A tudás és a hülyeség autonómiája
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
A magyarországi roma gyermekek iskolaérett korukban átlagosan magasabb intelligenciával rendelkeznek, mint nem roma társaik, és kifejezetten társaságkedvelőek, mégis rosszak az eredményeik.
„Több kutatás is megerősítette, hogy a magyarországi roma gyermekek iskolaérett korukban átlagosan magasabb intelligenciával rendelkeznek, mint nem roma társaik, és kifejezetten társaságkedvelőek. Közismert tény azonban, hogy ennek ellenére tanulmányi eredményeik évről évre romlanak. Az okok nyilván túlontúl sokrétű és komplex folyamatok a hiánytalan és pontos meghatározáshoz, ám álljon itt pár kutatási eredmény, amelyek összefüggést sejtethetnek ezzel a (szociológiailag egyébként legkevésbé sem meglepő) tendenciával.
Az eredmények arra utalnak, hogy a roma nebulók énképe eltér nem roma társaikétól. Bodnárné 2002-es hetedikes és nyolcadikos osztályokon végzett, önbevalláson alapuló, kérdőíves kutatása alapján jellemző rájuk a társas bizonytalanság, önértékelésük ambivalens. Énhatáraik elmosódnak, határozatlanok. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az önmagukról alkotott képük idődimenziója nem terjed a jövőbe.
Bár önmegítélés alapján valós énjükre a nem cigány gyermekekhez hasonlóan a sokszínűség jellemző - tehát magukat egyedinek és a többiektől etnikumtól függetlenül eltérőnek tartják - a vágyott énképek roma és nem roma tanulók esetében egybeesnek. Tehát a roma gyerkőcök is ugyanolyan tulajdonságokkal szeretnének bírni, mint nem roma társaik, illetve hozzájuk hasonlóvá szeretnének válni, bár úgy érzékelik, különböznek tőlük.
Társas pozícióikra a peremhelyzetben kifejeződő elutasítottság jellemző, létszámaránytól függetlenül részlegesen vagy teljesen elkülönülnek a csoport nem roma tagjaitól. Ez az - egyébként főképp elzárkózásnak (vagy elzárásnak) jócskán betudható - szerepnélküliségük a csoportmegítélés alapján a közösségi feladatokra való alkalmatlanságot jelzi. Önmegítélésükben bizonytalanabbak, mint társaik, azt függetleníteni akarják mások véleményétől.”