Hogyan működik a védettségi igazolvány?

A február közepétől elérhető védettségi igazoványok április közepéig leginkább csak afféle díszként szolgáltak: lehetett velük pózolni a közösségi médiában, akinek erre volt hajlama, kinevethette, hogy egy héttel az oltás után kapta meg, és még nem is védett valójában, hiszen nem telt el az ehhez szükséges idő – vagy netán öt hónappal azután, hogy átesett a Covid-betegségen, és már csak hetekig érvényes. Az ellenzéki sajtó egy részének fő gondja akkor még az volt, hogy szerintük pénzkidobás és semmire sem jó a védettségi igazolvány, valamint sok szó esett arról is, hogy külföldön elfogadják-e a kis plasztikkártyát – utóbb vannak arra utaló jelek, hogy igen.

Aztán a miniszterelnök április elején bejelentette, hogy 4 millió beoltottnál a nyitás következő fázisa jön, illetve később azt is felsorolta, hogy milyen szolgáltatások lesznek a kártya bemutatásához kötve: látogathatóak lesznek a színházak, a tánc- és zeneművészeti események, a cirkuszok, a mozik,  az edző és fitnesztermek, az uszodák, a közfürdők, a jégpályák, az állatkertek, a vadasparkok, a kalandparkok, a vidámparkok, a játszóházak, múzeumok, könyvtárak, a sportesemények, az éttermek teraszai után azok belső helyiségei és a szállodák.

Ezzel a védettségi igazolvány a figyelem középpontjába került. És természetesen jöttek a politikai jellegű támadások: a jobbikos Szilágyi Györgynek a koncentrációs táborok ugrottak be az intézkedések kapcsán, mások a költségeit firtatták, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pedig a frissen rehabilitált DK-s Czeglédy Csabával és a Mi Hazánkkal egyetemben közölte, diszkriminatív és alkotmányellenes a védettségi igazolvány léte, hamis biztonságérzetbe ringatja az embereket (szerzőnk csattanós válasza itt olvasható erre), Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese ugyanakkor leszögezte,

amelyeket most ennek birtokában igénybe lehet venni. Ugyanakkor további kérdéseket vet fel az ezzel kapcsolatos adatkezelés: milyen jogai és kötelezettségei vannak egy étteremnek? Elkérheti a munkaadó az igazolást? Valóban védett az, aki csak egy hete kapott oltást, de már megjött a kártyája?

A Mandiner az adatvédelmi-alkotmányos és a gyakorlati szempontból felmerülő kérdésekre igyekezett összeszedni a szükséges tudnivalókat.

Meg nem kapott védettségi igazolványok

Védettségi igazolványt oltás után automatikusan kap az ember, elvileg 8 munkanapon belül. Ha mégsem, az EESZT rendszerében érdemes ellenőrizni, rögzítették-e elektronikusan az oltást, ha nem, reklamálni kell (részletek itt), de mint Orbán Viktor péntek reggel elmondta, az Operatív Törzs dolgozik már a megoldáson.

Lejárt védettségi igazolványok

Három módon szerezhető védettség a jelen jogszabályok szerint, ezek közül az oltás csak az egyik: ebben az esetben az ember olyan védettségi igazolványt kap, amelynek nincs lejárati ideje. Ha a betegségen átesett, akkor PCR-teszt vagy szerológiai teszt alapján lehet védett, ezeknek elvileg 6 és 4 hónapos lejárati idejük van. Kritika volt, hogy ez nem hosszabbítható meg (valójában de, némi pénzért újra elvégzett pozitív ellenanyag-vizsgálat ellenében), de tekintettel a beoltottak számának gyors növekedésére, a kérdés hamarosan okafogyottá válik. Oltásnál – véli Péterfalvi – úgyis új kártyát kapnak (mivel a betegség után három hónappal beadható a vakcina, így időbeli hézag sem keletkezik)

Nem is védett még az ember

Gyakori bírálat volt, hogy alkalmanként egyesek hamarabb megkapták a védettségi igazolványt, semmint kialakulhatott volna akár az első oltás utáni viszonylagos védettség, ezzel pedig veszélybe sodorják magukat és másokat is, ha igénybe veszik az igénybe vehető szolgáltatásokat.

