Sorra dőlnek be az ellenzéki koalíciók az önkormányzatokban

Újabb települések csatlakoztak múlt héten azokhoz, amelyeknél az elmúlt időszakban borult az ellenzéki összefogás, s ezzel akár az önkormányzati választáson megszerzett többség is. Azon túl, hogy ezt az adott település és annak lakói is megsínylik, ezekből kiderül, mennyire működésképtelenek az eredetileg eltérő ideológiai alapokon álló, más beágyazottságú, múltú és támogatottságú pártokból összetákolt szövetségek. A konfliktusokat persze próbálják eltakarni, hiszen

Baján borult a bili

A múlt héten Pécsen és Baján állt a feje tetejére a baloldali összefogás. Ahogy a Mandiner is beszámolt róla, Baján már a járvány utáni első testületi ülésen kettészakadt az eddig is veszekedő baloldali koalíció, amelyet elvileg nagy egyetértésben hozott létre a Momentum, a DK, az MSZP, a Jobbik és Márki-Zay Péter mozgalma. Az ominózus ülésen nem kevesebb történt, mint központi jelentőségű kérdésekben egyszerűen leszavazták a momentumos polgármestert, Nyirati Klárát. Kiderült ugyanis, hogy nem csak a helyi Fidesz-KDNP frakciónak, hanem Nyirati szövetségeseinek is szúrja a szemét a polgármester-asszony évi tizenkét millió forintot felemésztő tanácsadói köre. Nem is fogadták el a korábban testületben, majd most már megbízási szerződések alapján dolgozó tanácsadók szakmai beszámolóját.

A tanácsadókról és a vezetés módszereiről tavaly nyáron már kipakolt az egyik bizottsági tag, a „bajai lángososként” híressé vált Szabó Richárd, aki ellenzéki tüntetéseken is gyakran feltűnt. Szabó egy Facebook-videóban karhatalmi irányítással vádolta a Momentumot, szerinte ami jelenleg zajlik Baján, az miden csak nem demokratikus irányítás. Kitér arra is, hogy a választók nem arra adtak felhatalmazást, hogy „szakértők” és „tanácsadók” irányítsák a várost.

A múlt heti ülésen a Fidesszel szavazó DK-s és jobbikos képviselők azt is megakadályozták, hogy a polgármester a járványhelyzet miatt bevezetett rendkívüli jogrendet kihasználva saját hatáskörében döntve próbáljon eladni egy ikonikus belvárosi ingatlant.

Kizárták egyesületéből a pécsi polgármestert

Pécsen is egyre nagyobb a káosz. A független, ám a Párbeszéd frakciójában ülő országgyűlési képviselő, Mellár Tamás vezette, az ellenzéket tömörítő Mindenki Pécsért Egyesület a minap közleményben jelezte: közgyűlésük kezdeményezte Péterffy Attila polgármester kizárását az egyesületből. Ennek indoka, hogy a választások óta eltelt időszakban

amely szerint a város érdekében, demokratikus módon, az átláthatóság teljes tiszteletben tartása mellett végzi a munkáját.

Ezen kívül elvették a tizennégy baloldali képviselőtől a Mindenki Pécsért Egyesület névhasználati jogát is. Ezt a lépést azzal indokolták, hogy a képviselők elfogadták a pártfrakciószövetség új szabályzatát, amely például kötelező szavazási irányt határoz meg számukra. Jött a folytatás: múlt szombat délután Péterffy sajtóközleményben tudatta, hogy a „város vezetésében eddig is felelősen eljáró 14 képviselő, és az őket jelölő DK, Jobbik, MSZP, Öttorony frakciók mostantól Pécs Jövőjéért néven, frakciószövetségben fognak dolgozni”.

Mindez azt is jelelni, hogy az új szövetségből kihagyták a három momentumos képviselőt, de nem számolnak a nemrég tisztségéből visszahívott DK-s alpolgármesterrel, Bognár Szilviával sem.

Autokrata vezetési stílus a hivatkozási alap Egerben

Egerben már korábban bedőlt az ellenzéki összefogás, a 2019-ben az akkor még jobbikos Mirkóczki Ádámmal többséget szerző Egységben a Városért Egyesületből többen is kiléptek. Bár a hírek szerint már az elejétől feszült volt a viszony a polgármester és a többiek között, Mirkóczki egy korábbi nyilatkozatával verte be az első igazi szöget a baloldali összefogás koporsójába, amikor kijelentette, hogy már nem tekinti magát az ellenzék részének.

Hivatalosan azonban Mirkóczkit autokrata vezetési stílussal vádolták korábbi támogatói. Tavaly a momentumos Keresztes Zoltán és a független Komlósi Csaba is faképnél hagyta az Egységben a Városért Egyesület frakcióját, így a szervezet elvesztette a közgyűlési többséget. A polgármester idén áprilisban nyilatkozott lapunknak arról, ő nem az országos ellenzéki politikával, hanem kizárólag Eger ügyeivel kiván foglalkozni. Szerinte ezzel húzta ki a gyufát a baloldali pártoknál, illetve az országos vezetésénél.

A pártelnököknek kellett beavatkozniuk

Az egyik leglátványosabb adok-kapoknak Göd volt tavaly a színhelye. A vezetésen belül kialakult feszültség első felvonása az volt, amikor a momentumos Balogh Csaba polgármester le akarta váltani két alpolgármesterét, a DK-s Lőrincz Lászlót, illetve az LMP-s Fülöp Zoltánt, miután szerinte nem látták el megfelelően feladataikat. Az alpolgármesterek szerint viszont éppen Balogh alkalmatlan a feladatára. Balogh nem jár sikerrel, így inkább megnyirbálta a helyettesek jogosultságaikat.

