Hiába küldte el őket a k*rva anyjukba, nem múlik a 444-esek rajongása Magyar Péter iránt
Csöpögős helyszíni riport onnan, ahová a jobboldali médiát be sem engedték, pedig a Tisza politikusának üzenete minden újságírónak szólt.
A kiütéses karcagi és a magabiztos mohácsi Fidesz-győzelmek után máris hangolódhatunk a szerencsi időközire, és persze a „tudjukmiketmondó” Bíró Lászlóra. Összeállításunkban az „időközi-szezon” mindhárom fő helyszíne terítékre kerül, de szó esik például arról is, hogy a választás éjszakáján ismeretlenek törtek be a mohácsi Polgármesteri Hivatalba.
Mohácsnak cikkek egész sorát szenteltük az elmúlt hetek során, vasárnap pedig eldőlt a legfontosabb kérdés: Pávkovics Gábor, a Fidesz jelöltje lett a polgármester. Az új polgármester fia, egyben kampányfőnöke adott helyzetjelentést a Mandinernek a Duna-parti, „ősjobbos” városból.
Össze lehet állni civil szervezet néven, de itt mindenki ismer mindenkit
Pávkovics Bálint kampányfőnök lapunknak elmondta: már alacsony feldolgozottsági szintnél látták, hogy elérték a céljukat, abszolválni tudták a polgármesteri széket és a képviselői kétharmadot. „Külön öröm számunkra, hogy nyugodt szívvel és tiszta lelkiismerettel tudunk tükörbe nézni, hiszen az elmúlt hónapokban kampánystratégiánk a kompetenciára épült, nem pedig a lejáratásra, sárdobálásra, mint politikai ellenfeleinknél” – fogalmazott a kampányfőnök. Hozzátette: „A polgármester hétfőn reggel már dolgozott, ahogy ő fogalmaz:
»nincs idő kipihenni a kampányt, egy éves hátrányt kell behoznia a városnak.«
A Polgármesteri Hivatalban érezhetően más a hangulat, újra mosolyognak az emberek.”
Pávkovics Bálint szerint a különbséget az jelentette, hogy „a Fidesz-KDNP programot kínált, a Változást Akarók Nemzedéke pedig a változást emlegette sablonos mondatokkal. Úgy vélem, a két kampánystratégia közül a miénk áll közelebb egy ilyen lélekszámú településhez. Mohács nem Budapest: össze lehet állni civil egyesület néven, de ahogy mondani szoktuk, Mohács közösségét tekintve egy nagy falu, mindenki ismer mindenkit, mindenki tudja ki, kihez tartozik.”
Az agresszív kampányban az elhunyt polgármester családját is gyalázták
A kampányfőnöknek Csorbai Ferenc és a VAN kampányáról is megvan a véleménye: „Idehozott politológus, figyelemfelkeltő clickbait online hírfelületek, kamu profilok hada, erőszakos szórólapozás, irányított kommentek: ezekkel a trükkökkel itt nehezebb meggyőzni a választópolgárokat, az ellenzék pedig jelentősen ezekre épített. A cukiságkampányból agresszív lejáratókampányra tértek át a finisben: példaként említeném, hogy mohácsiakat zaklattak automata hívásokkal, ahol provokatív kérdéseket álcáztak felmérésnek nemlétező szervezet nevében, vagy éppen clickbait oldalakkal írattak cikkeket alaptalan vádakkal, sőt, az elhunyt polgármestert és családját is gyalázni kezdték. Szerencsére a mohácsiak többsége átlátott a rostán és a fejlődést választotta” – összegezte a kampány tapasztalatait Pávkovics Bálint.
Betörtek a Polgármesteri Hivatalba a választás éjszakáján
Elmondta továbbá, hogy „a jövő tervei már a polgármester asztalán vannak, október közepén alakuló ülésre kerül sor, utána a testületi üléseken a közvélemény is megismerheti a tervezett fejlesztések ütemtervét. Fontosnak tartjuk, hogy a kommunikációs felületeket bővítsük és azokon kikérjük a lakosok véleményét, erre külön Facebook-csoportot hoztunk létre.” Az ellenzéki mozgalommal jövőjével kapcsolatban hangsúlyozta: „Úgy gondoljuk, az ellenzéki álcivilek továbbra is hangulatot próbálnak majd kelteni. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy a választás éjszakáján ismeretlenek hatoltak be a Polgármesteri Hivatalba és iratokat vittek el.
