Köztük nyolcezer diák vonják vissza.
Az amerikai Trump-kormányzat közölte, hogy január óta több tízezer vízumot vont vissza, elsődleges okként bűncselekményeket jelölve meg – írja a Fox News.
A külügyminisztérium csütörtökön bejelentette, hogy idén 80 ezer vízumot vontak vissza eddig, megjegyezve, hogy ez több mint kétszerese a tavaly visszavont vízumok számának. Az érintett vízumok között több mint 8000 diákvízum volt.
Több mint 16 ezer vízumot vontak vissza ittas vezetés, több mint 12 ezret testi sértés és több mint 8 ezret lopás miatt.
„Az ígéretek be lettek tartva” – írta a külügyminisztérium az X-en, hozzátéve, hogy Donald Trump elnök és Marco Rubio külügyminiszter „mindig az amerikai nép biztonságát és érdekeit helyezi előtérbe”.
A külügyminisztérium visszavonhatja a vízumot olyan okokból, mint a túltartózkodás, bűncselekmény elkövetése, a közbiztonság veszélyeztetése, bármilyen formában történő terrorista tevékenységben való részvétel vagy terrorszervezet támogatása.
A kormányzat tág értelemben definiálta a terrorizmus támogatását,
beleértve az Egyesült Államok Izrael és a zsidó állam katonai fellépése iránti támogatásának kritikáját, valamint a palesztinok melletti kiállást.
A szövetségi kormányzat korábban ezt indokként használta fel a vízumok visszavonására.
Hivatalába való visszatérésének első napján Trump végrehajtási rendeletet írt alá annak biztosítására, hogy a vízumbirtokosok „ne tanúsítsanak ellenséges magatartást Amerika állampolgáraival, kultúrájukkal, kormányukkal, intézményeikkel vagy alapelveikkel szemben, és ne támogassák, segítsék és ne támogassák a kijelölt külföldi terroristákat és a nemzetbiztonságunkat fenyegető egyéb veszélyeket”.
A nyár folyamán az amerikai külügyminisztérium bejelentette: kérni fogják a kérelmezőket, hogy tegyék nyilvánossá közösségimédia-fiókjaikat a kormányzati megfigyelés érdekében, és a kérelmezőkkel folytatott interjúk alapján fogják megállapítani, hogy kik jelenthetnek veszélyt a nemzetbiztonságra.
Fotó: NurPhoto via AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
