Hack Péter: Polgárháborús helyzetet idézhet elő, ha valaki kétharmad nélkül kezd alkotmányozni

Mostanában nagy nyilvánosságot kap különböző felületeken, mit kezdene az ellenzék akkor, ha egyszerű mandátumtöbbséggel hatalomra kerülne 2022 áprilisában. Fleck Zoltán szerint néhány napra fel lehet függeszteni a jogállamot, Vörös Imre szerint az Országgyűlésnek át kell vennie az Alkotmánybíróság jogköreit, és érvényteleníteni az Alaptörvény rendelkezéseit. Schiffer András szerint ez veszélyes precedenst teremtene.

Bárándy Péter és Szentpéteri Nagy Richárd a múlt héten beszéltek a témáról az ATV-ben, amely most meghívta Hack Péter volt országgyűlési képviselőt, jogtudóst is.

Mi minden lenne érvénytelen?

Hack Péter nem ért egyet Elek István állításával, amely szerint 2010 után a Fidesz lopakodó államcsínyt hajtott végre. Szerinte egy feles többséggel elindított alkotmányozás, illetve az elmúlt 12 év jogrendszerének semmissé nyilvánítása egy sor kérdést felvet. Azzal egyetért viszont, hogy az Alaptörvény elfogadását nem előzte meg társadalmi vita, ahogy a rendszerváltó alkotmány elfogadását sem, az alkotmányozást mindkét esetben utólag legitimálták a választók, de az ellenzéki politikusok is legitimálták azzal, hogy részt vesznek az Országgyűlés munkájában.

Mint kifejtette, a magyar választási rendszer a győztesnek kedvez 1990 óta. Nem véletlen, hogy az 1990 óta eltelt a 8 parlamenti ciklusból 4 ciklusban kétharmada volt a kormányzó erőknek – emlékeztetett. Megvan tehát az esély arra, hogy 2022-ben a győztes kétharmadot szerezzen, erre az ellenzéknek is van lehetősége. Hack felidézte, hogy 2010-ben a listás szavazatok 54, 2014-ben 45, 2018-ban közel 50 százalékával szerzett kétharmadot a Fidesz. „Ennyit az ellenzék is tud szerezni 2022-ben” – mondta Hack Péter, aki szerint ez lenne a legtisztább helyzet, hiszen ekkor lehet alkotmányozni, meg lehet változtatni a nyugdíjrendszert és így tovább. Hozzátette:

ahhoz, hogy egyoldalúan alkotmányozzanak.

„Ha ilyen körülmények között valaki jogellenes eszközöket akar alkalmazni, könnyen nagyobb károkat okozhat, mint amekkora károknak a felszámolására törekszik, voltaképpen polgárháborús helyzethez vezetne” – jelentette ki.

Szerinte egy feles többséggel elindított alkotmányozás, illetve az elmúlt 12 év jogrendszerének semmissé nyilvánítása egy sor kérdést felvet, például: Érvénytelenek az ebben az időszakban hozott bírósági ítéletek? Nem Karácsony Gergely vezeti Budapestet, hiszen őt is az ebben az időszakban lebonyolított választáson választották meg? Visszafizetik a pártok az általuk kapott állami támogatást?

Inkább a kétharmadra törekedjenek!

Hack Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a köztársasági elnöknek alá kell írnia a törvényeket, márpedig az államfőt még a fideszes többség fogja megválasztani valószínűleg. „Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordul, akkor az Alkotmánybíróság, amelyet az ellenzék ma fideszesnek nevez, mit fog lépni?” – tette fel a kérdést.

Elek Istvánnak arra az állítására, amely szerint a Fidesz 2010 után önmagában alkotmányellenes lépéseket tett, ezért az ellenzéknek kötelessége semmissé tenni ezeket a lépéseket, illetve hogy a régi alkotmánynak volt egy ellenállási passzusa, amely szerint a kizárólagos hatalomra törekvés tiltott, és ezt megszegte a Fidesz, Hack Péter úgy reagált: ez egy vélemény, amit nagyon sokan vitatnak, és

részben pedig alkotmánybíróságok, bíróságok, illetve nemzetközi fórumok. Hack Péter szerint ilyesmit, hogy Magyarország ne lenne demokrácia, sehol nem mondtak ki.

A jogtudós mindenkit lebeszélne arról, hogy polgárháborús helyzetet idézzen elő a választás után, ehelyett azt javasolja az ellenzéknek, hogy törekedjen a kétharmad megszerzésére.​

Nyitókép: MTI Fotó, Czeglédi Zsolt