Kossuth Lajos 154 éve írta meg Cassandra-levelét, amelyben megjósolta az Osztrák-Magyar Monarchia bukását. Létezett más járható út, mint a kiegyezés? – erre kerestük a választ Tarján Tamással, a Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársával.
A kiegyezés a mai napig egy megosztó esemény a magyar történelemben. Valakik a 48-as eszmék elárulását és a trianoni tragédia okait látják a kiegyezéssel létrejövő dualista rendszerben. Mások a „boldog békeidők” kezdetét, a gazdasági fejlődés alapjait kötik az 1867-es kompromisszumhoz. A kortársak körében sem volt egyöntetűen pozitív fogadtatása a szabadságharcot külső segítséggel leverő Ferenc Józseffel történő megbékélésnek. A megegyezést bíráló kortársak között volt Kossuth Lajos is, aki az 1867-es Cassandra-levélben adott hangot elégedetlenségének.
Mit rótt fel a Cassnadra-levélben Kossuth Deáknak? Vajon az emigrációban lévő kormányzó képes volt alternatívát nyújtani a kiegyezés helyett? – ilyen és hasonló kérdésekre kerestük a választ Tarján Tamással, a Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársával.
„Kossuth képviselte az illúziókat és a vágyálmokat, s a Ferenc József-i Magyarország képviselte az azért nem annyira rossz valóságot. Ezt a kettőt nem lehetett összeegyeztetni, de ha a kettő összecsapott, akkor abból a gyakorlatban Kossuth került ki vesztesként. Az ő politikai elképzeléseire, az ő magyar jövőjére a politikai elit már az 1860-as években nemet mondott. Amikor kiszivárogtatták a Dunai Konföderációnak a tervét, akkor a magyar politikai elit, nem csak a Deák-i liberálisok, hanem az Apponyi György-féle konzervatívok is azt mondták, hogy ezt köszönjük, nem kérjük. Ismerős talán az a híres megszólalás a korszak egyik politikusától, hogy ha Bécsbe is mehetek egyezkedni, akkor miért akarnék Belgrádba vagy Bukarestbe utazni. Ez nagyon jól megmutatja a magyar politikai gondolkodást ebben az időszakban” – hangzik el a beszélgetés során.
Hallgassa meg a teljes adást!
Műsorunk az alábbi felületeken is elérhető:
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színész és érdemes művész egy mélyinterjúban őszintén vallott a politikához fűződő kapcsolatáról.
A mai útátadást úgy is tekinthetjük, hogy összekötöttük a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
A válogatott védő felbontja a szerződését Cipruson és Magyarországra igazol.
Történelmet írt az ukrán bokszoló.
