Az egyik jogvédő szervezet arra figyelmeztetett, hogy az óvások alkotmánybírósági elfogadásával a romániai magyarság anyanyelvhasználati jogokat veszítene el.
Két romániai jogvédő civil szervezet, a nyelvhasználati jogokért küzdő marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) és a szólásszabadság és a kisebbségi jogok védelmével foglalkozó bukaresti Active Watch próbál segíteni a román Alkotmánybíróságnak abban, hogy a közigazgatási törvénykönyvvel kapcsolatos óvások elbírálása során ne csorbuljanak a kisebbségi jogok.
Erről a Cemo tájékoztatta az MTI-t szerdán, egy nappal az előtt, hogy az Alkotmánybíróság tárgyalná azokat az óvásokat, amelyeket a közigazgatási törvénykönyv elfogadása után az ellenzéki pártok és Klaus Iohannis államfő nyújtottak be. A Cemo közleménye szerint az Active Watch-csal közösen úgynevezett amicus curiae-t nyújtottak be az Alkotmánybíróságra. A dokumentumban az alkotmánybírák figyelmébe ajánlották azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyeket Románia ratifikált, és amelyeket az alkotmány értelmében tiszteletben kell tartani, és jóhiszeműen kell alkalmazni. Figyelmeztették az alkotmánybíróságot, hogy az óvások elbírálásakor olyan jogok forognak veszélyben, amelyek széles körű alkalmazásáról Románia külügyminisztériuma is beszámolt a szerződések betartásáról készített időszakos jelentéseiben.
Amint a Cemo közölte, azért éltek a civil szervezetek számára adott befolyásolási lehetőséggel, mert nem biztosak abban, hogy az alkotmánybírák ismerik a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi egyezményeket. Hozzátette: az amicus curiae eszközével korábban a romániai Helsinki Bizottság (APADOR CH) élt pár alkalommal. A Cemo arra figyelmeztetett, hogy az óvások alkotmánybírósági elfogadásával a romániai magyarság olyan anyanyelvhasználati jogokat veszítene el, amelyek 2001 óta érvényben vannak.
A román parlamentben júliusban elfogadott közigazgatási törvénykönyv az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosításokat tartalmaz. Az ellenzéki pártok és az államfő ezeket a kitételeket is kifogásolták, amikor a jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatát kérték.
(MTI)
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Pattanásig feszült a hangulat.
Az Ukrajna elleni éjszakai légitámadások során Romániában lezuhant egy robbanótöltetet szállító orosz drón.
Dúl a harc a kormányból távozó PSD és egykori koalíciós partnerei között.
A határon túli magyar közösségek vezetői most egy olyan budapesti kormánnyal működnek majd együtt, amely ellen voksolt a közösség politikailag aktív részének elsöprő többsége.
Kétmillió magyar várja lélegzetvisszafojtva, mit lép az új kormány velük kapcsolatban; hogy tisztulás jön-e és korrupcióüldözés, vagy éppen tisztulásnak álcázott, brutális politikai leszámoláshullám, amibe beleremegnek a magyarság kultúrájának utolsó külhoni bástyái is.
Ilie Bolojan miniszterelnök kisebbségi kormányzásra készül.
Andrej Babits kormányának növelnie kell az ország védelmi kiadásait.
Az Egyesült Államok történetében sokak szerint példa nélküli módon feszült egymásnak a nyilvánosság előtt az USA elnöke és a pápa. De mi is áll a konfliktus hátterében, és valóban olyan nagy-e az ellentét, mint azt néhányan kívülről látni szeretnék?
