Európai szinten méri az antiszemitizmust a Tett és Védelem Alapítvány

2018. december 15. 09:09

A magyarok több mint egyharmadának vannak antiszemita előítéletei, Nyugat-Európában viszont már a zsidók fizikai veszélyeztetése erősödik – mondja Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány titkára. Az alapítvány mostantól európai szintű kutatásokat és hálózatot épít ki az össz-európai tendenciák mérésére. Interjúnk.

2018. december 15. 09:09
Kereki Gergő
Kereki Gergő

A CNN hét európai országban mérte fel az antiszemitizmust, arra jutottak, hogy Magyarországon a legerősebb. Önök viszont Brüsszelben nyitnak irodát. Biztos nincs dolguk itthon?

Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy nem létezik olyan kutatás, amely az antiszemitizmust méri. A felmérések kizárólag az antiszemita attitűdök elterjedtségének és elfogadottságának mértékét tudják mérni. A CNN által készített, megrendelt kutatás módszertanát amúgy egyáltalán nem ismerjük. A CNN kutatásával kapcsolatban ugyancsak fontos megjegyezni, hogy a kutatás nem azt mondja ki, hogy nálunk a legnagyobb az antiszemitizmus (ezt nem is tehetné, hiszen ez hagyományos statisztikai eszközökkel nem mérhető), hanem azt, hogy a zsidósággal kapcsolatos kérdések tekintetében nagyfokú a tudatlanság és ezzel párhuzamosan a társadalom jelentős részében elterjedtek az antiszemita előítéletek.

A magyarok negyede úgy gondolja, a világ lakosságának 20 százaléka zsidó,

holott Izraelen kívül nincs ország, ahol a teljes lakosság 2%-ánál nagyobb lélekszámú zsidó népesség élne. Már ez is jelzi, hogy nagyon nagy az ismerethiány. A CNN kutatása egyébként nem mond ellent annak, amit immár hatodik éve Kovács András professzor módszertana alapján a Medián közreműködésével végzett kutatással mi is mérünk.

Milyen adatokat mérnek?

Az elmúlt években ugyan változott a megoszlás a szélsőségesen antiszemita és a mérsékelten antiszemita hozzáállással rendelkezők között, de évek óta 35 és 38 százalék közé tehető az antiszemita előítéleteket elfogadók aránya a magyar társadalomban. A CNN kutatásával ellentétben azonban mi azt is állítjuk, hogy ezek az attitűdök nem jelentenek feltétlenül cselekvési magatartást. Hiszen annak ellenére, hogy Magyarországon a lakosság 38 százaléka elfogad a zsidósággal kapcsolatos negatív előítéleteket, a gyűlöletcselekmények száma jelentősen alatta marad az európai átlagnak. Amíg a tízmilliós Magyarország nagyságrendileg százezres zsidó közösségét érintően 37 antiszemita indíttatású gyűlöletcselekmény történt 2017-ben, addig Franciaországban ugyanez a szám 400-500 körül volt, Nagy-Britanniában 1300. Az tehát, hogy egy CNN-kutatás leírja, hogy milyen attitűddel rendelkezik a magyar társadalom 38%-a, nem mutat korrelációt az antiszemita gyűlöletcselekmények számával, hiszen az előítéletek forrása teljesen más az adott országokban. Ennek a ténynek a pontos felismerése, elemzése az igazi tétje az antiszemitizmus elleni küzdelemnek.

2012-ben alapították a Tett és Védelem Alapítványt. Rendszeresen tesznek közé antiszemitizmussal kapcsolatos monitoring jelentéseket. Mi szükség volt az intézet létrehozására? Pontosan mivel foglalkoznak?

A Tett és Védelem Alapítvány Köves Slomó kezdeményezésére és az EMIH által alapítva jött létre, azzal a céllal, hogy új alternatívát kínáljunk az antiszemitizmussal szembeni addig nem túl hatékony közösségi fellépés helyett. Alapítványunk három fő terület köré szervezte munkáját. Az első a kutatás és monitoring. Ahhoz, hogy hatékonyan fel tudjunk lépni az antiszemitizmus ellen, tudnunk kell, hogy egyáltalán mi mozgatja, milyen a természete a magyarországi jelenségeknek és ahogy ezt alapítványuk elnöke, Bodnár Dániel a kezdetektől hangsúlyozta, létre kell hoznunk azt a közös beszédszituációt és azt a közös nyelvet melyben ugyan arról a jelenségről beszél az összes fél,

félreértések, bagatellizálások, de ugyanúgy túlzások és nagyítások nélkül.

