Egy magyar szurkoló beszámolója.
Ódor János László egy ismerőse történetét oszottta meg a Kontrán. Úgy alakult, hogy Tamás a hazai Eb-meccseken túl Münchenbe is szerzett jegyet, és a réges-régi pozsonyi meg francia túrák után ismét idegenben szurkolhatott a nemzeti csapatnak.
Tamás azt mesélte: arra, hogy a 1992-es Slovan-Fradi állami szinten szervezett-diktált magyarvadászatának egy legyengített verzióját élhetik át Münchenben 29 évvel később, még ő se számított. „Ment az erőfitogtatás: a vonaton kétszer is lefotózták a személyinket. A pályaudvaron körbevettek, még egyszer lefotózták az iratainkat. Kérdezni akartam a rendőrtől és mutattam az egyik irányba, az meg rábaszott a karomra. Apró faszságokkal végig baszogattak” – mondta.
Folyamatosan ment a provokálás
Azt írják, persze nem a fizikai erőszak volt a jellemző. Pszichológiai és adminisztratív szinten is ment a vegzálás. „Csak aznapi negatív teszttel engedtek be a stadionba, amit egy külön appba kellett feltölteni. Az alkalmazás (Luca) amúgy egy vicc. Eredetileg pizzarendelésre használják, ha Magyarországon lett volna, mindenki szétfikázná.
Tévét néztünk előző este, végig csak a homofób magyarozás ment.
Orbán Viktor kedvenc sportja a foci, a befizetett adóból fizeti meg az EU-s pénzekből!”
Hozzátette: „Nem engedtek minket vonulni. Volt a Wienerplatzon két magyar rendőr, ők is azt mondták, hogy nem értik az egészet; két napja velük is undorítóan parasztok a kollégák. Folyamatos provokáció: vonulás helyett buszoztatás, a pályaudvaron óriási szivárványos zászló, de máshol is. A stadionban
beküldtek pár provokátort a magyar szektorba LMBT-zászlót lengetni: a rendőrök le se szarták.
Ugyanazt a budit használtuk: nem volt elkülönítve a német és a magyar tábor. Csak arra vártak , hogy balhé legyen. A stadionban nem árultak alkoholt, az egyik rendező állítása szerint csak ezen a meccsen nem. Visszafelé a metrón volt egy középkorú hölgy. Egyszercsak megszólal: az én fiam szerezte a 2. gólt amúgy. Isten áldja a Schäfer Anyukát!”
„Mintha a Blahán lennék”
Tamás így folytatta: „Münchenben meg úgy éreztem magamat, mintha a Blahán lennék. Elmentünk a Hofbräuhausba – turista-lehúzóhely – láttam, ahogyan az egyik hátsó kieső részben
a pincér zsonglőrködik a hanzlival (maradék, nagyrészt lefejtett habból összekotyvasztott sör).
Megsértődött, amiért szóltam neki. Amúgy egy felszolgáló se volt német: az egyik magyar pincércsaj próbálta erőltetni az FFP2-es maszkot, holott rajta is papír volt. Azt mondja: csak a vendégeknek kötelező, haha.”
Elmondta: „A szivárványmaszkos németeknek simán beszólogattunk mi is. Mindenhol a maszkon rugóztak amúgy. Az Allianz Arenában elviekben csak minden 5. székre lehetett volna leülni és maszkban... persze mindenki leszarta. A kapuk mögött, így a magyar szektorban is még jó előre leragasztották a többi széket, ez se érdekelt senkit. A nézőtér többi részén nem ragasztgattak, mi volt itt a logika?”
Fotó: MTI
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Magyar Péternek München és Strasbourg előbb került sorra, mint Erdély, pedig az erdélyi körutat már tavaly őszre beígérte, de nem lett belőle semmi.
Nem csak a fogyasztást és a terjesztést, hanem a drogok népszerűsítését is tiltja a kormánypártok által benyújtott Alaptörvény-módosítás. Szakvélemény.
Van, akinek még ez sem áll jól.
A Szeptember 5 című film sajátos nézőpontból közelít az 1972-es müncheni olimpia túszdrámájához.
A Telex riportere feldobott egy magas labdát, amit nem sokáig hagyott a levegőben a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Ne engedjük, hogy e véres propaganda és ezek az elnyomó gondolatok visszatérjenek a közéletbe.
Bánhidi Bence szerint csapatának amúgy is jobban megy idén idegenben.