Úgy tudom a felvételek azt bizonyítják, hogy Csorbai Ferenc is részt vett az akcióban.
Ezt a riasztórendszer naplója is igazolja, hiszen minden dolgozónak külön kódja van, és ezen az éjszakán az ő számsorát használták.”
Csorbai Ferencet is megkerestük az üggyel kapcsolatban, ő Facebook-posztját ajánlotta figyelmünkbe. A volt polgármester közösségi oldalán arról írt, hogy „a Fidesz győzni sem tud elegánsan” Bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „mindenféle állítással és találgatással szemben az igazság az, hogy a választások után éjszaka én mentem fel összeszedni a személyes dolgaimat a polgármesteri irodámba. Ezt jól is tettem, hiszen másnap délelőtt az új polgármester tőlem függetlenül már be is költözött. Továbbra is az átláthatóság pártján állok, ezért ezen poszttal elejét kívánom venni a további találgatásoknak, vádaskodásnak. Az esettel kapcsolatban semmilyen takargatni valóm nincs, aki továbbra is mást állít, azt feljelentem. Mi innentől azon programpontok további kidolgozására és megvalósítására koncentrálunk, amik mindkét fél elképzeléseit tükrözik. Mert Mohács mindenkié.”
Pávkovics Gábor polgármester és győztes csapata
Mohács és Karcag nem hozott meglepetést, „káderhiányos” a baloldal
Mráz Ágoston politikai elemző, a Nézőpont Csoport vezetője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy „a mohácsi és a karcagi időközi önkormányzati választások a várakozások szerint alakultak. Karcagon az éppen egyesülő baloldal nem tudott jelöltet állítani, így nem meglepő a kormánypárti polgármester 90 százalékos győzelme és a relatív alacsony (26,7%) részvétel. Mindez az elhunyt polgármester, Dobos László tekintélyének köszönhető, de országos jelentőséggel is bír. A városon kívüli régiókban kialakult káderhiány az urbánus választókra koncentráló baloldal nagy gyengesége.”
A szakértő hangsúlyozta: „Liberális értékrenddel,
Brüsszel-pártisággal, vagy a gender-elmélettel a magyar lakosság 30 százalékát adó községekben általában nehéz voksokat szerezni
és politikusi életpályát felépíteni. A 106 egyéni választókerület jelöltjeinek kiválasztása a baloldal előtt álló legnagyobb feladat a következő évben, amely Budapesten éles és többszereplős küzdelmekhez vezethet, de a nagyvárosoktól távol nehezebb lesz jelöltet, pláne jelölteket találni.”
Nyoma sem volt kormányváltó hangulatnak Mohácson
Az elemző szerint „a mohácsi választás küzdelme nyitottabb volt, hiszen az egy év után leváltott polgármester és a kormánypárt jelöltje küzdött egymás ellen, de az utóbbi »utcahossznyi« előnnyel aratott győzelme szintén megfelel a várakozásoknak és a mohácsi választástörténeti hagyománynak. A baloldal által remélt kormányváltó hangulatnak nyomát sem lehetett látni a baranyai városban.”
Mráz Ágoston a következtetést is levonta: „A választás több tanulságot hozott magával a 2022-es választásra. Egyrészt az MSZP rossz állapotára irányult ismét figyelem. Előbb a leváltott polgármester, Csorbai Ferenc, majd a párt helyi elnöke is kilépett saját szervezetéből, az egyik új civil szervezet színeiben, a másik függetlenként mérette meg magát. Az MSZP az országos politikában sokszor hangoztatja »vidéki szervezettségét«, de erre sem Karcag, sem Mohács nem szolgált bizonyítékul. A többi ellenzéki párt sem szerepelt jobban, a DK kimaradt a jelöltállításból, de a Momentumot és a Jobbikot kihagyták. Mindez arra mutat rá, hogy egy-egy településen a budapesti politika szempontrendszere nem működik automatikusan, ez az önkormányzati választáson látványos érzékelhető, de egy parlamenti választás során sem marad nyom nélkül, ha például egy-egy településen a kampányintenzitás elmarad a pártközpontban ígérttől és remélttől.”
