Nincs változás: Karácsony lehet a közös jelölt, Gyurcsányé a befolyás

„Az ellenzéken belül van alapvetően egy mély megosztottság. Az egyik részt képviseli a Demokratikus Koalíció, amely az ellenzék talán legjobban szervezett pártja, s a legelkötelezettebb szavazókkal rendelkezik. És kevésbé kritikus a 2010 előtti kormányok, illetve a rendszerváltás teljesítményével kapcsolatban” – magyarázta a történteket Karácsony Gergely a Partizán műsorában, miután eldőlt, alulmarad Dobrev Klárával szemben az ellenzéki előválasztáson. Kifejtette: szerinte a DK-val szemben van egy másik politikai narratíva az ellenzéken belül. Ebben vannak jobboldaliak és baloldaliak, akik éles kritikát fogalmaznak meg a 2010 előtti világgal szemben. És olyan politikai alternatívát adnának, „amely az egészet próbálja kezelni”.

A Párbeszéd, az MSZP és az LMP kormányfő-jelölt-jelöltje úgy látja, ez a két tömb van nagyjából az ellenzéki oldalon, ez a két alternatíva. Ezzel pedig meg is adta az alaphangját annak a kampánynak, ami az előválasztás második fordulójában zajlik majd a részéről. Csakhogy ilyen törésvonal valójában nem létezik. Mutatjuk, miért!

Ki(k)nek lesz a legnagyobb frakciója?

Az első körben ugyebár a képviselő-jelölteket már bizonyosan megválasztották a szimpatizánsok, már ahol erre érdemben lehetőségük volt, hiszen számos helyen egyetlen személy szállt ringbe a pártközi alkuk révén, több helyen pedig csupán látszatalternatívák álltak rendelkezésre. Most mindenesetre következik a talpon maradt potenciális listavezetők viaskodása.

Ahogy arról beszámoltunk: a versengés abszolút győztese a DK, illetve Dobrev Klára lett, jelen tudásunk szerint akárhogy is alakul a jövő évi választás,

Ráadásul, miután megszületett a különpaktum a Jobbikkal, a két egykori ellenség lesz a meghatározó erő. Az exminiszterelnök által is elismert – sőt, büszkén felvállalt – alku hatásai kezdenek is felsejleni: a minap Jakab Péter Jobbik-elnök Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter kölcsönös visszalépési elképzeléseit ekézte, alig leplezetten kiállva ezzel Dobrev Klára mellett. Tekintve a Jobbik előéletét, ennél nyíltabb buzdítás a DK-jelölt mellett aligha várható Jakab részéről, ám a nyilatkozat nem sok kétséget hagy affelől, hogy a leendő – és a mostani – Jobbik-frakció kire hallgat majd.

Mindez azonban nem siklatja ki az eredeti forgatókönyvet. Nevezetesen azt, hogy végül Karácsony legyen a közös miniszterelnök-jelölt. Hiszen ha a meglepően jól szereplő, s így a második fordulóba – Jakabbal és Fekete-Győr Andrással ellentétben – bejutó Márki-Zay Péter végül visszalép a főpolgármester javára, kettejük szavazatai, kiegészülve a pártelnökükben csalódott, ettől még a DK-val nem szimpatizáló momentumosokéval, szinte bizonyosan elég lesz a győzelemhez. Ha mégsem, úgy Gyurcsányéknak Dobrev is jó lehet „B tervként”. Vele azonban elemzők szerint nehezebben lehet választást nyerni. Ezért is lenne jobb a baloldal vezérének a politikai hátország nélküli, a pártszervezéshez saját bevallása szerint sem értő, ellenben magát a „közös nevezőnek” tartó „Gergő”.

A lényeg tehát a befolyás, ami egyértelműen Gyurcsánynál van, elég csak pártjának a mostani előválasztási kampányban megmutatott szervezettségére, a Mandiner által részletesen bemutatott nemzetközi internetes hálózatépítésre, a kormányzati tapasztalatra vagy a budapesti Városházán kiépített „háttérhatalomra” gondolni.

Erre még visszatérünk, ám előbb nézzük meg, mennyire hiteles és reális, ahogy Karácsony két táborra osztja fel az ellenzéket!

Először is vegyük őt magát: ahogy arról a napokban több cikkben is beszámoltunk, a politikus

az őszödi beszéd kiszivárgása, a rendőri erőszak és a koalíciós válság idején is fizetett tanácsadóként segítette az SZDSZ-es Horn Gábor államtitkárságának munkáját. A Medián alkalmazottjaként pedig ugyancsak részese lehetett annak a holdudvarnak, mely haszonélvezője volt a 2010 előtti kormányzásnak. Később, az LMP-ben egy ideig ugyan a Gyurcsány-éra meghaladása volt a jelszava, ám már a 2014-es választások előtt összeállt Bajnai Gordon mozgalmával, együttműködött Gyurcsányékkal, 2018-tól pedig az MSZP logója is odakerült a plakátjaira. Bajnai például évek óta őt támogatja, bármilyen pozícióért is száll ringbe.

Itt a 2010 előtti világ

Az elvileg általa vezetett Városházán pedig a meghatározó pozíciókban is a 2010 előtti korszak emberei ülnek, elég csak Draskovics Tibort, a BKK felügyelőbizottságának elnökét említeni, aki több minisztériumot is vezetett Gyurcsány Ferenc kormányaiban. Vagy Gál J. Zoltánt, aki kormányszóvivője is volt a jelenlegi DK-elnöknek, most pedig kommunikációs vezér lett a fővárosban. Egy értetlenségét kifejező szocialista forrásunk szerint egyenesen ő írja Karácsony Facebook-posztjait.

Ezek után már csak hab a tortán, hogy a főpolgármestert jelölő, lassan a megsemmisülés szélére jutó szocialisták budapesti közgyűlési frakcióját a 2019-es önkormányzati választás után hagyta ott Kiss László és Szaniszló Sándor a DK kedvéért, lényegében többséget biztosítva ezzel Gyurcsányéknak a testületben. Egyes városházi informátoraink szerint az önkormányzat valódi, operatív főnöke az előválasztáson egyébként kikapó, ugyancsak DK-s Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes.

Gyurcsányék dominanciáját egyébként a számos szabálytalansági gyanúval is terhelt előválasztáson még a kormánnyal nem szimpatizáló, a procedúrát ünneplő és propagáló médiumoknál sem tagadják. Idézet a 24.hu elemzéséből: a korábbi miniszterelnök hosszú évek munkájával végül nem csupán egykori pártja, hanem a komplett ellenzék fölé kerekedett, még ha az átrendeződéshez a felesége kellett is.

Erőforrás és teljesítmény

Mindazonáltal, bár egyes DK-s politikusok erélyesebb beszólásokat engednek meg Karácsony irányában, elég csak Molnár Csabára vagy Czeglédy Csabára gondolni, ezek inkább afféle jelzések arra vonatkozóan, „ki az úr a háznál”. S hiába veszített a nimbuszából, Karácsony továbbra is a legesélyesebb aspiráns a közös miniszterelnök-jelöltségre, már csak a matematika alapján is.

Az előválasztás is megmutatta azonban, hogy

Ráadásul az általa vezetett kormányok holdudvarának annak idején maga Karácsony is integráns része volt, így az ő kiállása a 2010 előtti világgal szemben minimum megkérdőjelezhető hitelességű.

nyitókép: MTI/Balogh Zoltán