A volt alkotmánybíró szerint az Országgyűlés átveheti az alkotmánybíróság egyes hatásköreit, és így hatályon kívül helyezheti az „önkényuralmat szolgáló” törvényeket.
Az elmúlt időszakban az ellenzéki politikusok és a baloldali véleményformálók egyre többször beszélnek arról, hogy ha megnyerik a 2022-es országgyűlési választást, lebontják a jelenlegi államrendet, „rendszert fognak változtatni”. Erre vonatkozóan számos különböző elképzelés látott napvilágot, amelyet a témában megjelent cikkünkben ismertettünk részletesen.
Az új parlament elvehetné az Alkotmánybíróság egyes hatásköreit Vörös Imre szerint
Így tett a Klubrádió „Megbeszéljük” című műsorának legutóbbi adásában Bolgár György vendégeként Vörös Imre is. Azt fejtegették, hogy az új Országgyűlésnek „helyre kell állítania a jogállamiságot”. Az egykori alkotmánybíró úgy véli, a régi alkotmányból átvett, az Alaptörvény C) cikk 2. bekezdése által megfogalmazott, a közhatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvés tilalmával számos törvény ellentétes, és így hatályon kívül kell helyezni.
Mivel az erre vonatkozó indítvány 2012-ben az Alkotmánybíróság elutasította, ezért az erre vonatkozó hatáskört az Országgyűlés, ahogy adta, el is veheti az Alkotmánybíróságtól, és erre akár kétharmados többség nélkül is van lehetősége – érvel Vörös. Ez alapján szerinte az országgyűlési többség a C) cikk 2. bekezdés alkalmazásának hatáskörét átvéve a szerinte önkényuralomra való törekvést szolgáló törvényeket, így akár magát az Alaptörvényt is felülbírálhatja, megsemmisítheti. Vagyis
és nem törvényeket alkotna, hanem határozatokat hozna, ami nincs kétharmadhoz kötve.
Problémás a volt alkotmánybíró koncepciója
A volt alkotmánybíró elképzelése több sebből is vérzik. Azt, hogy a 2010 utáni rendszer törvényeivel az „önkényuralomra törekedett”, vagy ilyesmit akart megvalósítani,
Magának az Alaptörvénynek a felülbírálása pedig soha nem látott veszélyes precedenst teremtene, ráadásul a mai ellenzéki pártok minden tagja legitimálta Magyarország legfőbb jogforrását, nemcsak az esetleges hivatali esküvel, hanem azzal, hogy használja az azokban lefektetett intézményeket. Például részt vesz a választásokon.
Ha magát, a szűkebb értelemben vett jogi rendet nézzük, akkor is abszurd Vörös javaslata: a jogállamiság eszméjével szemben teljesen idegen, egyenesen annak egyik elemét, a hatalmi ágak megosztását sértené, ha a törvényhozó hatalom átvenné a bírói hatalmi ág hatásköreit.
ami megint csak ellenkezik a jogbiztonsággal, a sokat emlegetett jogállamiság másik alapelvével.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
„Emberellenes, idegengyűlölő álláspontjuk” miatt.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