Ennek érdekében indítottuk kutatássorozatunkat a Medián közreműködésével a magyar társadalom előítéletességéről, valamint az EBESZ ajánlásai alapján elindítottuk az antiszemita incidensmonitoring tevékenységünket és az arról készült jelentésünket, amelyeket havonta és éves összegzésben publikálunk. A második működési területünk a jogi tevékenység, melynek keretében forró drótot működtetünk a bejelentések fogadására és jogsegély szolgáltatást nyújtunk azoknak, akik antiszemita indíttatású gyűlöletcselekmény elszenvedői. A törvényalkotó munkáját is segítettük az előkészítő folyamatban való részvétellel többek között az Alaptörvény negyedik módosítása kapcsán, a közösségek méltóságának védelme alapjog kidolgozásában, majd annak kodifikációjában. Javasoltuk a közösség elleni uszítás tényállás büntető törvénykönyvi módosítását, és javaslattal éltünk az önkényuralmi jelképek használatát szabályzó törvény módosítására is.

Milyen a jogalkalmazói gyakorlat?

Ezen kívül azokkal az ügyekkel, amelyeket az antiszemita gyűlöletcselekmények kapcsán indítottunk a bíróságokon, a jogalkalmazói gyakorlatot is sikerült elmozdulásra bírnunk. Az egyik ilyen sikert az önkényuralmi rendszerek bűneinek, ezen belül is a holokauszt tagadása vonatkozásában értük el. Magyarországon most már egyöntetű a bírói gyakorlat annak kapcsán, hogy a holokauszttagadás tekintetében még az argóban megszokott beszédet is elmarasztalja a bíróság. A magyar jogrendszer harmonizál az európai irányelvekkel: azt gondoljuk, hogy betűjében és szellemében is megad minden lehetőséget az antiszemitizmus elleni fellépésre. A harmadik terület az oktatás, melyben saját fejlesztésű tananyaggal rendelkezünk a középiskolák, az egyetemek és a főiskolák számára. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködésben elindítottuk például a gyűlöletcselekmények természetrajzáról szóló tantárgyat, de készítettünk programot a rendőri továbbképzéshez is. A holokauszt oktatása kapcsán a tanárképzésben is elindítottunk több olyan projektet is, amely kifejezetten a tanárok szemléletváltását irányozta elő a holokauszt emlékezetével kapcsolatos oktatásban.

Kormányzati támogatással kutathatja Brüsszelben az európai antiszemitizmust a Tett és Védelem Alapítvány – áll a hírekben. Mi a célja ennek az európai terjeszkedésnek?

A célunk egy olyan, az antiszemitizmust monitorozó, kutató és elemző, valamint jogvédelemmel és edukációval foglalkozó európai központ létrehozása, amely

képes egységes módszertan alapján, hitelesen fellépni az antiszemita indíttatású cselekmények ellen.

Az elmúlt években számos, főként nyugat-európai országban jelentősen nőtt az antiszemita érzületek elfogadottsága, ami az atrocitások számának növekedését is magával hozta. Számos országokban eszköztelenek a zsidó közösség tagjai a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben. Ezek a riasztó fejlemények vezettek ahhoz a döntéshez, hogy TEV magyarországi bevett „jó gyakorlatait” kiterjessze a teljes európai térségre. A szervezetnek az európai döntések központjában, Brüsszelben központi képviseleti irodája nyílik, az antiszemita incidensekről szóló monitoringjelentések regionális központokban készülnek majd. Jelentősebb zsidó közösséggel bíró országokban saját szervezettel jelenünk meg, a helyi antiszemita incidensek kezelésében pedig együttműködünk helyi szervezetekkel a jogsegély területén pedig helyi ügyvédi irodákkal. Ezen felü, egy egész Európában elérhető zöld számot, forró drótot is működtetünk 2019-től, ahová az antiszemita incidenseket be lehet jelenteni. A helyi képviselet révén ezeket az ügyeket nem csupán analizálni szeretnénk, de ha szükséges, akkor jogi útra terelve, akár a nyilvánosság erejét is felhasználva, fel is fogunk lépni ellenük. Az oktatási projekteket is helyi partnerekkel való együttműködésben, de szigorú egységes standardok és koordináció mentén kívánjuk megvalósítani, mely nem nélkülözheti az EU egészére hatással bíró központi elhatározást és egységes módszertan kidolgozását. Tehát az a cél, hogy létrejöjjön egy olyan európai hálózat, amiben tudományos igényű, összevetésekre alkalmas jelentések születnek, amiket a tagállami vezetők is megismerhetnek, és amikből hiteles képet kaphatunk az európai folyamatokról. Az antiszemitizmus elleni küzdelem kérdését a szokványos identitás politikai területről a biztonság területére átterelve cselekvési programok jönnek létre.