Ennek kapcsán lapunknak Péterfalvi Attila NAIH-elnök azt mondta, „felelős állampolgár az igazolványt ilyen téren akkor kezdi használni, amikor tényleg védett; emellett fontos hangsúlyozni, a járványügyi rendelkezések továbbra is érvényben vannak, tehát a teraszokra ki lehet ülni igazolvány nélkül, de maszkot akkor is hordani kell, ahogy a közterületeken”. Hozzátette: úgy tudja, az Operatív Törzs részéről annak felülvizsgálata zajlik, hogy mennyi időn belül kell kézhez kapni az igazolványt, elkerülendő a problémákat, azonban ezek mindeddig elméletiek voltak, hiszen nem is voltak szolgáltatások, amelyekhez szükség lett volna a plasztikkártyára. Emellett érdemes megjegyezni, vakcinánként eltérő, hány nap kell a védettség kialakulásához, amit mindenképpen érdemes megvárni, mielőtt zárt térben akarnánk tartózkodni sok emberrel.

Felnőttek, gyerekek, családok

A gyerekek jelenleg nem olthatóak, így nem kaphatnak védettségi igazolványt sem; ezért nem is elvárható tőlük, hogy ilyennel rendelkezzenek – erről Gulyás Gergely kancelláriaminiszter beszélt bő egy héttel ezelőtt, de a miniszterelnök is megemlítette. Itt a kísérő családtagoknak kell védettségi igazolvány, ennek birtokában a gyermekek is igénybe vehetik a nyitás kapcsán érintett szolgáltatásokat.

Diszkrimináció lenne?

A NAIH elnöke kérdésünkre elmondta, nem osztja a kritikusok azon vádjait, miszerint diszkriminatív lenne a védettségi igazolványok megléte, hiszen a járványveszély csökkentése a cél, s az, hogy bizonyos szolgáltatások csak a többi ember egészségének védelme mellett vehetők igénybe, ezt szolgálja, nem csoportok kirekesztését – valójában pedig tekintettel arra hogy az oltás lehetősége most már tényleg mindenki számára fennáll, csak az nem kaphat védettségi igazolványt, aki nem akar oltakozni.

Ki kérheti el tőlünk és miért?

Mindkét ügyben érdekes, de a meglévő jogszabályokból levezethető jogi helyzet állt elő, ahogy az Adatvédelmi Hatóság állásfoglalása is világos ez ügyben. Mint Péterfalvi elmondja, a munkáltató elkérheti a védettségi igazolványt, mert a Munka Törvénykönyve és a munkavédelmi törvény rendelkezik a munkáltató kötelezettségéről a tekintetben, hogy a munkavégzés körülményei biztonságosak legyenek, így ha egyéni kockázatértékelés után úgy dönt, hogy bizonyos munkakörök vagy személyi körök kapcsán megkívánja a védettségi igazolvány meglétét és bemutatását; ilyenkor a szükségesség és arányosság figyelembevételével korlátozza a magánszférát, és ilyen nyilatkozat megtételére kötelezi a munkavállalót

A NAIH elnöke hozzáteszi: azoknál is szükség lenne hasonló szabályozásra, akik ügyében nem a Munka Törvénykönyve, hanem közszolgálati vagy köztisztviselői, netán vállalkozói jogviszony a munkavégzés alapja.

Mindenesetre a munkáltató nem jogosult lemásolni az igazolványt, az adatokat célhoz kötötten kell kezelnie, nem adhatja ki harmadik félnek, és csak azokat az adatokat rögzítheti, amelyek a védettségi igazoláson szerepelnek. Más kérdés, teszi hozzá Péterfalvi, hogy abból, hogy van-e lejárati idő vagy nincs, a munkáltató következtethet arra, hogy védőoltás vagy a betegségen átesettség az alapja az igazolvány kiállításának.

A szolgáltatások kapcsán ennél is egyszerűbb a dolog, hiszen a kormány jogszabályban rögzítette a védettségi igazolványhoz kötött szolgáltatások listáját, emellett itt adatkezelés sincsen, hiszen egyszerű felmutatással ellenőrzi a szolgáltató a dokumentum meglétét és érvényességét, illetve, hogy az használja-e akié. Itt, mint az elnök kiemeli,

Hozzáférnek a QR-kód alapján más egészségügyi adatokhoz?

Nem. Mint Péterfalvi rámutat, „az applikációval nem nyerhető ki többletadat, csak az látszik, ami egyébként is leolvasható a kártyáról; nem tesz lehetővé belépést az egészségügyi adatokhoz, abban nem lehet innen belépve kutakodni”.

A NAIH-elnök összefoglalóan hozzáteszi: az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Adatvédelmi Testület véleménye szerint a tagállamok védettségi igazolásainak használata jogszabályon kell, hogy alapuljon. Hazánkban ez így történik, 

Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László