Szita Károly: A kormány nem politikai alapon támogatja az önkormányzatokat

Az ellenzéki települések vezetői erősen támadják a kormányt az iparűzési adó (ipa) csökkentése miatt. Azt külön szóvá teszik, hogy az önkormányzati szövetségek közül egyedül a Megyei Jogú Városok Szövetségével (MJVSZ) tárgyalt erről előzetesen a kabinet. Nem tartja jogosnak a többi önkormányzati szövetség felháborodását, hogy kimaradtak az egyeztetésből?

Miniszterelnök úr a MJVSZ vezetését hívta meg még a karácsonyi ünnepek előtt egy tárgyalásra, amelyen részt vett rajtam kívül az ellenzéki vezetésű Pécs polgármestere mint a szövetség társelnöke, továbbá Debrecen első embere, aki a szövetség felügyelőbizottságának az elnöke, Szolnok polgármestere mint ügyvezető alelnök, valamint Kósa Lajos tiszteletbeli elnök. Itt kaptunk információt arról, hogy az ipa csökkentése miatt a 25 ezer lakosnál kisebb önkormányzatok kompenzációra számíthatnak. Az ennél nagyobb városokból ennek töredéke van az országban, ám köztük van a 23 megyei jogú város, amelyeket mi képviselünk. Így feltételezem, ez volt az oka, hogy az MJVSZ-szel tárgyalt a kormány.

De ott van még Budapest, az 1,8 millió lakójával.

Igen, de a fővárosnak és a kormánynak külön egyeztető fóruma van.

Miért értenek egyet az ipa csökkentésével, hiszen ez komoly érvágást jelent Önöknek? Egyes számítások szerint 150 milliárd forinttal is kevesebb pénzből gazdálkodhatnak.

A szövetség többsége támogatja ezt döntését. A polgármestertársaimmal hiszünk ugyanis abban, hogy a koronavírus-járvány okozta problémát csak a kormánnyal közösen, összefogva tudjuk megoldani, szükség van az önkormányzatok áldozatvállalására is. Közösen viszont képesek leszünk úrrá lenni ezen a helyzeten.

a települések pedig előkelő idegenként maradjanak a háttérben, s tartsák a markukat. Ez ugyanis nem tisztességes, de nem is felelős polgármesteri magatartás.

A szövetség kisebbsége és a baloldali városvezetők azonban nem osztják ezt, sőt, a fideszes polgármester vezette legnagyobb szövetség, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége sem.

Akkor tisztázzuk, hogy valójában miről is szól az ipa-döntés, mert sokan félreértik. Csak azoknak a kis- és középvállalkozásoknak csökkennek a terhei kettőről egy százalékra, amelyeknek az éves árbevétele nem éri el a 4 milliárd forintot. Így a nagyobb cégektől ugyanannyi forrás jut el a településekhez, mint eddig. Másfelől ezt a pénzt nem a kormány nyeli le, hanem ott marad a falvakban, városokban működő kkv-knál, azért, hogy ezek talpon maradhassak, munkát tudjanak adni sok embernek. Ugyanakkor ez a döntés csak ideiglenes, 2021 végéig szól. Másfelől pedig – ahogy erre már utaltam –, a legrászorultabb, legnagyobb gondban lévő kisebb településeket külön támogatja a kormány.

Orbán Viktor és Szita Károly. A kormányfő a MJVSZ vezetőségével tárgyalt a gazdasági akcióterv új elemeiről a Karmelita kolostorban, 2020. december 19-én. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Nem tart attól, hogy kettészakad a szövetség? Hiszen az MJVSZ kisebbségben maradt, baloldali tagjai belengették, hogy nem fizetik be az idei tagdíjat, így az sem lenne meglepő, ha esetleg kilépnének.

