Senki sem állhat a törvények fölött – Gulyás Gergely a Mandinernek

A CEU-t Bécsbe üldözték, a kényes politikai ügyeknek különbíróságot hoztak létre, menedékjogot adtak egy macedón bűnözőnek, a munkavállalókat rabszolgasorba taszították, a kultúrharc jegyében pedig Prőhle Gergelyt menesztették a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) éléről – így az ellenzék. Ez már a „polgári Magyarország”, vagy az még várat magára? 

Ezek a többnyire valótlan állítások egy nem polgári, de már nem is demokratikus ellenzék vádjai. Az ellenzék zaklatott lelkiállapotának kiváltó oka, hogy a kormánypártokkal szembeni utálat keveredik bennük azzal megvetéssel, amelyet a választópolgárok iránt éreznek, akik idén harmadszorra sem restelltek európai összehasonlításban is kiemelkedő eredménnyel Fidesz-KDNP kormányt választani. Az ellenzék agresszív, erőszakos és ma már a három évtizedes alkotmányos kereteket és szokásjogot is figyelmen kívül hagyó magatartása antidemokratikus reakció az áprilisi megsemmisítő vereség után. Ez a viselkedés a választók körében még annyi szimpátiára sem fog találni, mint az eddigi teljesen sikertelen ellenzéki stratégia. A következő 10 hónapban két országos választás lesz,

Akkor haladjunk végig ezeken az ügyeken. Az ellenzék szerint ellehetetlenítették a CEU-t. A kormány viszont ahelyett, hogy pezsgőt bontana, azt bizonygatja, hogy a CEU „úgy megy, hogy marad”. Most akkor örülnek vagy sem?

Tudomásul vesszük, hogy a Közép-Európai Egyetem marad Budapesten, a Central European University pedig Bécsbe költözik. A CEU működési anomáliáit egyébként jól mutatja, hogy ez a mondat helytálló. A Central European University és a Közép-Európai Egyetem a józan ész, illetve a magyar és az angol nyelv szabályai szerint ugyanazt kellene jelentse. A lex CEU-t valójában nem mi fogadtuk el, hanem Magyar Bálint alatt született meg, amikor törvényesítették ezt a kivételes, Európa számos országában egyébként tiltott jogi konstrukciót. Soros György Magyar Bálintnak írott elvtársi hálálkodó levele olyan kortörténeti dokumentum, amely nélkülözhetetlen az igazság megismeréséhez (a levél itt olvasható – a szerk.). Nem igazolt, hogy a CEU-nak az Amerikai Egyesült Államokban olyan oktatási tevékenysége lenne, amely a törvény szerinti ratifikációt indokolná. Sőt éppen ezt cáfoló hangfelvétel került nyilvánosságra. Sokatmondó az amerikai nagykövet állítása is, miszerint a CEU felelőssége is a kialakult helyzet.

A magyar kormány mindig nagyon érzékeny arra, ha a magyar szuverenitást érintő kérdésekben más államok vagy nemzetközi szervezetek megnyilvánulnak. Ehhez képest most a magyar állam egyik szerve mondta ki Macedóniáról, hogy az nem jogállam, hiszen másképp nem kaphatott volna Guevszki menedékjogot. A magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal hogyan tudja megítélni a macedón jogállamiság helyzetét?

Ha a menedékjog biztosítása más országok szuverenitásának megengedhetetlen sérelmét jelenti, akkor a világon senki sem kaphatna menekültstátuszt, és a menedékjogot a genfi egyezménnyel együtt örökre el kellene felejteni. Amikor valaki menedékjogot kap egy országtól, az az egyedi esetben akár alappal, akár anélkül a származási országban fennálló üldöztetés hatóság általi megállapítását jelenti. Az Európai Bizottság, az Európa Tanács, valamint az amerikai külügyminisztérium jelentései leírják, hogy

hogy a bírákat a kényes politikai ügyekre külön választják ki, hogy a börtönviszonyok olyan mértékben sértik az emberi méltóságot, hogy egyes börtönökben közvetlen életveszély áll fenn. Így – bár egy percig sem tartom szentírásnak az előbb említett jelentéseket – talán a magyar menekültügyi hatóság is juthatott hasonló következtetésre. Akik most kiabálnak, azok nem kiabáltak 2013-ban, amikor Amerika-barát grúz politikusok, Szaakasvili kormányának és állami vezetésének tagjai kaptak Magyarországon menedékjogot, akikkel szemben súlyos korrupciós ügyek miatt folytak büntetőeljárások. Akkor mindenki elfogadta, hogy az egy helyes, indokolt döntés volt. Nem látom a különbséget. Ha csak abban nem, hogy a volt macedón miniszterelnöknek meghatározó szerepe volt abban, hogy a balkáni útvonalon sikerült feltartóztatni a bevándorlókat.

