Senki sem támadta még ennyire Magyarországot: minden uniós forrást megvonna hazánktól Daniel Freund

„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.

A helyzetet nem könnyíti meg, hogy Nagy-Britannia kilépésével 15 milliárd euróval csökken az EU következő ciklusának költségvetési kerete – tette hozzá Szabó Dávid József.
A valaha volt legnehezebben elfogadott uniós költségvetés lehet a mostani, amennyiben nagyon széttartó érdekeik ellenére közös nevezőre jutnak a tagországok – mondta Szabó Dávid József külpolitikai elemző hétfőn az M1 aktuális csatornán.
A szakértő hozzátette: a helyzetet nem könnyíti meg, hogy Nagy-Britannia kilépésével 15 milliárd euróval csökken az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetési kerete.
Elmondta: ahhoz, hogy egyes országok hangosabban tudják képviseltetni álláspontjukat az új uniós költségvetésről szóló vitán, a visegrádi négyekhez – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – hasonló érdekcsoportok fognak összeállni. A jelek szerint az önszerveződések nem csak regionális csoportosulásokra korlátozódnak, hanem olyan érdekek mentén is, mint a kohéziós fejlesztési források szinten tartása – tette hozzá.
Magyarország az érdekcsoportokat tekintve előnnyel rendelkezik, hiszen a visegrádi négyeknek – az agrártámogatások és a felzárkóztatási támogatások ügyében is – hosszan tartó, közös érdekük van – hangsúlyozta Szabó Dávid József.
A műsorban elhangzott, hogy valószínűleg februárban tartanak majd rendkívüli EU-csúcsot az új uniós költségvetés ügyében.
(MTI)