Hiába a megbontási kísérletek, a V4-ek egységesek maradnak nemcsak a migráció kérdésében, hanem általánosságban is – jelentette ki Szijjártó Péter pénteken az uniós tagállamok informális külügyminiszteri találkozóján.
Dacára minden megbontási kísérletnek, a visegrádi csoport egységes marad általánosságban, de ezen belül a migráció szempontjából is, ezt világossá tették egymás között és mások előtt a V4-ek az Európai Unió tagállamainak informális külügyminiszteri találkozóján – közölte Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter pénteken az MTI-vel telefonon Tallinnból, a találkozó helyszínéről.
„Továbbra is elutasítjuk az illegális bevándorlást, és harcolunk a kötelező betelepítési kvóta ellen. Nem fogjuk elfogadni, hogy ránk erőltessenek egy kudarcba fulladt, ráadásul az emberekre veszélyt jelentő döntést, nevezetesen a kötelező betelepítési kvótát” – tette hozzá Szijjártó Péter. „Ráadásul aljas sumákolás zajlik Európában a betelepítési kvótákkal kapcsolatban három szempontból” – jelentette ki.
A három szempont
Egyrészt „sumák módon” eltitkolják, hogy itt egy állandó mechanizmust akarnak bevezetni a korábban ideiglenesnek mondott szétosztás helyett.
Másodsorban „sumákolás” zajlik az eddigi eredmények szempontjából, hiszen két év alatt mindössze 25 százalékban sikerült teljesíteni a kvótát. Magyarul, ezt a döntést patetikusan dicsőítő országok is csak maximum az egynegyedében hajtották végre a döntést úgy, hogy az már két éve történt, és már csak 18 nap van hátra a teljesítésre, tehát ebben nagy változás már nem várható – mondta a magyar miniszter.
Harmadrészt európai „sumákolás” zajlik abból a szempontból is, hogy az elosztás teljesítésének teljes kudarcát azoknak az országoknak a nyakába akarják varrni, amelyek a „sumákolás” helyett őszinték voltak mindvégig. A visegrádi csoport országai tartoznak ebbe a kategóriába. „Mi mindvégig őszintén elmondtuk a véleményünket a betelepítési kvótáról, világossá tettük, hogy ezt egy biztonsági kockázatnak tartjuk, és nem akarjuk kockáztatni az országok és a bennük élő emberek biztonságát” – szögezte le a magyar diplomácia vezetője.
Külügyminiszterek találkozója
Szijjártó Péter a külügyminiszteri találkozó alkalmából kétoldalú tárgyalást folytatott mások mellett az esemény házigazdájával, Linas Linkevicius litván külügyminiszterrel. Megállapították, hogy a két ország együttműködése példaszerű, Litvánia nagyra értékeli, hogy Magyarország rendszeresen kimutatja szolidaritását a balti államokkal. Ennek jegyében jelenleg is 130 magyar katona állomásozik a Baltikumban, 2019-ben pedig Magyarország újra részese lesz a balti légtérvédelmi feladatok ellátásának a NATO keretén belül.
A két ország szorosan együttműködik az ENSZ-ben, Litvánia támogatta Magyarország tagsági pályázatát az Emberi Jogi Tanácsba, cserébe pedig Magyarország támogatja Litvánia jelöltségeit. Mindkét országnak az az érdeke, hogy a Nagy-Britannia európai uniós kilépéséről szóló tárgyalások eredményeként egy átfogó, igazságos megállapodás jöjjön létre az ország és az EU között. A két miniszter aláírta a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló kétoldalú megállapodást, amelynek révén tovább fejlődhet a két ország közötti biztonsági együttműködés.
(MTI)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Az olasz miniszterelnök a valódi célt is megnevezte.
Az olasz miniszterelnök szerint eljött az idő, hogy Európa egységesen beszéljen Oroszországgal a háborúról.
Nem nemzetközi megállapodásokban keresi a határokat.
„Ha Magyar hatalomra kerül, nem fogja megvétózni Ukrajna EU-csatlakozását. A fő magyar ellenzéki politikus túlságosan nagyra értékeli a jó kapcsolatokat Brüsszellel, ezért hatalomra kerülése után nem fog többé felesleges fejfájást okozni az Európai Uniónak” – állítják az ukránok.
A magyar miniszterelnök azt is elmondta, mi a legnagyobb baj Brüsszellel.
Erős kritikákat kapott Pozsonyban az Unió energiapolitikája.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