Az Európai Bizottság és az amerikai külügy jelentéseire hivatkozik. Ezek a szervek, valamint például az Európai Parlament a magyarországi viszonyokra is kritikus megállapításokat szoktak tenni. Azokat mégis mindig rendre lesöprik. Miért?

Magyarországgal kapcsolatosan ugyan valóban szoktak valótlan megállapítások szerepelni ezekben a jelentésekben, ehhez hasonló súlyú megállapítás – közvetlen politikai befolyás a bíróságokon – azonban soha nem szerepelt. Sőt, még a magyar ellenzéki direktíva is úgy szól, hogy a bíróságok a gonosz kormánypártok folyamatos befolyásolási törekvése ellenére megőrizték függetlenségüket. Az Európai Parlamentet szándékosan nem említettem, az egy tisztán politikai testület, ahol a bennünket gyűlölő többség azt is megszavazná, ha valaki azt állítaná Magyarországról, hogy „az első éjszaka joga” hatályban van.

Az önálló közigazgatási bíráskodás bevezetése nem pont a független igazságszolgáltatás megtörésére tett kísérlet? A köztársasági elnök csak az igazságügyi miniszter által javasolt személyt nevezheti ki közigazgatási bírónak. Ez nem kormányzati befolyás?

Ez csúsztatás. Minden ma közigazgatási ügyszakban ítélkező bíró ezután is a közigazgatási bíróságokon gyakorolhatja hivatását. Az új bírák köztársasági elnöki kinevezését megelőző eljárásban is a bírói önkormányzatoknak van döntő szerepe, ők terjesztik fel azt a három bírójelöltet, akik közül az igazságügyi miniszter egynek a kinevezésére javaslatot tesz.

Ha eltér a bírók által javasolt sorrendtől, akkor írásbeli indoklási kötelezettsége van. Ez a szabályozás egyébként megegyezik a szomszédos osztrák szabályozással. Ha egyébként valaki veszi a fáradtságot és utánanéz a jelenlegi igazságügyi miniszter három évtizedes tudományos munkásságának, akkor láthatja, hogy Trócsányi László egyetemi tanárként mindig az önálló közigazgatási bíráskodás mellett érvelt.

És miért lesz jobb az állampolgároknak az, hogy önálló közigazgatási bíró szervezetrendszer jön létre? Miben lesz nekik jobb ezután?

Magyarországon, amíg a kommunisták 1949-ben meg nem szüntették, önálló közigazgatási bíráskodás folyt. A most visszaállított rendszer éppen az állami hatósági tevékenységgel szemben állít korlátokat. Míg eddig az állami szervek közigazgatási határozataival szemben a polgároknak csak egyfokú jogorvoslati rendszer állt rendelkezésükre, 2020. januárjától kétfokú felülbírálatra lesz mód. Ez azt jelenti, hogy az állami aktusokkal szembeni jogorvoslati lehetőség bővül.

A választások óta eltelt fél év a kultúrharcról is szólt. Ennek jegyében leváltották Prőhle Gergelyt a PIM éléről, de kapott a fejére Bereményi Géza is. Ki a következő célpont? Felkészül Fábry Sándor?

Nincsenek célpontok.

így őszintén remélem, hogy még azelőtt véget ért, hogy elkezdődött volna. Lehet azon vitázni, hogy ki a legalkalmasabb a PIM vezetésére, de egy múzeumigazgatói pozíció kapcsán kultúrharcot vizionálni, túlzás.

Prőhle Gergelyt az alkalmas jelöltek közé sorolja?

Igen. Prőhle Gergely megalapozottan érezheti méltánytalannak azt, ami vele történt. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy az őt kritizálók mindegyike tett annyit közös hazánkért, mint Prőhle Gergely. Hogy csak személyes tapasztalatomból induljak ki, Prőhle Gergely diplomáciai teljesítménye nélkül aligha tudtuk volna megakadályozni az Európa Tanácsban 2013-ban Magyarországgal szemben kezdeményezett büntetőeljárást. Örülök annak, hogy Prőhle Gergely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói tevékenységében fontos szerepet fog vállalni a jövőben.

Ön mennyit túlórázik évente?

Az állami vezetőknél fogalmilag kizárt a túlóra, hiszen soha nincs vége a munkaidőnek. 

A túlóratörvény miatt kérdeztem. Az ellenzék szerint a Fidesz a multik oldalára állt és kiszolgáltatja a magyar munkavállalókat a nagytőkének. Véget ért a multikkal vívott szabadságharc?

Az ellenzék azt próbálja kihasználni, hogy az emberek többsége – érthető okokból – nem olvas jogszabályokat. Ha bárki elolvassa a törvényt, láthatja, hogy

és bármilyen munkaidőkeretre vonatkozó eltérés is csak a munkaadók és munkavállalók megállapodása esetén kollektív szerződésben rögzítettek szerint lehetséges. A túlórákat pedig havonta kell kifizetni.

