Új, pusztító rakétát tesztelt Kijev
A Ruta rakéta sikeres tesztelése jelentős előrelépést jelenthet Ukrajna önálló fegyvergyártásában és az oroszokkal szemben védekezésben.
„Véleményem szerint úgy nem lehet politizálni és előrelépésről beszélni, ha mindig csak az egyik fél enged” – mondta a témáról Potápi Árpád János államtitkár.
Elég sűrű napokon vagyunk túl – már ami a magyar-ukrán kapcsolatokat illeti. Fenyegető levelek, külügyminiszteri találkozó, legutóbb pedig egy új törvényjavaslat, amely szerint a „községi, nagyközségi, városi, városi kerületi, járási és megyei tanácsok plenáris üléseinek Ukrajna állami himnuszaival kell kezdődniük és befejeződniük”, megtiltva ezzel a a külföldi – így a magyar – állami himnuszok éneklését és lejátszását.
A Magyar Nemzet szakértőket kérdezett a témáról.
„Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba többször tartott már közös sajtótájékoztatót, amelyek mindegyike baráti légkört, a legnagyobb megértést sugallt, a sajtószoba elhagyása után azonban visszatért a barátságtalan hangnem” – mondta a magyar–ukrán külügyminiszteri találkozóra reagálva a Társadalomtudományi Intézet Ukrajna-szakértője, aki hangsúlyozta: eredményről addig nem beszélhetünk, amíg nincs csúcstalálkozó, Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő találkozójára pedig már 2019 májusa óta várunk.
A szakértő úgy véli, önmagában barátságtalan, hogy az Ukrajnával határos országok közül Magyarország az egyetlen, amelyik viszonylatában nem volt még csúcstalálkozó, amelyre az ukrán elnök egyik korábbi nyilatkozata szerint akkor kerül sor, ha a tárgyalás végén konkrét eredményekről is be tudnak számolni.
„Azt gondolom én is, hogy mindkét részről ez az elvárás, és ebben az elmérgesedett helyzetben ez alatti szinten aligha várhatunk érdemi eredményt” – jegyezte meg Fedinec.
A magyar–ukrán kapcsolatok alakulását illetően a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában Potápi Árpád János is reményét fejezte ki, hogy az államközi kapcsolatokban jelentős enyhülés áll be, és visszatérhetnek a normalitáshoz.
De ezt nem lehet úgy megtenni – jegyezte meg –, hogy magyar politikusokat tiltanak ki Ukrajnából, vegzálják a kárpátaljai magyar párt vezetőit, és folyamatosan megfélemlítik a magyar közösségeket.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár emlékeztetett: bár hivatalos értesítést azóta sem kapott, az ukrán külügyminiszter sajtóban tett nyilatkozata szerint ő azért nem léphet be az ukrán állam területére, mert az őszi önkormányzati választáskor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kampányát segítette. A kormánypárti politikus ennek kapcsán kijelentette:
„Mi nemcsak a kampányt, hanem a magyar kormánnyal együtt az egész magyar nemzeti közösség életét is segítjük úgy, hogy ebből a többségi lakosságot sem zárjuk ki.
Számos olyan döntést, intézkedést és programot hoztunk meg, illetve indítottunk el, ami az ukrán lakosságnak is kedvező” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy azokban a témákban viszont, amelyekben az együttgondolkodást kérték az ukrán vezetéstől, semmilyen előrelépés nem történt, hiába tettek bármilyen gesztust az irányukba.
„Véleményem szerint úgy nem lehet politizálni és előrelépésről beszélni, ha mindig csak az egyik fél enged.
Mi folyamatosan engedményeket teszünk, segítőkezet nyújtunk, az ukrán vezetés pedig általában nem ígér semmit, de ha mégis, azt sem tartja be” – zárta szavait az államtitkár.