A kutatóhálózat sorsa a legfontosabb témája a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn kezdődött 191. közgyűlésének – jelentette ki Lovász László, a testülete elnöke az ülést megnyitó beszédében.
„A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk” – fogalmazott Lovász László. Hangsúlyozta: az MTA elismeri és támogatja a kormánynak azt a célját, hogy a felfedező kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli.
Hozzátette: egyetért azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet. Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását - hangsúlyozta az MTA elnöke, kiemelve, hogy „ez most a mi legnagyobb felelősségünk”.
„Decemberben hitet tettem az akadémiai kutatóhálózat integritása mellett és a közgyűlés nagy többséggel támogatott. Majd fél évvel később, sok-sok nehéz, embert próbáló vita és tanácskozás során olyan erejét ismertem meg akadémiánknak, a testületnek és a kutatóhálózatnak egyaránt, ami büszkeséget és némi megrendülést is kiváltott belőlem” – mondta Lovász László.
Az elnök szerint az akadémiai kutatóhálózat nemzeti kincs. „Olyan érték, amelynek egyben tartása mindannyiunk érdeke. Teljesítménye nemzetközi szinten is kiemelkedő, a ráfordított erőforrásokhoz viszonyítva pedig Európa élvonalában van” – mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy „az akadémia a kutatóhálózat teljesítménye számára nem akadályt, hanem garanciát jelent”.