Hiába van benne a törvényben az önkéntesség elve, a munkavállaló eleve kiszolgáltatott helyzetben van, így el fogja vállalni a túlórát – mondja az ellenzék.

Magyarországon munkaerőhiány van, így ezek az állítások komolytalanok. Ha szakképzettséggel rendelkező munkavállaló ma állást keres, könnyen tud találni. Ma 800 ezer emberrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben, és így is majdnem 100 ezer betöltetlen álláshely van az országban. Az önkéntesség tehát a jelenlegi munkaerőpiaci környezetben valóban szabad döntést jelent. Eddig számtalan éles vitát folytattunk a Munka Törvénykönyvének elfogadásától a közmunka bevezetéséig, ahol a gyakorlat nem igazolta a kritikusokat. Éppen ezért talán most is érdemes várni egy évet, hogy valós tapasztalatok birtokában ítélkezzünk. 

A túlóratörvény elfogadása az ellenzék szerint csalással történt. Felróják önöknek azt, hogy a levezető elnök nem az elnöki emelvényről vezette az ülést, valamint azt, hogy nem használták a szavazásnál a képviselői kártyát.

Az ellenzék úgy viselkedik, mint a tolvaj, aki a lopott holmi tetején állva a magántulajdon szentségét hirdeti. Azok próbálnak meg szabályszerűséget számon kérni a parlamenten, akik

Ez a pofátlanság olyan egyedülálló formája, amellyel a magyar ellenzék ebben a nem túl nemes versenyben aranyérmet érdemel a világban. A jogi helyzet egyértelmű. Sem a házszabály, sem az országgyűlési törvény nem írja elő, hogy az ülést kizárólag az elnöki pulpitusról lehet vezetni, és azt sem, hogy kártyával kell szavazni.

Akkor minek a képviselői kártya, ha nem használták?

Mert normális működés mellett a szavazás lebonyolításának technikai feltételeit egyszerűbb így biztosítani. A magyar parlamentben a rendszerváltást követően sokáig egyáltalán nem használtak kártyát a szavazáshoz, de még néhány éve is, amikor a képviselői létszám megfelezése miatt át kellett alakítani az alsóházi üléstermet és a felsőházban ülésezett  a parlament, ott sem használtunk kártyát, mivel az a rendszer ott nem működött. A képviselői szavazati jog nem a kártyához, hanem a képviselőhöz kötött.

De a kártya a képviselő azonosítását teszi könnyebbé.

Csak könnyebbé teszi az azonosítást, de nem nélkülözhetetlen hozzá. A parlament üléstermében minden négyzetmétert kamerák rögzítenek. Ha bármilyen kétség merülne fel azzal kapcsolatosan, hogy valaki nem személyesen szavazott – ami egyébként a kártya használata esetén ugyanúgy lehetséges –, az a felvételek alapján ellenőrizhető.

És szerdán miért nem tudták használni a kártyát?

A kártyarendszer csak akkor működik, ha a pulpituson a levezető elnök kártyája a helyén van. Az ellenzék erőszakkal megakadályozta, hogy a levezető elnök felmenjen a pulpitusra, ezért kellett a korábbi szavazási rendre visszatérni.

A szerdai parlamenti ülésnapot követően tüntetéssorozat bontakozott ki Budapest utcáin. A békés tüntetőkön kívül szép számmal akadnak törvénytelenségeket, bűncselekményeket elkövetők is. Éreznek felelősséget abban, hogy idáig fajult a helyzet?

Érdemes különválasztani a magyar közélet általános állapotát és a parlamentben, illetve az utcán az elmúlt héten történteket. A közélet általános állapotáért közös, bár szerintem távolról sem egyforma felelősséget viselünk mindannyian. A konkrét esetben viszont: aki szerdán követte az Országgyűlés ülését láthatta, hogy míg a kormánypárti képviselők rendkívüli önuralomról tanúságot téve mindent megtettek az országgyűlés méltóságának megóvásáért, addig az ellenzék magatartása törvénytelen, agresszív és erőszakos volt. Néhányan az utcán is úgy érezték, hogy ha ellenzéki képviselőknek szabad így viselkedni, akkor nekik is lehet. De

