Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
A férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról dönt Románia csaknem 19 millió választópolgára a szombaton és vasárnap. A referendum sikere esetén úgy pontosítják az alaptörvényt, hogy a család „egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon” alapul, meggátolandó az azonos neműek házasságkötésének legalizálását.
A férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról dönt Románia csaknem 19 millió választópolgára a szombaton és vasárnap megrendezendő kétnapos alkotmánymódosító népszavazáson. A referendum sikere esetén úgy pontosítják az alaptörvényt, hogy a család „egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon” alapul, meggátolandó az azonos neműek házasságkötésének legalizálását. A hatályos román alkotmányban a nemsemleges „házaspárok” fogalom szerepel. Az alkotmánymódosító törvényjavaslat az egyházi támogatást élvező Koalíció a családért nevű ernyőszervezet polgári kezdeményezéseként 2016-ban, – a szükséges félmillió helyett – több mint hárommillió támogató aláírással került a bukaresti parlament elé.
Romániában az alkotmányt legalább kétharmados parlamenti többséggel elfogadott törvénnyel lehet módosítani, amelyet érvényes és eredményes népszavazásnak is meg kell erősítenie. Miután a román parlament mindkét házában a törvényhozók több mint háromnegyede megszavazta a tervezetet, az alkotmánymódosítás a választói megerősítésen múlik. A szavazólapokon nem szerepel majd szövegszerűen a család új meghatározása, hanem arra a kérdésre kell majd igennel vagy nemmel voksolniuk a választóknak, hogy „egyetért-e az alkotmánymódosító törvénnyel abban a formában, ahogy azt elfogadta a parlament?”. A népszavazáson a választók abban a szavazókörben adhatják le voksukat, ahol – lakhelyük alapján – a választói névjegyzékben szerepelnek. Akik viszont más településen lesznek a hét végén, bármelyik szavazókörben feliratkozhatnak a pótlistára és leadhatják voksukat. Belföldön 18.662 szavazókörbe várják a választókat.
A külügyminisztérium 378 szavazókörzetet rendez be a külföldön tartózkodó román állampolgárok számára, többnyire az ország külképviseletein. A szavazásra jogosult, érvényes személyazonossági okmánnyal rendelkező román állampolgárok ezekben bármelyikében leadhatják voksukat, külföldön ugyanis mindenki pótlistára szavaz. Magyarországon a román nagykövetségen (Budapest, Thököly út 72.), valamint Románia gyulai (Munkácsy u. 12.) és szegedi (Kelemen László u.5.) főkonzulátusán alakítanak ki egy-egy szavazókört. A népszavazás kétnapos lesz, a szavazókörök szombaton és vasárnap is mindenütt helyi idő szerint 7-től 21 óráig tartanak nyitva.
A népszavazás érvényessége szempontjából kulcskérdés a részvétel, ennek ellenére a referendumon nem használják a 2016-os választások alkalmával beüzemelt, a részvétel valós idejű követését és a többszöri voksoláson alapuló csalások kiküszöbölését megkönnyítő új informatikai rendszert, mivel ehhez külön jogszabályt kellett volna elfogadni, műszaki felszerelést (több mint 20 ezer táblagépet) és azt kezelő felkészült személyzetet kellett volna biztosítani. A mintavételezésen alapuló részvételi becsléseket a központi választási bizottság fogja előre meghatározott időpontokban közölni, napi öt alkalommal.
Romániában a választói névjegyzékben szereplők több mint 30 százalékának a részvétele szükséges ahhoz, hogy egy referendum érvényes legyen, ugyanakkor egy népszavazás csak akkor tekinthető eredményesnek, ha a feltett kérdésre a választói névjegyzékben szereplő polgárok több mint 25 százaléka igennel voksol. A választási hatóság által közölt adatokból kiderült: a család fogalmának pontosítását célzó alkotmánymódosító népszavazás érvényességéhez több mint 5 millió 685 ezer választónak kell urnák elé járulnia, az alaptörvény megváltoztatásához pedig csaknem 4 millió 738 ezer „igen” szavazatra van szükség.
(MTI)