A szervezet szerint az igazolvány és a kormány kommunikációja hamis biztonságérzetbe ringatja az embereket.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet Facebook-oldalán foglalta össze aggályait azokról a kedvezményekről, amelyek az oltási igazolványok birtokosait megilletik. Úgy tűnik, a jogvédők egyenesen alaptörvény-ellenesnek tartják a kormány tervezett intézkedését:
„A kártyát mindenki megkapja, akár napokkal az első oltása után is, de ekkor még nem alakult ki a védettsége.
Az igazolvány és a kormány kommunikációja hamis biztonságérzetbe ringatja az embereket. Pedig a védettség csak a második oltás után alakul ki, ezért a kártyát is csak ez után lehetne kiadni” – áll a közleményben.
Hozzátették: „Mindez romba dönti azt a jogi érvelést is, ami megengedi, hogy az igazolvánnyal látogathatók legyenek a közösségi terek. Ha a kártyával rendelkezők is fertőzőképesek, akkor a különbségtétel alapja csak az lesz, hogy kinek van kártyája és kinek nincs. Ez a fajta megkülönböztetés azonban már nem fogadható el, diszkriminatív és így alaptörvény-ellenes.”
Gervai Nóra aggályai
Az Indexnek Gervai Nóra egészségügyi szakjogász fejtette ki a védettségi igazolásokkal kapcsolatos aggályait. A szakember szerint „egyrészt létezik egy időbeli különbségtétel, így a védettségi kártyát, függetlenül attól, hogy pontos ismeretünk lenne a vakcinák hatásosságának időtartamáról, a beoltottaknak határozatlan időre adják ki, míg a betegségen átesettek számára fél évre. Emellett pedig kérdéseket vet fel az is, hogy azok esetében, akik saját maguk igazolják, hogy a betegségen átestek, azoknak a kártya kiváltása pénzbe kerül. A védettségi igazolással kapcsolatban szerinte az is probléma, hogy már az első oltást követő nyolc napon belül postázzák, ami hamis biztonságérzetet ad a beoltottaknak.”
Arányosság és szükségesség
Gervai Nóra szerint az alapjogok korlátozásának van egy kritériumrendszere, így az csak jogos cél érdekében történhet. Ilyen jogos cél lehet a közegészség védelme, illetve az ország gazdasági jóléte. A szakértő szerint a jogos cél nyilvánvalóan megvan, de ezenfelül, az alapjogokat korlátozó intézkedéseknek szükségességi és arányossági követelményeknek is meg kell felelniük. A szükségesség azt jelenti, hogy létezik egy olyan kényszerítő erejű társadalmi igény, ami miatt az alapjog korlátozása szükséges, az arányosság feltétele pedig az, hogy csak a legkevésbé korlátozó módon lehet az alapjogainkat szűkíteni.
Diszkrimináció?
Gervai Nóra szerint
addig mindenképp, amíg az oltást felvenni kívánók teljes köre nem kapta meg a vakcinát. Ha azonban ez a kör – vagyis a KSH jelenlegi adatai szerint a népesség 60 százaléka – beoltatta magát, akkor elértünk egy olyan átoltottsági szintet, ami fölött erre a rendszerre közegészségügyi indokból nincs szükség. Eddig az időpontig pedig a megfelelő gazdaságvédelmi intézkedések, támogatások, munkavállalót és munkáltatót védő szabályok – például a táppénzszabályok átgondolása – kiválthatják a védettségi igazolás bizonytalan rendszerét, írja az Index.
Kép forrása: TASZ YouTube-csatorna
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A magát jogvédőként definiáló szervezet 2024-hez képest magasabb adózott eredményt könyvelhetett el, és nem kevés adományt gyűjtött össze.
„Az, hogy az új parlamenti többség kedvezőnek láthatja a pillanatot a helyi hatalom megszerzésére, nem lehet alkotmányos indok a helyben megválasztott vezetők mandátumának megszüntetésére” – húzta alá a TASZ.
„Rendkívül nehéz helyzetben voltam.”
A variánst már a szennyvízben is azonosították, ami azt jelenti, hogy a vírus valós elterjedése már a vártnál nagyobb lehet.
Az ismert orvos szerint a családi ebédnél soha nem volt téma az oltásellenesség.
Anyám gyerekkorában azért bénult le, mert még nem volt oltás. Felfoghatatlan, de ma meg van olyan hülye szülő, aki azért fizet, hogy ne kapjon kötelező oltást a gyereke – és akad olyan orvos, aki pénzért segít nekik ebben.
A dokumentum külön kitér arra, hogy az iskolákban zajló tanórákon, a pedagógusok és a diákok közötti hivatalos kommunikációban, illetve az intézmények által szervezett különböző programokon az ukrán nyelvet kell használni.
Azoknak ajánlják, akik fontosnak tartják mindazt, ami „Magyarországot a nagyok közé emelte”.
