A volt alkotmánybíró szerint az Országgyűlés átveheti az alkotmánybíróság egyes hatásköreit, és így hatályon kívül helyezheti az „önkényuralmat szolgáló” törvényeket.
Az elmúlt időszakban az ellenzéki politikusok és a baloldali véleményformálók egyre többször beszélnek arról, hogy ha megnyerik a 2022-es országgyűlési választást, lebontják a jelenlegi államrendet, „rendszert fognak változtatni”. Erre vonatkozóan számos különböző elképzelés látott napvilágot, amelyet a témában megjelent cikkünkben ismertettünk részletesen.
Az új parlament elvehetné az Alkotmánybíróság egyes hatásköreit Vörös Imre szerint
Így tett a Klubrádió „Megbeszéljük” című műsorának legutóbbi adásában Bolgár György vendégeként Vörös Imre is. Azt fejtegették, hogy az új Országgyűlésnek „helyre kell állítania a jogállamiságot”. Az egykori alkotmánybíró úgy véli, a régi alkotmányból átvett, az Alaptörvény C) cikk 2. bekezdése által megfogalmazott, a közhatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvés tilalmával számos törvény ellentétes, és így hatályon kívül kell helyezni.
Mivel az erre vonatkozó indítvány 2012-ben az Alkotmánybíróság elutasította, ezért az erre vonatkozó hatáskört az Országgyűlés, ahogy adta, el is veheti az Alkotmánybíróságtól, és erre akár kétharmados többség nélkül is van lehetősége – érvel Vörös. Ez alapján szerinte az országgyűlési többség a C) cikk 2. bekezdés alkalmazásának hatáskörét átvéve a szerinte önkényuralomra való törekvést szolgáló törvényeket, így akár magát az Alaptörvényt is felülbírálhatja, megsemmisítheti. Vagyis
és nem törvényeket alkotna, hanem határozatokat hozna, ami nincs kétharmadhoz kötve.
Problémás a volt alkotmánybíró koncepciója
A volt alkotmánybíró elképzelése több sebből is vérzik. Azt, hogy a 2010 utáni rendszer törvényeivel az „önkényuralomra törekedett”, vagy ilyesmit akart megvalósítani,
Magának az Alaptörvénynek a felülbírálása pedig soha nem látott veszélyes precedenst teremtene, ráadásul a mai ellenzéki pártok minden tagja legitimálta Magyarország legfőbb jogforrását, nemcsak az esetleges hivatali esküvel, hanem azzal, hogy használja az azokban lefektetett intézményeket. Például részt vesz a választásokon.
Ha magát, a szűkebb értelemben vett jogi rendet nézzük, akkor is abszurd Vörös javaslata: a jogállamiság eszméjével szemben teljesen idegen, egyenesen annak egyik elemét, a hatalmi ágak megosztását sértené, ha a törvényhozó hatalom átvenné a bírói hatalmi ág hatásköreit.
ami megint csak ellenkezik a jogbiztonsággal, a sokat emlegetett jogállamiság másik alapelvével.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Ami legjobban tetszik, az az elszánt hevület egy tisztább közélet megteremtésére.
Különben úgy járnak, mint az olasz fasizmus, amire ránézett Göbbels doktor, és azt mormogta magában, hogy ez félmunka.
Az LMP és az Ab volt elnöke beszélt a testület jövőjéről.
Hajrá, TISZA, lássuk, milyen ezzel szemben egy valódi kormányzati siker! Francesca Rivafinoli írása.
Összeférhetetlenség, határozatképtelenség, alkotmánymag és a köztársasági elnök mandátumának kérdése – ezek körül forog az a vita, amely a Köztér szerint az Alkotmánybíróság falain belül zajlik.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az alkotmányosság és a törvényesség utolsó védvonalához, az Alkotmánybírósághoz fordult.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