Az ellenzéki pártoknak óriási a felelősségük abban, hogy néhány tucat anarchista, karácsony- és keresztyéngyűlölő aktivistájuk attól sem riad vissza, hogy erőszakot alkalmazzon a rendőrökkel szemben. Ez súlyos bűncselekmény, hivatalos személy elleni erőszak bűntette és csoportos garázdaság. Arra pedig emlékeztetnék mindenkit, hogy amikor 2006-ban az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésével egyértelművé vált, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette posztkommunista párt hazugsággal és csalással nyerte meg a 2006-os választásokat, akkor, a tévéostrom másnapján a parlament a Fidesz támogatásával fogadott el „Erőszak ellen a békességért" címmel országgyűlési határozatot. A Fidesz tehát még 2006-ban, az államcsődhöz vezető szocialista hazugságkormányzás idején is elítélte az erőszakot és arra hívta fel a tüntetőket, hogy csak alkotmányos keretek között, békésen és jogszerűen gyakorolják a gyülekezési jogukat. Ehhez képest most azt látjuk, hogy ellenzéki politikusok füstbombával dobálnak meg rendőröket, az ellenzék pedig legitim politikai eszköznek fogadja el az erőszakot. Az MSZP-nél ez csak annyit jelent, hogy a kommunista utódpárt újra visszatalált jogelődje bevett módszereihez. 

Európai parlamenti választások. Mikor lesz meg a Fidesz EP-listája?

Egy héten belül.

A Politico szerint 14 mandátumot szerezhet a Fidesz jövő májusban. Önök mennyivel számolnak?

Jelenleg a Fidesz az Európai Néppárt legerősebb pártja. A közel félszáz tagpártból mi értük el a legjobb eredményt a legutóbbi EP-választáson. Azt szeretném, hogy ez a választásokat követően is így maradjon. Ráadásul az Európai Parlamentben a politikai együttműködés nemzeti alapon történik, ezért a Fidesz mandátumain kívül a Magyar Közösség Pártjának felvidéki képviselőit, valamint az RMDSZ erdélyi képviselőit is a politikai közösségünkhöz sorolhatjuk. Bízunk benne, hogy három RMDSZ-es képviselő és legalább egy MKP-s képviselő is bejuthat.

Hogy fogják így kizárni önöket a Néppártból?

Ez nem a mi problémánk. A Fideszt és Orbán Viktort Helmut Kohl hívta a Néppártba.

A Néppárt annak köszönheti, hogy jó eséllyel pályázik arra, hogy az Európai Parlament vezető ereje maradjon, hogy tagsága széles ideológiai spektrumot ölel fel. Ez csak úgy lehetséges, ha a pártszövetség tagszervezetei bizonyos határokon belül képesek elfogadni a különbözőségeket. Vannak olyan tagpártjai a Néppártnak, akikkel nekem kifejezetten derogál egy pártcsaládban lenni, mégsem tettünk javaslatot a kizárásukra.

Például?

Szándékosan nem neveztem meg senkit, de Skandináviában és a Benelux-államokban érdemes keresgélni őket. Néhányukat politikai támogatottságuk alapján nagyítóval. Hangjukkal fordított arányban áll a támogatottságuk. Ráadásul szép számban vannak olyan partok is, akik lényeges kereszténydemokrata alapelvektől távolodtak el fontos társadalmi kérdésekben, mi mégis önmérsékletet tanúsítunk a nyilvánosság előtti kritikák megfogalmazásakor.

Nem csak a luxemburgiak és a skandinávok húzzák a szájukat a Fidesz miatt. A Fidesz bizottsági elnökjelöltje, Manfred Weber konkrétan megszavazta a Sargentini-jelentést Magyarországgal szemben. Miért támogat a Fidesz egy ilyen jelöltet? Jobb híján?

A mai kínálatból Manfred Weber a legalkalmasabb jelölt. Függetlenül attól, hogy Weber az elmúlt hónapokban meghozott döntései során saját ambícióit pártja, a CSU álláspontja elé helyezte,

Az európai baloldal jelöltje Frans Timmermans. Lottó ötös?

Az a mély gyűlölet, ami Timmermans politikáját és megnyilvánulásait Közép-Európa országaival szemben jellemzi, Európa legrosszabb korszakaira emlékeztet. Veszélyes lenne, ha emögött egy erős párt lenne. Azonban az európai választók bölcsességét dicséri, hogy a veszély minimalizálására törekszenek, hiszen valódi csodára lenne szükség ahhoz, hogy az európai szocialisták ne történetük leggyengébb eredményét érjék el jövő májusban. Márpedig a mai európai baloldaltól nagyon távol áll, hogy bármiben higgyen, ami nem kézzelfogható, hát még a csodákban!

Mivel készülnek a kampányra? Migráció, Soros?

Európai színtéren a migráció lesz a kampány legfontosabb témája. Az EP-választások 1979 óta íródó történetében először van a voksoláson valóban fontos és közös politikai témája a kontinensnek. Nekünk azt kell egyértelművé tennünk a kampányban, hogy mind a bevándorlás ügyében, mind általánosságban a Fidesz képviselői tudják a leghatékonyabban képviselni a nemzeti érdekeket az európai intézményekben. A ránk leadott szavazat a leghasznosabb az ország szempontjából.

Fotók: Földházi Árpád