Egy országnak joga van ahhoz, hogy megvédje a saját kultúráját, a saját életmódját – mondja II. Efrém Ignác szír-ortodox pátriárka a Mandinernek. A keresztény vezető szerint Magyarország más nyugati országokkal szemben nem adta be derekát a politikai korrektségnek, és mer segíteni a közel-keleti keresztényeknek. A pátriárka úgy látja: a kvóta igazságtalan, és vigyáznia kell Európának, hogy kit enged be és kit nem. Interjúnk.
Be kellene fogadnia a keresztényeknek minden érkezőt, mert ez a keresztényi cselekedet?
A keresztényeknek elsősorban azon kellene dolgozniuk, hogy mindenki helyben, a hazájában boldogulni tudjon. A nyugati országoknak is kevesebbe kerülne az, ha azon dolgoznának, hogyan segítsenek helyben, nem pedig a bevándorlást tartanák elsődleges megoldásnak. Egyébként
nem ők alkotják az Európába érkezők nagy többségét. Viszont a menekülésre kényszerülő keresztények általában nem menekülttáborokban élnek, mert az számukra veszélyes hely. A keresztények inkább együtt indulnak útnak egy harmadik országba, keresztény menekültekkel foglalkozó egyházi szervezetek fogadják be őket. Ennek az a hátránya, hogy kereszténység saját szülőhelyén meggyengül. Nehéz beilleszkedniük is külföldön. Sok családot ismerünk, akik már belátták, hogy nem kellett volna elhagyniuk az országot, de már túl késő van a visszatérésre, annyira berendezkedtek máshol és elhaltak a régi emberi kapcsolataik. Szóval azt szeretnénk, ha a keresztények maradnának, de ehhez javítani kell a körülményeket, segíteni kell őket anyagilag és morálisan is.
Miért nem mennek a keresztények menekülttáborokba?
Mert ezekben a táborokban sokan vagy a militáns iszlám és a terroristák védelme alatt állnak, vagy őket támogatják. A másik ok az, hogy a keresztények más életmódot szoktak meg, teljesen más környezethez, körülményekhez, hagyományokhoz vagyunk szokva. Inkább összefog több család és együtt bérelnek valamit. A moszuli és ninivei keresztények például Erbilbe és más városokba költöztek, ahol az egyházak összefogtak a megsegítésükre, és felállítottak speciális, keresztényeknek szóló menekülttáborokat. A keresztények számára ugyanis elég nehéz a muszlimok között élni, egy táborban velük keveredni, sőt nem is biztonságos.
Nem keresztényietlen dolog különbséget tenni keresztények és nemkeresztények között?
Ha például a rasszizmusra gondol, az valóban nem keresztényi, és
Ugyanakkor egy társadalomnak, egy országnak joga van ahhoz, hogy megvédje a saját kultúráját, a saját életmódját. Nem igazságos rákényszeríteni egy országra sem bevándorlók bizonyos kvótáját, mert az megváltoztatja az ország életét. Ellene vagyunk a diszkriminációnak, és annak pártján vagyunk, hogy mindenkinek segíteni kell, de minden országnak vigyáznia kell rá, hogy kit enged be. Senkit nem diszkriminálhatunk a vallása miatt, de azokkal, akik Magyarországra, Angliába, Franciaországba vagy máshová megérkeznek, tudatni kell, hogy egy olyan országba érkeztek, aminek már megvan a maga identitása, kultúrája, vallása. Ezzel együtt tisztelni kell a bevándorlók hitét is, de sokszor láttuk már, hogy akik Afrikából vagy a Közel-Keletről érkeznek Európába, megpróbálják diktálni a tempót, és rá akarják kényszeríteni a saját életmódjukat a befogadókra. Ez nem tisztességes. Ráadásul akadnak olyanok a menekültek között is, akiket azért küldtek, hogy terrorcselekményeket hajtsanak végre. Néhány, állítólagos menekült által elkövetett merénylet után a befogadó országoknak nagyon óvatosaknak kell lenniük emiatt. Az Iszlám Állam kifejezetten kiképzett erre embereket.
Ha azt mondjuk valakire, hogy illegális bevándorló, az nem dehumanizáló, nem fosztja meg az emberségétől?
