Zöldpolitikai nagyüzem van Magyarországon
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Idén már 188 ország csatlakozott a kezdeményezéshez.
Rekordszámú, 188 ország csatlakozott idén a Föld órája akcióhoz, amelyben magánszemélyek, vállalatok és civil szervezetek világszerte hallatták hangjukat vagy tettek konkrét lépéseket a természet megőrzése érdekében – közölte vasárnap az akciót világszerte összehangoló Vadvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete.
A világ mintegy 18 ezer épületének és objektumának fényei hunytak ki, és a Föld órája mellett olyan hírességek álltak ki, mint Jared Leto és Andy Murray, de Emmanuel Macron francia elnök is csatlakozott.
„A 2018-as Föld órája alkalmából március 24-én 20:30-kor olyan látnivalók díszvilágításait kapcsolták le, mint a párizsi Eiffel-torony, a Sydney-i Operaház, a londoni Big Ben és a Parlament, az egyiptomi piramisok, a New York-i Empire State Building, a tokiói adótorony, a Rio de Janeiró-i Krisztus-szobor és az Abu-Dzabiban található Zájed sejk mecset. Lekapcsolt itthon a Budai Várnegyed, az összes fővárosi híd, a Parlament, a Nemzeti Színház, a tatabányai Turul emlékmű, de többek között Győr, Hajdúszoboszló, Hollóháza, Mórahalom, Nyíregyháza, Sopron, Szolnok, Veszprém és Eger díszvilágítása is” – idézi a közlemény Antal Alexát, a WWF Magyarország kommunikációs vezetőjét.
Az #EarthHour és az idén bevezetett #Connect2Earth hashtaget több mint 3,5 milliárd alkalommal használták a közösségi médiában január és március között. Mintegy 250 közszereplő is hallatta a hangját a Föld órájával kapcsolatban.
Kolumbiától Indonézián át a Fidzsi-szigetekig az idei Föld órája tettekre és összefogásra késztette az embereket annak érdekében, hogy megóvják az erdőket és az értékes mangrove élőhelyeket. Afrikában 24 ország csatlakozott a Föld órájához, ezzel is felhívva a figyelmet a kontinens legnagyobb természeti kihívásaira - többek között a fenntartható energia használatára, az ivóvízellátásra és a természetes élőhelyek pusztítására. Peru fővárosában, Limában a tengerpartot több száz kilogramm hulladéktól tisztították meg ezen a napon, Mianmarban megnyitották az első „Föld órája falvakat”, ahol természeti erőforrásokból származó megújuló energia biztosít áramot az embereknek.
„A tudomány ma már egyértelművé teszi: a természet pusztulása globális krízissé vált, a vadvilág mintegy 60 százalékkal zsugorodott az elmúlt negyven évben. Egy kimerült bolygón pedig nem lehet fényes jövőnk. Együtt azonban változtathatunk ezen. Cselekednünk kell, a kormányokat és vállalatokat pedig a biológiai sokféleség és a természet megóvása érdekében tett még komolyabb lépésekre kell sarkallnunk” – mondta Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója.
Az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése egyre gyorsabb ütemben zajlik, ami rendkívül negatív hatással van a bolygóra, de ugyanúgy az emberiségre is. Franciaország elnöke, Emmanuel Macron nyilatkozatában kijelentette: „a tagadás ideje már rég elmúlt, és lassan elveszítjük a harcot az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség összeomlása ellen.” Hozzátette, ha ez a tendencia folytatódik, akkor bolygónk ökoszisztémái is összeomlanak – a tiszta levegővel, ivóvízzel, táplálékkal és stabil éghajlattal együtt, amit egyelőre még nyújtani tudnak nekünk.
A WWF Magyarország idén egy különleges lekapcsoló eseménnyel köszöntötte a Föld óráját. A Müpa adott helyett a Recirquel Újcirkusz Társulat Párizs Éjjel című előadásának, amely egy meglepetés programmal zárult. Az előadás végén, a Föld órája eseményének bejelentését követően Czigány Judit előadásában A Föld dala hangzott el, ez alatt a társulat tagjai a nagy lekapcsoló kar köré gyűltek, majd 20:30-kor kihunytak a fények a teremben és az egész városban. Ezzel egy időben a szervezet néhány önkéntesével a budapesti Árpád-kilátóból szemlélte, ahogy elalszanak a város fényei. A résztvevők mécseseket gyújtottak, és együtt elmondták a Föld órája esküt is.
(MTI)