A volt alkotmánybíró szerint az Országgyűlés átveheti az alkotmánybíróság egyes hatásköreit, és így hatályon kívül helyezheti az „önkényuralmat szolgáló” törvényeket.
Az elmúlt időszakban az ellenzéki politikusok és a baloldali véleményformálók egyre többször beszélnek arról, hogy ha megnyerik a 2022-es országgyűlési választást, lebontják a jelenlegi államrendet, „rendszert fognak változtatni”. Erre vonatkozóan számos különböző elképzelés látott napvilágot, amelyet a témában megjelent cikkünkben ismertettünk részletesen.
Az új parlament elvehetné az Alkotmánybíróság egyes hatásköreit Vörös Imre szerint
Így tett a Klubrádió „Megbeszéljük” című műsorának legutóbbi adásában Bolgár György vendégeként Vörös Imre is. Azt fejtegették, hogy az új Országgyűlésnek „helyre kell állítania a jogállamiságot”. Az egykori alkotmánybíró úgy véli, a régi alkotmányból átvett, az Alaptörvény C) cikk 2. bekezdése által megfogalmazott, a közhatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvés tilalmával számos törvény ellentétes, és így hatályon kívül kell helyezni.
Mivel az erre vonatkozó indítvány 2012-ben az Alkotmánybíróság elutasította, ezért az erre vonatkozó hatáskört az Országgyűlés, ahogy adta, el is veheti az Alkotmánybíróságtól, és erre akár kétharmados többség nélkül is van lehetősége – érvel Vörös. Ez alapján szerinte az országgyűlési többség a C) cikk 2. bekezdés alkalmazásának hatáskörét átvéve a szerinte önkényuralomra való törekvést szolgáló törvényeket, így akár magát az Alaptörvényt is felülbírálhatja, megsemmisítheti. Vagyis
és nem törvényeket alkotna, hanem határozatokat hozna, ami nincs kétharmadhoz kötve.
Problémás a volt alkotmánybíró koncepciója
A volt alkotmánybíró elképzelése több sebből is vérzik. Azt, hogy a 2010 utáni rendszer törvényeivel az „önkényuralomra törekedett”, vagy ilyesmit akart megvalósítani,
Magának az Alaptörvénynek a felülbírálása pedig soha nem látott veszélyes precedenst teremtene, ráadásul a mai ellenzéki pártok minden tagja legitimálta Magyarország legfőbb jogforrását, nemcsak az esetleges hivatali esküvel, hanem azzal, hogy használja az azokban lefektetett intézményeket. Például részt vesz a választásokon.
Ha magát, a szűkebb értelemben vett jogi rendet nézzük, akkor is abszurd Vörös javaslata: a jogállamiság eszméjével szemben teljesen idegen, egyenesen annak egyik elemét, a hatalmi ágak megosztását sértené, ha a törvényhozó hatalom átvenné a bírói hatalmi ág hatásköreit.
ami megint csak ellenkezik a jogbiztonsággal, a sokat emlegetett jogállamiság másik alapelvével.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Pompás élvezet lesz nézni ezeknek a pofáját a választás éjszakáján, amikor eltakarodnak.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
A Mészáros Lőrinc részvényeivel bennfentes kereskedő tőzsdespekuláns ma „közönséges bűnözőnek” nevezte Orbán Viktort.
Célba ért Orbán Viktor és Szijjártó Péter terve.
Replika Hoppál Hunorral, 2025-ben utoljára. Az elmúlt időszak legjobb pillanatait mutatjuk be összeállításunkban.
Ömlik a pénz a magyar családokhoz. Ígéretek helyett valóság.
Az amerikai alelnök egy rövid ideig visszatért eredeti foglalkozásához.