Azt, hogy illegális, azt bizonyos törvényekkel, normákkal kapcsolatban mondjuk. Ennek semmi köze a dehumanizáláshoz. Ha megszeged a törvényeket, akkor illegális cselekményt hajtasz végre. Tehát ha illegális módon érkezik valaki Európába, akkor ő illegális lesz. Ha nincs vízumuk, engedélyük a belépésre, akkor illegálisak. Ez nem jelenti, hogy például meg lehetne őket kínozni. Viszont lehet, hogy fel kéne kutatni azokat, akik becsempészik ezeket az embereket, az embercsempészeket. Természetesen mindenkinek figyelembe kell venni az emberi méltóságát és emberi lényként kell kezelni őt. De ez nem jelenti azt, hogy illegálisnak mondani valakit az embertelen lenne.
Különbséget tehetünk menekültek és gazdasági bevándorlók között?
Egyértelműen különbség van a kettő között. Ismerem a saját országaim, Irak és Szíria helyzetét, és tudom, hogy sokan a jobb életért mentek el. Vannak persze háború sújtotta övezetek, de sokan csak az életkörülmények miatt mentek el. És persze vannak, akik az életveszély elől menekülnek.
Szent Jakab-kolostor, Al-Qara, Szíria
A szír ortodox patriarchátus alapított egy egyetemet Damaszkuszban, miközben a háborúnak még nincs vége. Miért fogtak ilyen kockázatos vállalkozásba?
Két célunk van az egyetemmel. Az egyik, hogy maradásra bírjuk az embereket, minthogy a keresztényeknek majdnem az 50 százaléka elhagyta az országot. Tudatni akarjuk azokkal, akik maradtak, hogy tényleg ott vagyunk,
s nem vendégek vagyunk, hisz ott voltunk az iszlám előtt is, sőt az őslakos nép még a kereszténység előtt is. Az egyetem és más projektjeink azt üzenik, hogy ez a hazánk, maradj itthon. És persze munkalehetőséget is jelent mindez. Szíriában voltak az első egyetemek a kereszténység kezdetekor: a monostorokban mindenféle tudományt tanítottak. Kétezer éve hagyomány, hogy van egyetemünk, ezt nem adhatjuk fel, jó oktatási lehetőségeket kell nyújtanunk a szíriaiaknak.
Mit csinál a magyar kormány Szíriában?
A magyar kormány a Hungary Helps programmal anyagi segítséget nyújtott nekünk, támogatta az árvaházainkat, és nagyvonalúan segített újjáépíteni a házainkat Irakban és Szíriában is, ahogy az oktatásban is támogatást nyújtott. Biztosak vagyunk benne, hogy a jövőben is számíthatunk a magyar kormány segítségére.
Azt mondta az interjú előtti konferencián, hogy Magyarország mer más lenni, mint a nyugati kormányok, miközben egyébként szerényebbek a lehetőségei. Mire gondolt?
Amikor látjuk a nyugati országok reakcióját arra, amit Magyarország csinál, azt is látjuk, hogy
A nyugati többi része nem akar a keresztények megsegítéséről beszélni, nem akarják, hogy úgy beszéljenek róluk, mint akik keresztényeknek segítenek, mert csak a politikai korrektségnek való megfelelés jár az eszükben. Nem vagyunk senkinek a megsegítése ellen. Annyit mondunk, hogy mi, keresztények is megérdemeljük a segítséget, amikor dollármilliárdokat költenek a Közel-Keleten menekülttáborokra. Ennek a pénznek egy kis része azokat a keresztényeket kellene, hogy segítse, akik nem akarnak, nem tudnak menekülttáborba menni. Magyarország az első ország, ami nyilvánosan kiállt, és közölte, hogy keresztényeknek fog segíteni. Ez nem jelenti, hogy mások ne segíthetnének később, már két másik ország is gondolkozik ezen, amit mi Magyarország példamutatásának tudunk be.
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
Titkos paktumot kötnének a tömeges deportálásról a tálibokkal.
Az író, festő- és előadóművészt, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium vezetőjét egyebek mellett a romapasztorációról, Krisztus cigány hangjáról, a pokolról és az isteni fényről kérdeztük. Interjúnk.
„Ez minden nyugati ország számára figyelmeztetés” – vélekedik Mario Nawfal.
A 444 ironikus hangnemben számolt be Orbán Viktor interjújáról.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese szerint a fővárosban vélhetően ugyanaz a politikai zsarolás folyik, mint korábban Demszky Gábor regnálása alatt.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