Van különbség a nyugat-európai és a közép-európai antiszemitizmus között? 

Igen jelentős különbségek mutatkoznak a nyugat- és kelet-európai antiszemita jelenségek motivációi között. Alapvetően három fő és két alcsoportját különböztetjük meg az antiszemitizmusnak: a hagyományos, 1945 előtti kontinentális antiszemitizmust, az antijúdaizmust és az anticionizmust. Ez utóbbi oszlik

két rohamosan terjedő alcsoportra: az új baloldali, Izrael-ellenes antiszemitizmusra és a radikális iszlám táplálta Izrael-ellenességre.

Ezért is elengedhetetlen fontosságú, hogy azonos mérési módszertan alapján váljanak összevethetővé a folyamatok és az adott szimptómaegyütteshez igazított leghatékonyabb kezelésmódok kerüljenek kialakításra. Ha arról beszélünk, hogy mit tekintünk antiszemita motivációból elkövetett incidensnek, az EBESZ ajánlás által alkalmazott klasszifikáció homogén, de egységes alkalmazása teljesen új alapokról indulva kivitelezhető csak.

Hogyan lehet egységesíteni a kutatásokat?

Az, hogy mi hat éve monitorozzuk a magyarországi közbeszédet és adunk ki jelentést az antiszemita incidensekről, óriási segítséget jelent a tendenciák pontos feltárásában, értelmezésében. Ugyanez az adathalmaz Nyugat-Európában semmilyen formában nem áll rendelkezésre, sporadikus, egyenetlen módszertanú, egy-egy országban, bizonyos években elvégzett mikrokutatások kivételével egyetlen országban sem valósult meg. Különböző módszertanok alapján készült antiszemita incidens monitorok ugyan vannak – Franciaországban például a belügyminisztérium állít ki jelentést, hogy mennyi rasszista, ezen belül antiszemita indíttatásból elkövetett gyűlöletcselekmény történik –,

de egységes módszertan alapján készülő jelentés nincs az Európai Unióban,

ami csak nagy nehézségek árán teszi lehetővé, hogy összehasonlítsuk a különböző országokban kialakult helyzetet. Az elmúlt két évben azt láthattuk és a statisztikai adatok is ezt igazolták, hogy Nyugat-Európában az antiszemita attitűd erősödése és ezzel együtt az antiszemita incidensek száma is folyamatosan növekszik, mégsem alakult ki az egységes fellépés lehetősége a jelenséggel szemben. Minden ország saját hatáskörben szabályozza ezeket a törvényeket, vannak irányelvek, amelyek többé-kevésbé a tagországok jogrendjébe beépültek, de egységes módszertan, vagy a témával kapcsolatos egységes fellépés vagy legalább konszenzus, hogy miként lépjünk fel az európai antiszemitizmus ellen, nem létezik. Azt látjuk, hogy egyre több incidens történik Nyugat-Európában és ezekben jelentős arányt foglal el a személyek elleni, nem ritkán élet elleni bűncselekmények száma. Némely nyugat-európai ország zsidó közösségének fizikai biztonsága van veszélyben. Magyarországon ellenben az esetek döntő többségében gyűlöletbeszéddel állnunk szemben.

A Tett és Védelem Alapítvány korábban készített méréseket arra vonatkozóan, hogy az egyes magyarországi pártok szavazóira mennyire jellemző az antiszemitizmus. Milyen számok jöttek ki?

Magyarországon azt lehet mondani, hogy

a lakosság 35-38 százaléka fogad el antiszemita előítéleteket.

A Jobbik szimpatizánsai esetében ez a szám 57 százalék. Az MSZP-nél 42, a Fidesznél 38 százalék. A Jobbik támogatói körében jelentős mértékben kiugrik az antiszemita előítéleteket kritika nélkül elfogadók száma. Érdekes adat, hogy ebből az 57 százalékból 42 százalék szélsőségesen antiszemitának tekinthető. Ez kiugró adat, tekintettel arra, hogy országos átlag 27 százalék volt 2017-ben. Az elmúlt évek változása az is, hogy míg a Fidesz szavazói körében nagyjából állandónak tekinthető, sőt, egy-két százalékkal csökkent az antiszemiták aránya, addig az MSZP-nél a támogatottsággal ez pont fordított irányban változott.