Erre a polgármesterrel elégedetlen pártok önálló frakciót alapítottak, és fegyelmi eljárást akasztottak Balogh nyakába, sőt fel is függesztették. A kedélyeket csak borzolta, hogy a DK szerint egy hangfelvétel azt bizonyította, hogy Balogh fideszes alpolgármesterekre akarta cserélni addigi helyetteseit. A helyzet végül olyan komolyra fordult, hogy Gyurcsány Ferenc és Fekete-Győr András külön egyeztetett róla, ám ettől függetlenül a jogi helyzet tisztázása még sokáig elhúzódott.

Ami a vidéket illeti, voltak kemény belső ellenzéki csörték Érden, Vácon és Szolnokon is.

Botrányos testületi ülések a kerületekben

Több fővárosi kerületben sem rózsás a helyzet. A Baranyi Krisztina vezette ferencvárosi testületben folyamatos a feszültség a választást megnyerő ellenzéki összefogáson belül. Tavaly nyáron az MSZP és a DK jelentette be, hogy kivonulnak az együttműködésből és csak egyedi ügyek mentén támogatják a polgármestert.

Az ellentétek azonban tovább éleződtek, egymást követték a botrányos testületi ülések. Az egyik csúcspontot egy tavaly szeptemberi alkalom jelentette, amelyen Baranyi szinte mindenkinek nekiment, a DK-n és az MSZP-n kívül a Momentumnak is, de a jobbikos képviselőt is sikerült lenáciznia. Az esetről részletesen beszámoló ferencjozsef.blog akkori tudósítása szerint a baloldali képviselők befeszültek, és a lényeges kérdésekben a polgármester ellen szavaztak.

Barátokra és propagandára megy el a pénz

Van baj Terézvárosban is, ahol újabban szintén azzal vádolják szövetségesei a momentumos Soproni Tamás polgármestert, hogy önkényesen gyakorolja a hatalmát. Ahogy a kontra.hu nemrég megírta: a kerületvezető barátainak ad busás megbízásokat, de szórja a pénzt saját propagandájára is. 

A feszültséget mindennél jobban jelezte, hogy

Márciusban Soproni újra tengelyt akasztott a szocialistákkal, miután lemondásra szólította fel képviselőjüket, Bálint Györgyöt. A polgármester ezt azzal indokolta, hogy Bálint fiktív szerződéssel próbálta menteni az MSZP kerületi elnökének, az Andrássy úti ingatlanmutyikban elítélt Hatvani Csabának a vagyonát, és így tizennégy millió forintos kárt okozhatott volna az önkormányzatnak. Bár a képviselő nem mondott le, bizottsági tisztségeitől megfosztották.

Gyurcsány az egyetlen, aki tudja mit akar 

Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója a Mandinernek kifejtette: 2019-ig tét nélkül kritizálhatták a kormányt és játszhattak „összefogósdit” az ellenzéki oldalon. Az abban az évben megtartott önkormányzati választás nyomán aztán egyes helyeken vezető pozícióba kerültek, posztokról, költségvetésről, pénzek elosztásról kellene dönteniük, emellett koordinálni a szélrózsa minden irányából érkező személyek és pártok együttműködését.

Amikor politikusok hatalom közelébe kerülnek, óhatatlanul megjelennek a konfliktusok pártok és személyek között is. Jó esetben szakpolitikai kérdésekben, rossz esetben a források elosztásáról.

– fogalmazott mindezzel kapcsolatban az elemző. Boros Bánk szerint tulajdonképpen mindegy, mi a tényleges oka a feszültségeknek, az a kérdés, képesek-e az önkormányzati vezetésre az ellenzéki pártok vagy sem. Ezek a helyzetek pedig szerinte azt is megmutatják, hogy helyben nem lehet felülről irányított pártérdekek alapján döntéseket hozni vagy együttműködni.

Az egész történetet fűszerezi, hogy most jönnek az előválasztások és a felkészülés a jövő évi országgyűlési választásra, ami vagy felerősítheti az eddigi feszültségeket vagy újabb törésvonalat eredményez, amit jól példáz például Molnár Gyula vagy Szakács László esete – hívta fel a figyelmet a Médianéző igazgatója. 

Boros Bánk is egyetért abban, hogy ha kicsiben ilyen feszültségek tapasztalhatók, akkor ez nagyban, egy esetleges kormányzati szerepben sem kerülhető el. Bár az elemző figyelmeztet: ilyen a hatalom össze tudja tartani a szereplőket.

Ugyanakkor az az alaptétel is igaz, hogy minél több a szereplő az ellenzéki térfélen, annál nagyobb az esélye a konfliktusnak – tette hozzá. Ráadásul nem csak pártok, hanem személyek együttműködéséről is szó van.

Az elemző szerint a pártokat tekintve ezeknek a konfliktusoknak is Gyurcsány Ferenc a haszonélvezője, neki áll érdekében a zűrzavar.

Gyurcsány tudja hogy mit akar, akkor is ha győznek és akkor is, ha veszítenek 2022-ben. Mindkét esetben maximalizálni akarja a hatalmát. A többieknek viszont nincsenek ilyen vízióik, még azt sem tudják holnap mi lesz, el vannak foglalva a mindennapi konfliktusokkal.

A nyitóképen: az ellenzéki pártelnökök és frakcióvezetők a Parlamentben (Facebook)