Tüntetést tartottak a Magyar Tudományos Akadémia ma kezdődött 191. közgyűlése előtt.
A kutatóhálózat sorsa a legfontosabb témája a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn kezdődött 191. közgyűlésének – jelentette ki Lovász László, a testülete elnöke az ülést megnyitó beszédében.
„A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk” – fogalmazott Lovász László. Hangsúlyozta: az MTA elismeri és támogatja a kormánynak azt a célját, hogy a felfedező kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli.
Hozzátette: egyetért azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet. Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását - hangsúlyozta az MTA elnöke, kiemelve, hogy „ez most a mi legnagyobb felelősségünk”.
„Decemberben hitet tettem az akadémiai kutatóhálózat integritása mellett és a közgyűlés nagy többséggel támogatott. Majd fél évvel később, sok-sok nehéz, embert próbáló vita és tanácskozás során olyan erejét ismertem meg akadémiánknak, a testületnek és a kutatóhálózatnak egyaránt, ami büszkeséget és némi megrendülést is kiváltott belőlem” – mondta Lovász László.
Az elnök szerint az akadémiai kutatóhálózat nemzeti kincs. „Olyan érték, amelynek egyben tartása mindannyiunk érdeke. Teljesítménye nemzetközi szinten is kiemelkedő, a ráfordított erőforrásokhoz viszonyítva pedig Európa élvonalában van” – mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy „az akadémia a kutatóhálózat teljesítménye számára nem akadályt, hanem garanciát jelent”.
A köszöntőt után Lovász László akadémiai elismeréseket adott át. Ezután zárt munkaközgyűlés kezdődött, amelyen az elnöki beszámoló után a 191. közgyűlés legfontosabb napirendi pontjaként a jelenlévő csaknem félezer tudós az MTA kutatóhálózatával kapcsolatos előterjesztéséről szavaz majd.
A szavazás után a főtitkári beszámolókat hallgathatják meg az akadémikusok és a nem akadémikus közgyűlési képviselők. A munkaközgyűlés ebédszünetében, várhatóan 14 órakor az MTA elnöke sajtótájékoztatón ismereti a döntéseket.
Kedden az akadémikusok gyűlésén a tagválasztással folytatódik a munka, majd tudományos előadásokkal folytatódik a közgyűlés. Ugyancsak kedden délután tartják a Külső Tagok Fórumát, amelyen az Arany János-díjak és az Arany János-érem átadása után a díjazottak tartanak előadásokat. Szerda délután immár harmadik alkalommal kerül sor a közgyűléshez kapcsolódva a Fiatal Kutatók Fórumára.
A közgyűlés kezdete előtt az Akadémiai Dolgozók Fóruma demonstrációt tartott az MTA székháza előtt.
(MTI)
A kritikákra az MTA agresszívan reagál, mellőzve a tudományos párbeszédet, és ultraliberális sajtóorgánumok szolgálatait igénybe véve lejárató kommunikációt folytat. Lentner Csaba írása.
Lovász László, a világhírű magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke veheti át az Academia Europaea egyik legmagasabb tudományos kitüntetését, az Erasmus-érmet.
A jogszociológia és jogfilozófia védelmében azért említeni kell, hogy éltek a mi országunkban régen igazi szakemberek is. Nizalowski Attila írása.
A közgazdász professzor szerint a magyar tudományos élet utánpótlása nem a teljesítmények alapján történik, így nem lehetnek akadémiai tagok a jobboldali értelmiségi kör tagjai.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Le kellene végre állítani a Magyar Tudományos Akadémia elleni méltatlan támadásokat, mert a tudomány képviselőit pártszimpátiától függetlenül taszítják – mondja Freund Tamás, a köztestület elnöke. A nemzetközileg elismert agykutatóval az MTA körül kialakult feszült politikai légkör hátterét boncolgattuk.
„Minden nappal közelebb araszolunk a békéhez” – véli Orbán Viktor.
A miniszterelnök elárulta a siker kulcsát.