Minek tudható be az utóbbi változás?

A kormány által meghirdetett zéró tolerancia elve hatással van a Fidesz szavazóira. Ezen kívül azt is látjuk, hogy a miniszterelnök barátságot, személyes jó kapcsolatot ápol Izrael jelenlegi miniszterelnökével, Izraelt a jelenlegi politika egyértelműen baráti országnak tekinti. Mindeközben a nyugat-európai, újbaloldali antiszemitizmus kezd teret nyerni Magyarországon. Nyugat-Európában ismert a politikai agendaként megjelent,  emberi jogi kérdések mögé bújtatott támadás Izraellel – és nem ritkán létezésének jogával – szemben. Ez a gondolkodásmód elnyomókra, agresszorokra és elnyomottakra osztja a világot, amelyben az Izrael Állam területén élő arab lakosság került a második világháború utáni paradigmában a zsidók helyébe. Ebben a kérdésben a tavalyi gázai konfliktus kapcsán vizsgáltuk a médiát és míg a jobboldalhoz köthető médiumokban tárgyszerűnek mondható tudósításokkal közvetítettek a konfliktusról, addig szomorúan kellett tapasztalni, hogy

a neomarxista narratíva jelei kezdenek észlelhetővé válni a hazai médiában is.

Észlelhető volt, hogy Izraelt olyan nagyhatalomként ábrázolták, amely fegyverekkel támad ártatlan civilekre. Ezt a narratívát Nyugat-Európában egyértelműen a baloldal képviseli.

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke néhány napja egy levélben arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy nyilvános ítélje el a Figyelő címlapján megjelent, szerinte antiszemita képet. Mit gondol a Figyelő címlapjáról?

Ahogy a HVG december 6-i számában, Hamvay Péter, a Magyar Narancs újságírója tollából megjelent írásban is olvasható: nehéz lenne kijelenteni, hogy a címlap antiszemita üzenettel bír. A vonatkozó kritikai kettős mérce egyértelműen kimutatható a Magyar Narancs 2018. február 15-i számának címlapja kapcsán elmaradt kérdőre vonás okán. Lauder úr levele azoknak a legitimáció-kereső nemzetközi szervezeti megnyilatkozásoknak a sorába illeszkedik, melyek saját szerepük és feladatuk tisztázatlansága okán egy a magánvélemény és a közösségi vélemény közötti majdnem légüres térben erősödnek csak fel.

Összesen 226 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
CharlieBrown
2018. december 16. 08:12
Ne magyarázkodjunk kérem! Ez egy rendes, egészséges gondolkodású ország, és mint ilyen, természetesen növekszik az antiszemitizmus! Végre jó irányba mozdul el a társadalom! Hála ezért az ilyen zsidó-gárdáknak mint a TEV meg a bicskanyitogató módon közpénzmilliárdokat benyelő rasszista-kirekesztő Maccabi játékok.
catalina9
2018. december 15. 17:13
hát mérni kellene az antiszemitázást is..." Tibor Fischer magyar származású angol író: „Tíz évvel ezelőtt egy magyar vendégem meglátott íróasztalomon egy Fidesz-könyvet és megjegyezte, hogy régen szerette őket, de túlságosan szélsőjobboldaliak és antiszemiták lettek. (...) Ezek után megkértem, hogy említsen egy antiszemita Orbán-tettet. Nem tudott. Esetleg tudna-e egy antiszemita Orbán-megjegyzést idézni? Nem tudott. Megkérdeztem, akkor miért gondolja, hogy Orbán antiszemita. Ugyan már, ne legyél olyan naiv – mondta vendégem –, nem kell ahhoz antiszemita megnyilvánulás, hogy valaki antiszemita legyen” – emlékezik Fischer,....."
Harangláb
2018. december 15. 16:49
Mindig is igaztalannak tartottam azokat a vádakat, hogy Magyarországon erősödik az antiszemitizmus. Ez egy normális ország.
Harangláb
2018. december 15. 16:43
Ezt nem egészen értem: "Magyarországon most már egyöntetű a bírói gyakorlat annak kapcsán, hogy a holokauszttagadás tekintetében még az argóban megszokott beszédet is elmarasztalja a bíróság." ...Ettől már csak egy lépés a gondolatbűn?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!