsony, hanem a kormányváltást szorgalmazó sajtómunkások részéről is rendre felmerül, hogy a „huszonegyedik századi pártok” valójában a Gyurcsány-féle kilentúra visszaszorításán dolgoznak a színfalak mögött. A Válasz Online például ezt vetette fel az előválasztás kapcsán: Vissza lehet-e szorítani az őszödi múlttal, illetve számos korrupciós történettel terhelt „óbaloldalt” a most zajló előválasztáson, ahogy a Momentum, a Jobbik, az LMP, Márki-Zay Péter és talán Karácsony Gergely is szeretné hinni? Az ő válaszuk nagyjából az, hogy igen, hiszen a 106-ból 60 helyen győzött újgenerációs jelölt. Csakhogy a Jobbikot a DK-val kötött paktum után bajosan lehet elhelyezni ilyen módon a „térképen”, márpedig a DK, az MSZP és a Jobbik együtt nyolcvan körzetet hozott.
Mindez azonban nem siklatja ki az eredeti forgatókönyvet. Nevezetesen azt, hogy végül Karácsony legyen a közös miniszterelnök-jelölt. Hiszen ha a meglepően jól szereplő, s így a második fordulóba – Jakabbal és Fekete-Győr Andrással ellentétben – bejutó Márki-Zay Péter végül visszalép a főpolgármester javára, kettejük szavazatai, kiegészülve a pártelnökükben csalódott, ettől még a DK-val nem szimpatizáló momentumosokéval, szinte bizonyosan elég lesz a győzelemhez. Ha mégsem, úgy Gyurcsányéknak Dobrev is jó lehet „B tervként”. Vele azonban elemzők szerint nehezebben lehet választást nyerni. Ezért is lenne jobb a baloldal vezérének a politikai hátország nélküli, a pártszervezéshez saját bevallása szerint sem értő, ellenben magát a „közös nevezőnek” tartó „Gergő”.
A lényeg tehát a befolyás, ami egyértelműen Gyurcsánynál van, elég csak pártjának a mostani előválasztási kampányban megmutatott szervezettségére, a Mandiner által részletesen bemutatott nemzetközi internetes hálózatépítésre, a kormányzati tapasztalatra vagy a budapesti Városházán kiépített „háttérhatalomra” gondolni.
Erre még visszatérünk, ám előbb nézzük meg, mennyire hiteles és reális, ahogy Karácsony két táborra osztja fel az ellenzéket!
Először is vegyük őt magát: ahogy arról a napokban több cikkben is beszámoltunk, a politikus
2004-től tevékeny részese volt a Gyurcsány-kormány működésének,
az őszödi beszéd kiszivárgása, a rendőri erőszak és a koalíciós válság idején is fizetett tanácsadóként segítette az SZDSZ-es Horn Gábor államtitkárságának munkáját. A Medián alkalmazottjaként pedig ugyancsak részese lehetett annak a holdudvarnak, mely haszonélvezője volt a 2010 előtti kormányzásnak. Később, az LMP-ben egy ideig ugyan a Gyurcsány-éra meghaladása volt a jelszava, ám már a 2014-es választások előtt összeállt Bajnai Gordon mozgalmával, együttműködött Gyurcsányékkal, 2018-tól pedig az MSZP logója is odakerült a plakátjaira. Bajnai például évek óta őt támogatja, bármilyen pozícióért is száll ringbe.
Itt a 2010 előtti világ
Az elvileg általa vezetett Városházán pedig a meghatározó pozíciókban is a 2010 előtti korszak emberei ülnek, elég csak Draskovics Tibort, a BKK felügyelőbizottságának elnökét említeni, aki több minisztériumot is vezetett Gyurcsány Ferenc kormányaiban. Vagy Gál J. Zoltánt, aki kormányszóvivője is volt a jelenlegi DK-elnöknek, most pedig kommunikációs vezér lett a fővárosban. Egy értetlenségét kifejező szocialista forrásunk szerint egyenesen ő írja Karácsony Facebook-posztjait.
Ezek után már csak hab a tortán, hogy a főpolgármestert jelölő, lassan a megsemmisülés szélére jutó szocialisták budapesti közgyűlési frakcióját a 2019-es önkormányzati választás után hagyta ott Kiss László és Szaniszló Sándor a DK kedvéért, lényegében többséget biztosítva ezzel Gyurcsányéknak a testületben. Egyes városházi informátoraink szerint az önkormányzat valódi, operatív főnöke az előválasztáson egyébként kikapó, ugyancsak DK-s Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes.
Gyurcsányék dominanciáját egyébként a számos szabálytalansági gyanúval is terhelt előválasztáson még a kormánnyal nem szimpatizáló, a procedúrát ünneplő és propagáló médiumoknál sem tagadják. Idézet a 24.hu elemzéséből: a korábbi miniszterelnök hosszú évek munkájával végül nem csupán egykori pártja, hanem a komplett ellenzék fölé kerekedett, még ha az átrendeződéshez a felesége kellett is.
Erőforrás és teljesítmény
Mindazonáltal, bár egyes DK-s politikusok erélyesebb beszólásokat engednek meg Karácsony irányában, elég csak Molnár Csabára vagy Czeglédy Csabára gondolni, ezek inkább afféle jelzések arra vonatkozóan, „ki az úr a háznál”. S hiába veszített a nimbuszából, Karácsony továbbra is a legesélyesebb aspiráns a közös miniszterelnök-jelöltségre, már csak a matematika alapján is.
Az előválasztás is megmutatta azonban, hogy
Ráadásul az általa vezetett kormányok holdudvarának annak idején maga Karácsony is integráns része volt, így az ő kiállása a 2010 előtti világgal szemben minimum megkérdőjelezhető hitelességű.
nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
A baloldali publicista szerint Magyar Péter óriási előnyének hírére jelent meg a Fidesz előnyét mérő kutatás, pedig pont fordítva történt.
Nagyon nem jött be az előrejelzés.
A párt vezetője kimondta azt is, ki a felelős az iszlamisták beengedéséért Európába.
Helyzetértékelésre kértük a Fidesz–KDNP frakcióvezetőjét.
„Mától papírja is van Magyar Péternek, hogy ő a magyar hazudozó Péter” – jegyezte meg Fülöp Attila.
Soha!
Miután a magyar miniszterelnök videója bejárta a román sajtót, Nicușor Dan államfő mégsem vett részt az RMDSZ kongresszusán.
