A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a visegrádi négyek országcsoporttal (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - V4) kapcsolatban, a Die Zeit című liberális hetilap pedig a Kína és a kelet-, és közép-európai térség 16 országának budapesti csúcstalálkozójával kapcsolatban foglalkozott csütörtökön Magyarországgal.
A FAZ „Az öntudatos Kelet” címmel közölte Karl-Peter Schwarz kommentárját, kiemelve, hogy a V4-csoport tagjai egykor „osztályelsők” voltak a térség uniós csatlakozásra törekvő országai között, de tagságuk 13. évében már „az unió számkivetettjei”, és egyre nagyobb távolság választja el őket az EU korábbi tagjaitól. Így Orbán Viktor magyar kormányfőt Nyugaton „többnyire már csak Putyinnal és Erdogannal együtt emlegetik”. Kifejtette, hogy bizonyos fogalmakat másként értelmeznek Keleten és Nyugaton; az európai szolidaritás alatt az uniós országok többsége a „migránsok befogadásának kötelező kvótáját” érti, a V4-csoport pedig az „ázsiai és afrikai tömeges migráció elleni védekezés” valamennyi uniós tagállamra vonatkozó kötelezettségét, és szerintük „nem Merkel viselkedett szolidárisan, amikor megnyitotta a határokat, hanem Orbán, aki kerítéssel zárta el a migránsok útját Németország felé”.
Hozzátette, hogy Közép-Európa keleti részének új keletű öntudatosságának anyagi és eszmei alapja van. A térségben robbanásszerűen fejlődik a gazdaság, és ebben a folyamatban az EU-t egyre inkább akadályozó tényezőnek, és nem esélynek tekintik. Ennél fontosabb azonban az emberek gondolkodásmódjában, „fejében történt változás” – írta a FAZ szerzője, kiemelve, hogy a térség népeit már kétszer megpróbálták átformálni, korábban „a kommunista társadalommérnökök áldozatai, aztán pedig az EU és az IMF neoliberális tervezőinek alanyai” voltak.
A Die Zeit „Orbán Viktor - A kommunisták táskahordozója” címmel közölte Ulrich Ladurner kommentárját, aki a budapesti csúcstalálkozóval kapcsolatban kifejtette, hogy a pekingi vezetés „kihasználja az EU-n belüli törésvonalakat”, és „különösen közel áll hozzájuk Orbán Viktor Magyarországa”. A kormányfő „hídfőállássá akarja tenni országát Kína számára”, és a kapcsolatnak az anyagi vonatkozású ügyek mellett ideológiai, politikai oldala is van – írta a Die Zeit szerzője, kiemelve, hogy „két politikai rendszer geopolitikai versenye” tapasztalható, és „Orbán nem titkolja, hogy melyik oldalon áll”.