Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Utólag mindenki számára nyilvánvalóvá válhat, hogy Gyurcsány Ferencék átejtették őket – mondta Boros Bánk Levente, aki szerint kérdés, hogyan tudnak a szavazóik szemébe nézni az ellenzéki pártok. A Médianéző Központ igazgatója szerint az eredménnyel a DK egyértelműen helyzetelőnybe került a későbbi tárgyalásokat tekintve. Boros Bánk és Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány igazgatója is úgy látja, döntő jelentősége volt a pártok infrastrukturális, logisztikai adottságainak. Ez pedig már önmagában megkérdőjelezi a verseny valódiságát.
„Beigazolódni látszik, hogy az előválasztás csak egy színjáték, az egyesült ellenzék címszó alatt a DK megerősítése folyik, amit nevezhetünk >>tereptisztításnak<< is” – mondta a Mandiner kérdésére az előválasztás eddig ismert eredményei alapján Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány igazgatója.
Mint kifejtette, az eredmények is ezt igazolják vissza: a DK a politikai tankönyvekből megtanult és így véghezvitt stratégiája kifizetődik, magyarul egymás után tűnnek el a süllyesztőben azok az alternatívák, amelyek nem a Gyurcsány-családhoz kötődnek. Minden új részeredmény ezt igazolja.
– mondta az elemző.
Szerinte nem véletlen, hogy az első hétvégén összeomlott a választási rendszer, ami azt hozta magával, hogy az ellenzékhez lazán kötődő, de a választást nagyon váró szavazók nem tudtak voksolni az első napokban és kérdés, hogy ezt később megtették-e egyáltalán. Másrészt az online szavazást, ahol lehet, nehezítették, így például a Momentum fiatal vagy külföldön lakó szavazói – legalább is az elején – nehezen tudtak szavazni.
Az is fontos körülmény ugyanakkor, hogy a kisebb településeken sokkal kevesebb ideig és helyen lehetett szavazni, mint a városokban. Így nyilvánvaló, hogy azok a pártok tudnak jól szerepelni, amelyeknek nagyvárosi, mozgósítható szavazóbázisa van, mint a DK-nak.
Az elemző szerint Jakab Péter gyenge szereplése sem véletlen. Korábban a DK, a Jobbik és a Momentum volt a három legerősebb párt. „A Momentumot azonban Gyurcsányék már januárban lenullázták azzal, hogy bevonták a teljes ellenzéki összefogásba. Jakab Péter és a DK pedig azért szövetkezett a Momentummal szemben, hogy a jelöltállításnál maximalizálják a jelöltjeik számát. Ám ebből is a DK jött ki jól, hiszen ott lehetett több ideig és helyszínen szavazni, ahol a DK az erősebb. Jakabbal elhitették, hogy esélyes, de a szavazóinak nem adtak olyan lehetőséget a voksolásra, mint a nagyvárosi választóknak” – mondta Kiszelly.
Fekete-Győr András szerepléséről és ebből kiindulva az ő és pártja jövőjéről az elemző elmondta: sok függ attól, hogy hány jelöltjük tud nyerni az előválasztáson. A megállapodás szerint a Momentum elnöke az ellenzéki pártlista első öt helyén szerepel, és valószínűleg ezt a lehetőséget nem dobja el, különben kiesne a politikából.
Kiszelly szerint továbbra is egyértelmű, hogy Karácsony Gergely lesz az ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Már csak azért is, mert Dobrev Klárának nincs már tartaléka, Karácsony mögé viszont többen beállhatnak majd. Ráadásul az ellenzék az amerikai mintát követi, egy „magyar Joe Bident” akarnak indítani a választáson.
Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója egyetért azzal, hogy teljes mértékben Gyurcsány Ferencék tervei szerint alakultak a dolgok. „Onnantól kezdve, hogy valószínűleg Dobrev Klára nyeri meg az első fordulót, a DK a későbbi tárgyalásokat tekintve helyzetelőnybe került. Gyurcsány Ferenc van a legjobb alku- vagy akár zsaroló pozícióban a többiekkel szemben” – mondta Boros Bánk.
Az elemző szerint ugyanakkor több kérdést is felvet az egész előválasztás. Először is azt, hogy képesek-e a választóik szemébe nézni az ellenzéki pártok, hiszen először is az ország jelentős részén kész tények elé állították az embereket azzal, hogy egy jelölt indult, vagy esélytelen jelölteket indítottak az esélyesekkel szemben. „Ez már önmagában a demokrácia megcsúfolása, hiszen nem volt valós verseny” – jelentette ki Boros Bánk.
A következő fontos pont pedig a lebonyolítás – folytatta az elemző. Szerinte az, hogy egyenlőtlenek az esélyek, nem adottak a technikai feltételek, bizonytalan és csúszik az adatok feldolgozása, mind az egész előválasztás hitelességét kérdőjelezi meg.
„Felvetődik ezek után az is, hogy lehet-e hinni a közölt eredményeknek, nem történt-e csalás” – tette hozzá.
– fogalmazott az elemző. Kifejtette: kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy az infrastrukturális adottságok között szakadéknyi a különbség. Amíg a nagyvárosokban vagy a fővárosban több helyen is lehetett szavazni, addig vidéken, kistelepüléseken csak alig. Ez vezetett ahhoz, hogy az urbánus közegben erőteljesebben jelenlévő DK tarol a választáson. Most viszont már késő bánat, az előválasztás nyerteseivel kell nekifutni majd az országgyűlési választásnak.
Fontos kérdés ezek után a listás helyek elosztása, hiszen aki most lemaradt, az mind erre akar felkerülni.
Boros Bánk meglepőnek nevezte Márki-Zay Péter helyezését, mert neki volt a leggyengébb szervezeti háttere, hiszen tulajdonképpen egy vidéki város polgármestere, aki létrehozott egy saját mozgalmat.
„A legnagyobb bukás pedig Jakab Péter mellett kétségtelenül Fekete-Győr Andrásé” – mondta Boros Bánk. Mindez úgy sikerült nekik, hogy pártjaik, a Jobbik és a Momentum 2018-ban még azt állították magukról, hogy ők az új politikai generáció.
A nyitóképen: Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára, a DK XI. kongresszusán és ellenzéki előválasztási kampánynyitó rendezvényén a Kongresszusi Központban 2021. augusztus 29-én. (Fotó: MTI/Mohai Balázs)