A film nem titkolja, hogy a Vatikánnal való viszony normalizálása érdekében nem csak a Magyar Katolikus Egyháznak, hanem a Vatikánnak is alkut kellett kötnie a magyarországi kommunista hatalommal.
Gecse Géza írása
A Magyar Média Mecenatúra 50 és 25 perces dokumentumfilmeket támogat, most mi mégis 98 percnyi filmet láthattunk az Urániában szeptember 18-án, mert a téma szétfeszítette a kereteket.
A Bokros jelentések című filmet még nem vetítették sehol, de a film alkotói engedélyt kaptak rá, hogy elővetítésen bemutathassák.
Várhatóan az elkövetkező hetekben tűzik műsorra a televízióban – bár még nem tudni, hogy melyik műsorsávban és pontosan mikor. A film rendező-producere, Varga Ágota A tartótiszt (2013), majd az Operatív érték – a besúgottak (2014) című filmjeit követően folytatta a megkezdett utat, hiszen a III/III-as ügyosztály katolikus egyházat figyelő tevékenységét igyekezett most is feltérképezni.
Ez alkalommal is sikerült neki, ami sokaknak nem: miként A tartótisztben, úgy a mostani alkotásában is meg tudott szólaltatni magas beosztású egykori állambiztonsági tartótisztet; olyan embert, aki a kádári államapparátus részeként évtizedeken keresztül nemcsak szemmel tartotta, hanem „igazgatta” is a rá bízott megfigyeltek sorsát.
Bár Modok Árpád „normális dolognak” tartotta és tartja most is egykori tevékenységét, újdonság, hogy nem okozott számára problémát, hogy bűnbánatot gyakoroljon, amennyiben bárkinek az életét megkeserítette volna. A filmben is elhangzik a bocsánatkérés – alighanem ennek volt köszönhető az Urániában a nyilvános vetítés utáni taps is, amikor Varga Ágota Modok Árpádot is bemutatta a közönségnek.
Rendkívül tanulságos persze a Győr-Sopron megyei Rendőrfőkapitányság III/III-as nyugalmazott kiemelt tartótisztjének filmben elhangzó félmondata, amikor megjegyzi, hogy a szocialista táboron belül a szovjet elvtársak mekkora érdeklődéssel és elismeréssel figyelték nemcsak az ő tevékenységüket, hanem általában az Állami Egyházügyi Hivatal működését. Utóbbi, a magyar államapparátuson belül 1951 és 1989 között működő államigazgatási szerv működésének a bemutatása volt és a film egyik legmegdöbbentőbb szembesítése, hogy még az elvileg autonómnak számító Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntéseit is szinte szó szerint miként készítették elő. (Majdhogynem még a vesszőben sem igen lehetett eltérni attól, amit a magyar pártvezetés utasításba adott.)
A film nem titkolja, hogy az 1960-as évektől kezdődően, amikor a kádári diktatúra a korábbinál puhábbá vált, a Vatikánnal való viszony normalizálása érdekében
Az ily módon az állam részévé vált magyar katolikus egyház így az evangéliumi szeretet alapján álló társadalmi mozgolódással, amilyen a keresztény kisközösségekben szerveződő Bokor is volt, nem nagyon tudott mit kezdeni.
A bő másfél óra egyik pikantériája, hogy Szabó Gyuláról, akit tudományos kutatóként ismertünk meg, hiszen 2011-ben ő írta meg A Pápai Magyar Intézet mint a magyar hírszerzés előretolt bástyája (1963-1989) című könyvet, a filmben most kiderült, hogy mint az egyik Bokor-közösség vezetője, mezőörsi plébánosként maga is megtapasztalta milyen volt megfigyeltnek lenni.
Modok Árpáddal társalogva a szemünk előtt válik egyfajta szembesítéssé, az ő részéről már-már néha gyónássá is a film. Csiky Lajos mint egykori ügynök a filmben fedi fel magát és meséli el, miként oldotta meg ezt a feladatot. Szinte mindent megtudunk a kisközösségi keresztény bokros mozgalomról. Sőt, még az 1980-as évek elején kibontakozó katonai fegyveres szolgálatot megtagadó múltjukról és az ezért kapott börtönbüntetéseikről is.
Magáról a Bokor alapítójáról, Bulányi Györgyről, Gyurka bácsiról persze szívesen láttunk-hallottunk volna többet – ő 2010 júniusában hunyt el. Igaz, a film címe ellenére az alkotás legfőbb érdeme nem az, hogy a bázisközösség életéről szól, még csak nem is az, hogy a katolikus egyházról, hanem ahogy azt a vetítésen részt vevő Novák Előd Facebook-bejegyzésében megfogalmazta: „A Bokorról is szól ez a film, és az egyházban elmaradt elszámoltatásról”. A dokumentumfilm egyébként a rendező-producer Varga Ágotától DVD-n megrendelhető: [email protected].
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
Ferenc pápa a béketörekvések folytatására bátorította Orbán Viktort a találkozójukon. A felek közti kapcsolat az utóbbi években intenzívvé vált.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki nem azonos Laár András Jézus nevű jógijával. Vizvári Soma írása.
A hírügynökség szerint újabb megoldást találhatott Szijjártó Péter.
Esterházy Mátyás számára sosem volt kérdés, hogy a Liverpool és a magyar válogatott középpályásának karrierja sikeres lesz.