Nem szabad leírni az ellenzéket, jönni fog a negatív kampány
A szakértő szerint ugyanakkor „hiba volna leírni az ellenzéki pártokat, a következő másfél évben komoly készülődés várható köreikben és a várhatóan kialakuló közös jelöltek és közös lista birtokában intenzív kampány várható. Ha tizenkét év után is távol marad a baloldal a kormányrúdtól, az sok karrierútra, de egyes pártok egzisztenciájára is végzetes lehet.
A túlélés érdekében a baloldal várhatóan a negatív kampány teljes eszközrendszerét fel fogja vonultatni 2022 tavaszán,
hogy felkorbácsolja a választók proteszthangulatát. Mohács ebből a szempontból is ízelítő volt. Itt ugyanis a népszerű, 2014-ben 70 százalékkal újraválasztott, de 2019 őszén elhunyt polgármester, Szekó József állítólagos korrupciógyanús ügyeit is elővették a kampányban. A taktika kudarcba fulladt az eredmények alapján, de hasonló lépések országos szinten is várhatóak a következő másfél évben.”
Szerencsen sok múlik a mozgósításon, Koncz, Bíró és Tóth Ádám esélyei
A Nézőpont elemzője kiemelte: „A két Fidesz-győzelem nem vezet automatikusan a harmadikhoz a szerencsi időközi választáson. Választástörténetileg nem esélytelen itt sem a Fidesz jelöltje, a szavazatok felére lehet esélye, mint édesapjának két éve, de a verseny sokkal szorosabb lesz, mint Karcagon vagy Mohácson. Koncz Zsófia esélyeit növeli, hogy kihívója judapestező, antiszemita és a bértartozásai miatt antiszociális múltja Budapesten és helyben is korlátozza a mozgásterét. Látványos, hogy az eredetileg a »kétharmad jövőjéről« folytatott országos kampányról a baloldali pártok lemondtak, nem úgy, mint 2015 februárjában a veszprémi időközin. Egy ilyen médiakampány ugyanis Bíró László, a baloldal által jelölt jobbikos vállalhatatlan múltját is felszínre hozta volna” – jegyezte meg a politológus.
Hozzátette: „Budapestről nehéz megítélni, hogy a »Gyurcsány-koalíció« jelöltje mennyire tudta elterelni a figyelmet saját hibáiról, és mennyire tudott kormányellenes hangulatot szítani helyben. A billegő, három egységből álló választókerületben
bármi megtörténhet.
A végeredmény a mozgósításon fog elsősorban múlni, amely egyben az ellenzéki pártok közösködésének éles tesztje is lesz. Koncz Zsófia veresége a Fidesz számára kellemetlen, de túlélhető lenne. A parlamentben így is lehetne kétharmados döntéseket hozni, a német nemzetiség képviselőjével vagy a Jobbikból kisodródott radikálisokkal.”
További kérdés a szerencsi időközi kapcsán, hogy a Szanyi Tibor pártja által indított független jelölt, Tóth Ádám mennyi baloldali szavazót fog tudni megszólítani Tiszaújvárosban. A Koncz és Bíró közötti küzdelemben akár a mérleg nyelve is lehet Szanyiék baloldali jelöltje.
Gyurcsány stratégiai célja
Az antiszemita kijelentéseiről elhíresült összellenzéki jelölttel kapcsolatban a politikai elemző elmondta: „Bíró László veresége a Jobbik számára igazi kudarc volna, hiszen a miskolci politikusként kezdő pártelnök szövetségese és ezzel a »vidéken erős« Jobbik legendája kapna ki. Ebben az esetben a közös listán nem a Jobbik kapná a jobbik helyeket. A Jobbik gyengülése azonban egyáltalán nem biztos, hogy ellenére lenne a többi ellenzéki pártnak. Egyrészt a közlekedő edény elve alapján több mandátumra tarthatnának igényt, másrészt Gyurcsány Ferenc is közelebb kerülhetne a 2022-re megfogalmazott stratégiai céljához. A volt miniszterelnök ugyanis az MSZP után a Momentum és a Jobbik háttérbe szorítását és
a DK stratégiai dominanciáját szeretné elérni az ellenzéki térfélen.
A jobbikos jelölt esetleges kudarca nagy szolgálat lenne ebből a szempontból” – zárta gondolatait Mráz Ágoston.