Remélem, ez nem fog bekövetkezni. Harminc éve vagyok különböző minőségben vezetője ennek a szövetségnek, amelyben voltak és vannak bal- és jobboldali polgármesterek. Természetesen mindig akadtak vitáink, ám ezek eddig soha nem vezettek szakításhoz, mert felelősen gondolkodtunk. Ugyanakkor azt én is látom, hogy

De hadd meséljek el valamit, ebből sok minden érthetővé válik! A 2019-es önkormányzati választás után alakultunk újjá, s az ülés előtt egyeztetéseket tartottunk arról, hogyan dolgozzunk a jövőben, milyen legyen az alapszabályunk, milyen bizottságok működjenek, kik legyenek a tisztségviselők. Megállapodtunk abban, hogy a jobboldali többségből kerüljön ki az elnök, de a baloldali kisebbség adjon egy társelnököt. S örömmel tapasztaltuk, hogy konszenzus alakult ki ezekben a kérdésekben. Ugyanezen a napon, délután döbbenten kaptuk fel a fejünket arra az MTI-hírre, hogy az alakulóülés szünetében hét város Karácsony Gergely vezetésével – Budapest egyébként nem tagja az MVJSZ-nek – létrehozta a Szabad Városok Szövetségét. Így már egyértelmű, hogy nemcsak önkormányzati szempontok jelentek meg ettől a pillanattól kezdve a szövetségben, hanem kemény pártpolitikai érdekek is. Ez még tetéződött azzal, hogy három hónappal ezelőtt az MJVSZ néhány baloldali városa – többek között Pécs, Tatabánya, Hódmezővásárhely – belépett egy másik szövetségbe is, a Gémesi György által vezetett Magyar Önkormányzatok Szövetségébe (MÖSZ). Sőt, tisztséget is vállaltak, például Pécs polgármestere, aki nálunk társelnök, ott alelnök. Ehhez persze joguk volt, de jól érzékelteti az átpolitizáltságot.

Talán úgy gondolták, hogy azt a szövetséget megerősítve jobban szembe tudnak szállni a kormánnyal, s védeni a saját érdekeiket.

Amikor valakitől azt hallom, hogy a kormány politikai megfontolások alapján osztogatja az önkormányzatoknak a pénzt, több dologra szoktam hivatkozni, amely cáfolja ezt. Először is, a 2010 utáni adósságkonszolidáció az MJVSZ mind a 23 városára vonatkozott. Ugyanez igaz a Modern Városok Programra is, több mint háromezer ötszáz milliárd forintot kaptunk, függetlenül városaink vezetésétől. S a Települési Operatív Programokból is tízmilliárdok jutottak a nagyvárosokhoz szabad felhasználásra, akár jobb-, akár baloldali a vezetésük. S az sem igaz, hogy az év végi pénzosztásnál kimaradtak az ellenzéki irányítású városok. Még ősszel milliárdokat kapott Pécs, decemberben pedig százmilliókat többek között Tatabánya, Miskolc, Eger és Salgótarján is.

De az nem vitás, hogy jövőre kevesebb pénzből kell működtetniük a városukat. Mit tehetnek ebben a helyzetben?

A járvány mindenkit alkalmazkodásra kényszerít. Hadd hozzam fel példaként Kaposvárt. Mi két nagyon fontos célt tűztünk ki magunk elé: az itt élők maradjanak egészségesek, a másik, hogy működjön a gazdaság, megmaradjon az emberek munkahelye, mert akkor a fizetésükből el tudják tartani magukat és a családjukat. Ha ezeket a célokat teljesíteni tudjuk, akkor át lehet vészelni ezt az időszakot. A kaposvári helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy míg tavaly ilyenkor – tehát a járványt megelőzően – szinte bárki talált munkát, aki akart, addig június végére hétszázzal nőtt az álláskeresők száma. S úgy gondoltuk, azt már nem bírná ki a város, ha a második hullámban is ekkora munkanélküliség lenne, így minden erőforrásunkat arra fordítjuk, hogy küzdünk a járvány ellen. Emellett a kormányéhoz hasonló gazdaságvédelmi lépéseket tettünk, például elengedtük a bérleti és teraszdíjakat. Ennek eredményeként tavaly december végére az az örvendetes helyzet állt elő, hogy majdnem ugyanannyian dolgoztak, mint az év elején, januárban.

