Volt más út, mint a kiegyezés? – MANDINER PODCAST

2021. május 22. 14:50

Kossuth Lajos 154 éve írta meg Cassandra-levelét, amelyben megjósolta az Osztrák-Magyar Monarchia bukását. Létezett más járható út, mint a kiegyezés? – erre kerestük a választ Tarján Tamással, a Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársával.

2021. május 22. 14:50
null

A kiegyezés a mai napig egy megosztó esemény a magyar történelemben. Valakik a 48-as eszmék elárulását és a trianoni tragédia okait látják a kiegyezéssel létrejövő dualista rendszerben. Mások a „boldog békeidők” kezdetét, a gazdasági fejlődés alapjait kötik az 1867-es kompromisszumhoz. A kortársak körében sem volt egyöntetűen pozitív fogadtatása a szabadságharcot külső segítséggel leverő Ferenc Józseffel történő megbékélésnek. A megegyezést bíráló kortársak között volt Kossuth Lajos is, aki az 1867-es Cassandra-levélben adott hangot elégedetlenségének.

Mit rótt fel a Cassnadra-levélben Kossuth Deáknak? Vajon az emigrációban lévő kormányzó képes volt alternatívát nyújtani a kiegyezés helyett? – ilyen és hasonló kérdésekre kerestük a választ Tarján Tamással, a Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársával.

„Kossuth képviselte az illúziókat és a vágyálmokat, s a Ferenc József-i Magyarország képviselte az azért nem annyira rossz valóságot. Ezt a kettőt nem lehetett összeegyeztetni, de ha a kettő összecsapott, akkor abból a gyakorlatban Kossuth került ki vesztesként. Az ő politikai elképzeléseire, az ő magyar jövőjére a politikai elit már az 1860-as években nemet mondott. Amikor kiszivárogtatták a Dunai Konföderációnak a tervét, akkor a magyar politikai elit, nem csak a Deák-i liberálisok, hanem az Apponyi György-féle konzervatívok is azt mondták, hogy ezt köszönjük, nem kérjük. Ismerős talán az a híres megszólalás a korszak egyik politikusától, hogy ha Bécsbe is mehetek egyezkedni, akkor miért akarnék Belgrádba vagy Bukarestbe utazni. Ez nagyon jól megmutatja a magyar politikai gondolkodást ebben az időszakban” – hangzik el a beszélgetés során.

Hallgassa meg a teljes adást!

Műsorunk az alábbi felületeken is elérhető:

Spotify

Google Podcasts

RadioPublic

Breaker

Apple Podcast

Overcast

Pocket Casts

 

Összesen 38 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ekeke
2021. május 23. 08:34
A kiegyezés az pontosan olyan szemfényvesztés volt mint manapság az unió. Akkor is a látszólagos fellendülés közepette lehetővé tették galicianerek milliós beozonleset,"emancipáció" jelszóval a szerencsétlen ország elfoglalását,kifosztasat.Es kevesebb mint fél évszázad után a habsburgok és a német birodalom képviselői belerangattak Magyarországot az első világháborúba.Az ismert következményekkel.Megerte, így utólag végiggondolva?
Magyarok Pásztora
2021. május 22. 22:12
Volt. A habsburgoknak volt fontosabb.
tolan
2021. május 22. 20:40
"Kossuth Lajos élete meglehetősen monoton. Született Monokon!" (Kosztolányi Dezső) Aztán elsikkasztotta az árvák pénzét, ami miatt kénytelen volt elmenekülni Zemplén vármegyéből és meg sem állt a pozsonyi országgyűlésig! Ez a kettő apró momentum alapjaiban határozta meg pályáját és hosszú életét...
Akitlosz
2021. május 22. 19:18
"... Nemzetnek lehet elnyomást türnie, de jogai valósitásának reménye iránt semmi körülmények közt nem szabad kétségbe esnie, s azért, mert valamely jogát nyomban nem képes valósitani, nem szabad arról önként, örök időkre lemondani. Én, ki nemzeteknél uralkodóik irányában a jogfeladást soha sem tartom sem szabadnak, sem kénytelenségnek, igyekeztem magamat mennyire embertől kitelhetik, a Te álláspontodba belegondolni, s a vélt kénytelenségnek még csak árnyékát sem vagyok képes fölfedezni; hanem látom azt, hogy a magyar nemzet éppen azon perczet választja kétségbe esni állami jogainak teljes valósithatása felett, midőn minden nemzet, a nagy Angliától a kis Crétáig, érzi, hogy a kor szelleme, kor iránya s a politikai viszonyok a jogvisszaszerzésnek vagy a jogfejlesztésnek kedvezők. Ilyenkor mond le Magyarország legbecsesebb állami jogairól és lemond oly módon, lemond, magát oly politikának eszközeül szegődtetve, mely szomszédainkat ugy nyugat mint kelet felé ellenségeinkké teszi; a nemzetiségi belkérdés kielégitő megoldását, a Horvátországgali kiegyezkedést lehetetleniti, s szemlátomást közelgő európai bonyodalmaknál hazánkat a vetélkedő ambitióknak czéltáblául tüzi ki. ... "
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!