Kaposvár sajnos ez utóbbi csoportba tartozik, nekünk 680 millió forinttal fog kevesebb pénz beérkezni ebből a tételből. Nálunk ugyanis viszonylag kevés a nagyobb cég, s több a négymilliárd forintos árbevételt el nem érő, amely kedvezményezett lesz, így csak egy százalék adót fizet. Épp ezért hozott a kormány jó döntést azzal, hogy egyenként vizsgálja meg a 25 ezer főnél nagyobb településeket.

Hogyan zajlik a kormány és a települések közötti egyeztetés az önkormányzatok kompenzálásáról?

Én a mi szövetségünkről tudok beszámolni. A szövetség polgármestereivel január 20-ig megbeszélést folytatunk arról, hogy ki milyen helyzetben van, melyik város szorul állami segítségre. Akár úgy is, hogy mely feladatot adjunk át a kormánynak, amelyek ellátása nekünk nehézségeket okoz, vagy netán abban kérünk segítséget, hogy leendő fejlesztéseinket egy részét kiemelten támogassa az állam.

Kaposvár mekkora állami segítségben bízik?

Mi 2021-re járványügyi költségvetést készítünk, amelyben két fő célt tűztünk ki. A legfontosabb az emberek egészsége, valamint a munkahelyeik megőrzése, vagyis a gazdaság életben tartása. Mindent ennek a két dolognak rendelünk alá. Persze az intézményeink működése sem kerülhet veszélybe és a közszolgáltatásokat sem lehet leállítani. Biztosítani kell például a közvilágítást, el kell vinni a szemetet. Szerintem ebben hasonlóan gondolkoznak a polgármesterek, az senkiben sem vetődik fel, senki sem olyan felelőtlen, hogy ezeket a szolgáltatásokat leállítsa, vagy olyan szintre lecsökkentse, ami már érzékenyen érinti az ott lakókat. Éppen ezért úgy állítjuk össze a kaposvári költségvetést, hogy az egyik ujjunkat a harapjuk, a másik fáj. Az pedig majd eldől, hogy kapunk e támogatást, és ha igen, akkor mire.

Pedig Budapesten már több helyen szerelik le a közterületeken a kukákat, mert a köztisztasági cégnek nincs elég pénze, hogy elszállítsa a szemetet.

Ez komoly?! Erről nem hallottam, nem is nagyon tudom elhinni. De ha mégis igaz, akkor hadd ne kommentáljam. Maradjunk annyiban, hogy nekem nagyon fontos, hogy Kaposvár tiszta maradjon. S ha spórolnunk kell, nem ebből tesszük. Akkor kevesebb utat újítunk fel, kevesebb pénz jut a kulturális és civil szervezetekre, sportra, holott az önkormányzatok közül mi voltunk eddig a legbőkezűbbek ezen a téren...

Így a Kaposvár nem fog feljutni az NB1-be...

Remélem, eljön ennek is az ideje. Most abban reménykedem, hogy a Rákóczi stabilizálni tudja a helyét az NB II-ben. De az NBI-es kosarasainknak, röplabdásainknak, vízilabdásainknak is azzal kell számolniuk, hogy idén szerényebb önkormányzati támogatásból kell sikereket elérniük. Bízom benne, hogy nemcsak ők, hanem mindenki megérti, hogy milyen helyzetben vagyunk, s ha vállaljuk az áldozatokat, jövőre – immár leküzdve ezt a borzalmas járványt –, már újra arról beszélhetünk, hogy Kaposvár és a többi magyar település is megerősödve került ki a válságból.